MAGYAR VEZETŐEDZŐK PORTUGÁLIÁBAN
17 bajnoki címmel a magyar edzők a legsikeresebb külföldi trénerek a portugál bajnokság történetében – derül ki a Diárió de Notícias összeállításából, amely a szombati, portugál-magyar világbajnoki selejtező kapcsán készült.
Teszler Ákos (FC Porto, 1922-27) kezdte a sort az ibériai országban a kivándorolt magyar edző közül, ő egy kupagyőzelemig jutott Portugáliában.
Szabó József az 1934/35-ös szezonban ugyancsak a Portóval volt sikeres, megszerezve az első "magyar" bajnoki címet, amit aztán az edzőink abszolút hegemóniája követett összesen még 10 éven(!) át, hiszen Herczka Lipót (Benfica, 1936, 1937 és 1938), Siska Mihály (Porto, 1939, 1940), újra az említett Szabó (Sporting, 1941, 1944 – később, 1954-ben is bajnok lett a lisszaboniakkal) és Biri János (1942, 1943, 1945) által vezetett csapatok nyerték az aranyérmeket.
Az ’50-es és ’60-as évek újabb aranykorszakot hoztak: a legendás, a Portugáliában a mai napig nagyon tisztelt Guttmann Béla a Portóval (1959) egy, a Benficával (1960, 1961) két bajnoki címet nyert, de ennél is fontosabb volt két BEK-sikere (1961, 1962), valamint az, hogy voltaképp lerakta a modern portugál foci alapjait.
- Egyértelmű, hogy Guttmann Béla megelőzte a korát. Reek emlékeim vannak róla, megkövetelt mindent keményen és famtasztikus munkát végzett a Benficánál. Sokat beszélnek ma is az érzelmi intelligenciáról, neki az is megvolt – dicsérte a tréner néhány éve José Mourinho.
Guttmann után még Czeizler Lajos (Benfica, 1964) és Baróti Lajos (Benfica, 1981) tudott bajnokságra vezetni egy klubot Portugáliában a magyar szakemberek közül.
Ezután viszont sok minden megváltozott, és bár játékosaink azóta is jártak Portugáliában (például Lipcsei Péter, Fehér Miklós, Buzsáky Ákos, Dragóner Attila, Gaál Miklós, Gyánó Szabolcs, vagy épp Balázs Benjámin), edzőink „eltűntek” a Primeira Divisionból, mint ahogy a futballunk is eltűnt picit a térképről – fogalmaz a lap, hozzátéve, hogy a 2016-os Eb-n, többek között a Portugália elleni 3-3-s döntetlennel adtuk újra életjelet.
PORTUGÁL VEZETŐEDZŐK MAGYARORSZÁGON
Az utóbbi években aztán épp a portugálok edzők jelentek meg a magyar labdarúgásban, elsősorban persze az NB I-ben.
2012-ben, egyfajta úttörőként a Vasas kispadján ült Quim Machado, de csak két hónapig (7 meccs, 2 győzelem, 2 döntetlen, 3 vereség), majd visszatért hazájába. Jelenleg az élvonalbeli Belenenses szakvezetője.
Paulo Sousa aztán magasra tette a lécet egyelőre, hiszen a mai napig ő a legeredményesebb portugál szakember az élvonalban. A korábbi kétszeres BL-győztes játékos (ma a Fiorentina szakvezetője) Ligakupát és két Szuperkupát nyert a Videotonnal 2011 és 2013 között, a bajnokságban második lett a fehérváriakkal, de bevezette őket az Európa Liga csoportkörébe is, ahol sikeresen is szerepelt egy erős négyesben a Sousa-csapat. Sousa 47 NB I-es meccsén 92 pontot szerzett.
A portugál „folytatás’ a Vidinél már kevésbé lett sikeres, hiszen José Gomes nem tudta megközelíteni elődje eredményeit. 2013 januárjában 2,5+1 éves szerződést kötött a klubbal, de 2014 júniusában már távozott is, összességében dicstelenül, inkább emlékezetes nyilatkozataival alkotott maradandót. Gomes NB I-es mérlege: 43 találkozó, 81 pont.
A legutóbbi és jelenleg is aktív portugál tréner az NB I-ben a DVSC-t irányító Leonel Pontes. A remek utánpótlás- és másodedzői múlttal rendelkező szakember egyelőre nem tudott kimagaslót nyújtani csapatával, a kispad is megmozdulr már alatta, de egyelőre tat felé a türelem. Eddigi 19 találkozójából csak 4-et nyert meg a Loki Pontessel, 5 döntetlen és 10 vereség mellett.
És ami plusz egyet illeti: talán kevesen tudják, de az NB II-ben is dolgozott már portugál vezetőedző, méghozzá a Kozármisleny együttesénél. Eduardo Almeidát 2014 januárjában nevezték ki a baranyai csapatnál, 13 pontot szerzett a Mislennyel 14 meccsen, majd Afrikába igazolt pár hónappal érkezés után.
