Kereki Zoltán 1976-ban mutatkozott be a magyar labdarúgó-válogatottban, még ugyanabban az évben pedig már az állambiztonság is beszervezte (akárcsak egy másik korábbi korábbi remek labdarúgót, a 33-szoros válogatott Kiss Lászlót - a vele készült anyag itt olvasható!).
Legalábbis erről árulkodik az a most előkerült, a Nyitott Akták oldalon megtalálható dokumentum, amely a korábbi 37-szeres válogatott védő nyilvántartási adatait tartalmazza. A „Kőszegi” fedőnevet kapó futballista később a nemzeti csapat meghatározó játékosa, az 1978-as világbajnokság résztvevője, majd edző és sportvezető lett.
"Kiutazók ellenőrzése" a válogatottban
A dokumentum szerint Kereki Zoltán beszervezésére 1976. november 30-án került sor. A nyilvántartólapon a „titkos megbízott” minősítés szerepel, a beszervezés alapjaként a „hazafias” indokot tüntették fel, a foglalkoztatás vonalánál pedig a „kiutazók ellenőrzése” megjelölés olvasható. Fedőneve "Kőszegi" lett – nem véletlenül, hiszen 1953. július 13-án ebben a Vas vármegyei városban született.
Az időzítés különösen érdekes: Kereki 1976-ban került be a válogatottba, első mérkőzését április 30-án játszotta, az év végére pedig már az állambiztonság nyilvántartásában szerepelt. A Haladás védője ekkor még pályafutása elején járt a nemzeti csapatban, ám hamarosan a magyar futball egyik meghatározó alakjává vált.
Az 1977-es dél-amerikai túrán már ott volt a válogatottal, amely Mexikóban, Argentínában és más helyszíneken is pályára lépett. A most előkerült kartonon feltüntetett „kiutazók ellenőrzése” feladatkör különösen érdekes ebből a szempontból, ugyanakkor a dokumentum önmagában nem bizonyítja, hogy Kereki a túrán ténylegesen ilyen megbízást teljesített volna.
A pályán mindenesetre fontos szerep jutott neki. Az 1977. április 30-i, Szovjetunió elleni világbajnoki selejtezőn a magyar válogatott 2-1-re győzött a Népstadionban, Kereki pedig a 66. percben megszerezte a második magyar gólt. A mérkőzésnek különös jelentősége volt, hiszen a találkozó előtt sokan tartottak attól, hogy a szovjetek elleni összecsapás nem a magyar csapat sikerével zárul. Kereki találata végül kulcsszerepet játszott a győzelemben.
A Haladás, majd a ZTE védője az 1978-as argentínai világbajnokságon is szerepelt, ráadásul a magyar válogatott csapatkapitánya volt. Olyan futballistákkal játszott együtt, mint Nyilasi Tibor, Törőcsik András, Fazekas László, Ebedli Zoltán vagy Bálint László. A címeres mezt 1976 és 1980 között 37 alkalommal húzta magára, összesen hét gólt szerzett.
"Soha nem írtam jelentést, nem ártottam senkinek"
Kereki története nem először került összefüggésbe az állambiztonsággal. 2014-ben a Bors már beszámolt arról, hogy a „Kőszegi” fedőnevű titkos megbízott személye hozzá köthető. A korabeli beszámolók Takács Tibor történész kutatásaira hivatkoztak: az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában dolgozó kutató szerint a nyilvántartási adatok alapján a hálózati személy 1976 és 1982 között szerepelt az állambiztonság rendszerében, és három éven át jelentett. A beszervezési dosszié (akkor) nem állt rendelkezésre.
Kereki akkor a Borsnak nyilatkozva azt mondta, megrendítette a hír, hogy az aktákban szerepel.
Mellbevágó, amit állít, hirtelenjében nem is tudok mit mondani. Segítő szándékú ember vagyok, soha nem ártottam senkinek. Annak idején egy szombathelyi klubban állt elém egy rendőr, mutatott egy képet, és azt kérdezte, ismerem-e az illetőt, és találkoztunk-e Argentínában. Később is kérdeztek erről-arról, ám csak olyanokat mondtam, amit akkoriban mindenki tudott. Soha nem írtam jelentést, és egyetlen csapattársamnak sem ártottam – tiszta a lelkiismeretem. Senkinek sem kívánom azokat az állapotokat, azt a fenyegetettséget, ahogy faggattak…
Kereki a labdarúgó-pályafutása befejezése után edzőként és sportvezetőként is dolgozott. Irányította a Nagykanizsát, a ZTE-nél utánpótlás-szakágvezető, pályaedző, majd vezetőedző is volt, később a BVSC-nél és a Magyar Labdarúgó Szövetségnél vállalt utánpótlás-vezetői feladatokat. Az MLSZ utánpótlás-igazgatójaként több későbbi válogatott labdarúgó fejlődését is segítette, 1993-ban pedig még az MLSZ elnöki székéért megmérette magát, de nem kapott elegendő bizalmat és szavazatot.
