Mint ismert, a 2026-27-es idénytől Maurizio Jacobacci veszi át a Budapest Honvéd irányítását. Jacobacci aláírását követően a kiespesti klubhonlapnak nyilatkozott a várakozásairól.
- Először is szeretnék gratulálni a csapatnak, a stábnak, az edzőknek és mindenkinek, aki részt vett abban, hogy a klub három év után ismét az NB I-ben szerepelhet. Alig várom, hogy munkához lássak Kispesten, és elkezdjük a felkészülést a csapattal és a stábbal a következő szezonra. Óriási kiváltság és megtiszteltetés számomra, hogy itt lehetek és edzőként dolgozhatok ennél a nagy múltú és jelentőségű klubnál. Mindenképpen szeretnék köszönetet mondani a tulajdonos, valamint a sportigazgató bizalmáért. Ígérem, hogy minden tudásomat és tapasztalatomat a klub szolgálatába állítom annak érdekében, hogy elérjük a céljainkat. Fórizs Sándorral (sportigazgató – a szerk.) több, mint tíz éve ismerjük egymást, és folyamatosan kapcsolatban maradtunk. Tetszettek a klub által felvázolt rövid és hosszútávú koncepciók.
Az első szezonban szeretnénk stabil bennmaradásért érő pozíciót elérni, lehetőleg minél jobb helyen végezni és minél tovább szeretnénk jutni a Magyar Kupában is.
- A Honvéd akadémiája remek lehetőséget biztosít a fiatal játékosok csapatba építésére, őket, fiatalokat és az első csapatnál szerepet kapó összes játékost szeretném segíteni a fejlődésben – mondta a 63 éves szakember, majd az edzői filozófiájáról és az átigazolásokról is kérdeztük.
- Örülök annak, hogy a sportigazgató a csapat magját együtt tudta tartani és minőségi játékosokkal, posztspecifikusan akarja megerősíteni a keretet. Ami a filozófiámat illeti, képesnek kell lennünk arra, hogy védekezésben stabilak, szervezettek és kompaktak legyünk, és amikor megszerezzük a labdát, vertikális játékkal gyorsan tudjunk átmenni támadásba. Nem a labdabirtoklást tartom a legfontosabbnak, hanem a döntéshozatalt, amikor nálunk van a labda. Az átmeneti fázisok döntő pillanatai egy mérkőzésnek, ezért ezeket az elveket szeretnénk alkalmazni, gyakorolni és a mérkőzéseken viszontlátni. Védekezésben tehát stabil, támadásban pedig bátor futballt szeretnék játszatni a csapattal.
Jacobacci számára a magyar klubfutball sem idegen: 2006 júliusában, a lichtensteini FC Vaduz vezetőedzőjeként már járt a Szusza Ferenc Stadionban, ahol csapata 4–0-s győzelmet aratott az Újpest FC ellen az UEFA-kupa selejtezőjében.
- Az egy különleges pillanat volt számomra! Akkor még nem voltunk igazi bajnoki formában, hiszen a felkészülési időszakban voltunk. Alapvetően esélytelenebbként léptünk pályára, így természetesen hatalmas dolog volt, hogy az UEFA-kupában nyerni tudtunk az Újpest ellen, majd a kétmérkőzéses párharcot sikerrel vettük. Ez egyszerűen elképesztő volt! A futball ilyen történeteket ír! - emlékezett vissza olasz-svájci trénerünk, majd a két Honvéd-kötődésű játékosról és Magyarországról is szót ejtett.
- Holender és Vécsei is jó játékosok. Utóbbi fél évig játszott nálam, alapember volt. Fizikálisan erős, nagy munkabírású, igazi csapatjátékos. Holendernek nagyobb volt a konkurenciája, így ritkán játszott középcsatárként, inkább a széleken kapott lehetőséget. Nem volt könnyű helyzete, mert nem játszott rendszeresen, ugyanakkor rá is igaz, hogy csapatjátékos volt. Budapest gyönyörű város, az emberek pedig imádják a futballt. Szenvedélyesen szeretik a csapatukat. Bízom benne, hogy a szurkolók elfogadnak minket – azonban tisztában vagyok vele, hogy a bizalomért nekünk is tenni kell. Remélem, hogy megadják a csapatnak és a stábnak az esélyt és az időt arra, hogy együtt nagyon jó munkát végezzünk és egy sikeres jövőt építsünk.
A csapatnak – akárcsak az előző szezonban – nagy szüksége lesz a támogatásra. A feljutás után most az a legfontosabb, hogy minden erőt mozgósítsunk annak érdekében, hogy ne csak egy szezont töltsünk az NB I-ben, hanem hosszú távon, stabil szereplői legyünk a ligának.
