Bizonytalan hónapok után a központi támogatások hivatalosan is ismertek lettek az NB I-es klubok számára. Mi a helyzet az akadémiákkal? Ott mennyire tudni, hogy miből gazdálkodhattok?
- A költségvetés naptári évre szól. Vegyük a tavalyi szezont: közösen meghatároztuk a 2025/26-os idényre a fiatalperceket, a 2026-os évre vonatkozó összegek 65 százalékát megkaptuk januárban, a maradék 35 százalékhoz pedig - mivel a vállalásokat teljesítettük - nemrég jutottunk hozzá, ebből tudunk gazdálkodni az év hátralévő hónapjaira - kezdte a Csakfocinak az FTC utánpótlás-akadémiaigazgatója, Palásthy Norbert, akivel még közvetlenül az NB I-es idény kezdete előtt beszélgettünk.
A 2026/27-es szezonra már megtörtént a vállalás a fiatalperceket illetően?
- Beszélgetés volt már róla, hivatalos aláírás még nem, hiszen nem tudni, hogy a vállalásainkért milyen összeget kapunk cserében. Amint ez meglesz - akár már a következő napokban -, utána hivatalos lehet a megállapodás. Egyébként az MLSZ szabálya miatt fiatalt mindenképp kell játszatni, az pedig hozza majd mindenkinek a fiatalperceket addig is.
Hasonló összegekre számítotok, mint az elmúlt időszakban?
Bízom benne, hogy azok az akadémiák, amelyek megfelelően dolgoztak szakmailag és gazdaságilag is, azok hasonló szinten tudnak tovább működni. Márciusban volt egy NSMI által elvégzett auditellenőrzés, amiről visszajelzést is kaptunk, itt elmondták, hogy a Fradi utánpótlása kiemelt státuszba került. Nem mondták, hogy mely klubok tartoznak ide, úgy tudom, 2-3 ilyen egyesületről van szó.
- Két éve már megvizsgálták egyszer a 2020 és 2024 közötti időszakot, most pedig az elmúlt két évet, azaz mondhatjuk, hogy a kívülálló auditálók szerint, amit megálmodtunk és leírtunk, azt meg is tudtuk valósítani a mögöttünk hagyott hat évben. Azt, hogy a fiatalokat a felnőtt csapatba beépítse, és értékesítse, a Fradin kívül csak 1-2 klub tudja megvalósítani, ilyen magas átigazolási díjakkal pedig egyedülállóan az FTC.
Mit vállal a Fradi a 2026/27-es szezonra?
A tervek szerint nagyjából ugyanazt, mint az előző idényre, sőt, talán egy kicsivel több fiatalpercet is.
Akadémiaigazgatóként mennyire volt kettős érzés, hogy tavaly a Fradi részéről rendszeresen bírálták a magyar- és fiatalajánlást? Robbie Keane hetente panaszkodott rá, hogy magyarokat kell játszatnia a bajnokságban, és ezért nem tud olyan eredményes lenni, mint az EL-ben.
- Abban igaza volt, hogy mindig két csapatot kellett összeraknia: volt egy legjobb csapata az EL-ben, és valóban, a nemzetközi kupában sikeresebben szerepelt, de a Magyar Kupában ugyanúgy a legjobb csapattal állhatott fel, és abban a sorozatban azért többször is nehezebben mentek a meccsek. Az ő helyzetét inkább az nehezítette szerintem, hogy Ötvös Bence és Dibusz Dénes is évközben sérült meg, Varga Barnabást és Tóth Alexet pedig eladták. Kevesebb volt a választási lehetősége, és lehet, hogy nem sikerült őket az új magyarokkal úgy pótolnia, ahogy gondolta.
Ezek a nyilatkozatok azért elsősorban vereségek után jöttek elő, miközben az EL-ben is voltak olyan meccsek, amikor több magyarral sikerült nyerni. Nyilván nehéz egy edző helyzete, én nem vagyok az, ezért óvatosan fogalmaznék, de azzal, hogy hetente panaszkodsz, a közegnek és a magyar játékosoknak sem teszel jót. Egyszer el lehet mondani, de minden héten nem szükséges.
Te hogy látod a tavaly nyári változásokat, miért okozott végülis ekkora felfordulást?
- Az biztos, hogy a szabály a semmiből jött, és nem tudtál rá reagálni. Illetve ritkán látunk olyan szabályt, amit a csapatok egyik felének - akinek van kiemelt akadémiája - be kell tartani, a másiknak pedig nem. Legyenek egyenlőek a viszonyok.
Akinek viszont van kiemelt akadémiája, cserében milliárdos támogatást kap és kapott.
- Igen, de nem azért, hogy a 26-28 éves játékosokat játszassa. A Fradiban azzal sosem volt baj, hogy fiatalt kell játszatni, ilyet soha senki nem nyilatkozott, a magyarszabály azonban az FTC-t nehezítette a leginkább abban, hogy bajnokságot nyerjen.
Arra sokkal nagyobb lehetőség van a Fradiban, hogy két U21-es játékost játszass, mint arra, hogy öt magyar a pályán legyen.
- Nagyon felment a magyar játékos értéke, nem is mindenki ide akar jönni, illetve, ha van egy jó magyarod, rögtön elviszik. Nem olyan egyszerű, főleg, ha a Fradi szintjéhez - amely hosszú ideje az egyetlen nemzetközi kupában résztvevő csapat - nézzük a játékosokat.
Tehát elég fiatal van, csak elég magyar nincs. De a ma 25-26 éves magyarokat is az akadémiáknak kellett volna már kitermelnie: van tíz kiemelt akadémia, de mintha csak két-három adná fel nagy számban a játékosokat.
- A Fradiban kinevelt játékosok azért sok helyen kapósak. Ez speciális közeg, hiszen nem tudok úgy adni egy fiatal magyar játékost a felnőttcsapatnak, hogy az 10 évig itt is maradjon - vagy legalábbis nem valószínű. Aki jól játszik, azt egy év után elviszik. És nemcsak a külföldi klubok. Szinte mindegyik NB I-es együttesnél találni olyan játékosokat, akik Fradi-nevelésűek, ők is helytállnak.
Mennyiben változhat meg a jelenleg kialakult állapot?
A közeljövőben az akadémiáknak meglehet a saját szintjük, feladatuk. Egy Fradinak más lesz az, mint adott esetben egy Debrecennek, Győrnek vagy MTK-nak.
Korábban egyértelmű volt, hogy ha egy játékos az NB I-ből kit tud tűnni, akkor arra utána lecsap a Fradi. Ma ez miért nincs így?
- Az elmúlt időszak megmutatta, hogy akinek türelemmel megadják az esélyt, és él is vele, az sok helyen piacképes tud lenni. Beszélhetünk akár a győriekről, Tóth Rajmundról, Vitális Milánról, Csinger Márkról vagy a debreceni Szűcs Tamásról.
Utóbbi pont a Fradinak mondott nemet, és hosszabbított szerződést, majd nyáron a portugál élvonalba tudott igazolni. Ez akkor igazolja a téli döntést?
- A Fradi ma már nemzetközi szintű együttes. Nem biztos, hogy rosszabb, mint egy portugál középcsapat.
Akadémiai szinten mi a Fradi legnagyobb erénye a többi riválishoz képest? Mik voltak az előző szezon legnagyobb eredményei az utánpótlásban?
- Az eredményekre sem panaszkodhatunk, hiszen az akadémiai korosztálytól felfelé vagy dobogós helyezést értünk el, vagy kupát nyertünk minden korosztályban. De nem eredményekben gondolkodunk, hanem abban, hogy játékost építsünk, és ez az elmúlt időszakban egyre jobban sikerült. Az egész utánpótlásra büszke vagyok, mert felnőtt arra a szintre, hogy ki tudja szolgálni az NB I-es csapatot. Akik itt vannak, tudják, hogy tényleg családias közeget sikerült kialakítani. Kiváló infrastruktúra is kiépült, nemrégiben sikerült két új pályát is átadni, ezenfelül minden területen kiváló munkatársakkal tudunk együtt dolgozni - gondolok itt az erőnléti edzőkre, az egyéni képzőkre, az elemzőkre, a rehabilitációs és egészségügyi részleg szakembereire, vagy a háttérben dolgozó minden olyan kollégára, akik napi szinten a fiatalok munkáját segítik. Ilyen környezetben pedig egy szülő igazán biztonságban tudhatja a gyermekét. Nekem külön fontos, hogy a Fradi-identitást is átadjuk a következő generációnak, mert amit anno hallottam és kaptam Szűcs Lajostól vagy Albert Flóriántól, hogy ez Magyarország legnagyobb klubja, az ma is igaz - rang ide tartozni.
A szurkolók mindig vágynak az új berobbanó tinisztárokra. A saját nevelésű Tóth Alex eladása több szempontból is történelmi volt. Őt kimondottan is Madarász Ádámmal szerették volna helyettesíteni hosszabb távon. Miért nem sikerült eddig, illetve kik azok, akiket figyelhetünk fiatalként a Fradiban a 26/27-es idényben?
- Ádám még mindig csak 19 éves, és szerintem élt a kapott lehetőséggel, még ha nem is focizott rögtön olyan szinten, mint Alex, de nem is ezt várták el tőle. Voltak olyan meccsei, ahol megmutatta, hogy nem véletlenül került a Fradi kezdőjébe. Sajnos többször is combhajlító-sérüléssel bajlódott az elmúlt időszakban, jelenleg is sérült, de továbbra is bízom benne, hogy meghatározó tagja tud majd lenni a Fradinak. Ott lesz még a felnőttek között Bagi Ádám, Radnóti Dániel, Lakatos Csongor, Szabó Szilárd, Varga Zétény, Gólik Benjámin, Lisztes Krisztián és Őri Zétény is, akik mind 2003-nál fiatalabbak. Ez kilenc játékos, közülük 7 a fiatalszabálynak is megfelel.
Most, hogy a Fradi kimondottan nem tud pénzért igazolni, nagyobb a nyomás rajtatok, hogy adjatok fel több minőségi fiatalt?
- Nem gondolom. Az elmúlt időszakban is megvolt az a 7-8 gyerek, akik közül lehetett választani. Annyi változott most, hogy szűkült a keret, azaz több feladat vár mindenkire.
Nem biztos, hogy kölcsönadják azokat, akiket tavaly adott esetben elengedtek ilyen formában. Inkább itt lesznek a Fradi felnőttkeretében - vagy kooperációs szerződéssel Soroksáron -, és a szezon során a teljesítményük függvényében kiderül majd, ki kap közülük több, ki kevesebb szerepet.
Mi a helyzet Lisztes Krisztiánnal, aki két, sérülésekkel terhelt szezon után az idény első meccsén, a Vojvodina ellen rögtön kezdett, és sokan az edzőváltás nagy nyerteseként számolnak vele, hiszen jól ismeri őt Borbély Balázs.
- Krisztián óriási hullámvasúton ült: csodaberobbanás 17-18 évesen, közönségkedvenccé válás, átigazolás, majd a sérüléshullám.
Ezek után az emberi oldala is érettebb lett, változott a gondolkodása. Ő is látja már, hogy nem megy magától minden, rengeteg áldozatot kell hozni. Belátta a hibáit, alázatosabb lett, Borbély Balázs pedig szeret is együtt dolgozni a fiatalokkal, úgyhogy ha mentálisan fókuszált lesz és elkerülik a sérülések, meghatározó játékosa tud lenni a Fradinak. Akkor pedig ez lesz az utolsó éve itt, mert a képességei alapján egy topkategóriás labdarúgó.
A belefektetett munkát persze senki nem veszi el, de mennyire fájó, ha egy fiatal játékos másik NB I-es klubban bontakozik ki inkább, és nem a Fradiban? Nehéz elengedni a gyerekeket?
- Az elején, amikor elkezdtem a Fradiban dolgozni, “belehaltam” ebbe.
A most a Sparta Prahába igazoló Vitályos Viktor eligazolásakor a kocsiban “sírtam”, minden követ megmozgattam, hogy maradjon. Egyébként az édesanyja is sírva mondta el, hogy más utat választanak, nagyon kötődtek a Fradihoz.
Miért mentek el mégis?
- Úgy érezték akkor, hogy egy új lehetőséggel élnek, eligazoltak a Puskás Akadémiába, majd az MTK-ba. Van, hogy úgy érzed, mindent megteszel valakiért, mindent biztosítasz, de más mellett döntenek, ezt is el kell fogadni, erővel senkit nem tartunk itt. Ez fájdalmasabb, mint amikor valaki felnőttként dönt egy másik klub mellett, mert ott végig megadtuk az utat, és felnőttként a játékos döntése, hogy a Fradit vagy mást választ. Szerencsére azonban ő volt az egyik utolsó labdarúgó, aki így elment.
Mennyire jellemző egyébként, hogy a gyerekek akadémiákat váltanak?
- Szerintem alapesetben nem jó, ha egy fiatal 3-4 együttest is végigjár. Ki kell alakítani egy állandóságot, a szülőknek el kell dönteni, melyik klubban - legyen az bármelyik - hisznek. Az NSMI-ben is van egy megállapodás, miszerint az akadémiák nem igazolhatnak egymástól, csak akkor, ha mindkét fél jóváhagyja ezt. Mi nem is szeretünk és nem is szoktunk más akadémiáról igazolni, inkább a partnercsapatainkat, az agglomerációban működő játékosmegfigyelésünket használjuk. Én abban hiszek, hogy aki felfedezett valakit, az építse fel a gyereket a legmagasabb szintre.
A türelem nemcsak tizenévesen, de a felnőttkarrier elején is kulcs lehet. A Fradiból Angliába igazoló Tóth Alex első féléve például inkább alkalmazkodást, mint berobbanást hozott. De baj-e ez? Marco Rossi már úgy nyilatkozott nemrégiben, hogy ha nem játszik rendszeresen a Bournemouth-ban, inkább szerződjön máshova. Kell ennyire kapkodni?
Nem gondolom, hogy mindig ugrálni kellene. Hosszú távú szerződést kötöttek vele, magas összeget fizettek érte, fel akarják építeni, ez egy sokkal hosszabb távú projekt félévnél. Többször is beszéltem Alexszel, egyszerűen egy olyan közegbe került, ahol hozzá hasonlóan nagyon sok, nagyon jó játékos játszik.
- A posztján szereplő Alex Scott például csapata egyik meghatározó futballistája, akit számos PL-klub elvinne. Tóth Alexet is be kell illeszteni ebbe a rendszerbe, de egyáltalán nem lógott ki eddig. Alázatos, kitartó, szerintem sokkal több lehetőséget kap majd a következő szezonban, és őt ismerve, élni is fog vele. Egyáltalán nem vette el a kedvét az első félév, hiszen így is készültek, hogy felépítse magát, alkalmazkodjon az angliai élethez. Külön becsülendő, hogy emberileg semmit sem változott azáltal, hogy PL-játékos lett, ugyanaz a szerény srác, mint aki akkor volt, amikor megnyertük az U17-es bajnokságot. És ez nagyon nagy érték.
Nemrég egy másik Fradi-nevelésű játékos, Redzic Damir is szintet lépett, ő 4,5 millió euróért szerződött a Salzburgba. Ez is ugyanolyan büszkeség, mint Tóth Alex felnevelése és eladása?
- Nekem külön is az, mert ő volt az egyik első "fecske", akit idehoztam. Abból a szempontból hasonló a története, hogy ugyanúgy végigjárta a korosztályos csapatokat, az NB III-as együttest, majd eljutott Szergej Rebrovnál a felnőttek közé, mint később Alex. Sajnos sok esetben sérülés is hátráltatta, ha azok nincsenek, akkor sokkal több lehetőséget kaphatott volna a Fradiban is. Bár egy kölcsönadás után a DAC-ba igazolt, a Fradi is komoly összeget kapott a Salzburgba igazolással, ugyanis bizonyos százalékban bennemaradt a szerződésében. Nemcsak az átigazolásukra vagyunk büszkék, hanem arra is, hogy Alex és Damir is magyar válogatott játékos már.
Neki megfelelő terep lesz Salzburg?
- Bár volt több lehetősége is - Celtic, Köbenhavn -, szerintem a Salzburg volt a legjobb választás. Amikor ment a dilemmázás, Damir kicsit türelmetlenné vált, mert nagyon szeretett volna már télen váltani. Az apukája felhívott, hogy nyugtassam meg kicsit. Mondtam neki, hogy maradjon stabil, nem lesz rosszabb játékos attól, ha várnia kell egy keveset. Szerencsére végül már télen megtörtént a klubváltás, és összejött neki a salzburgi szerződés. Jó ugródeszka lesz számára, most 23 éves, ha elkerülik a sérülések, akkor az ő karrierjében is lehet még egy újabb lépcsőfok.
