Marco Rossi, a magyar válogatott szövetségi kapitánya a Radio Tutto Napoli „Sabato Sport” című műsorában nyilatkozott egy aktuális és egy kevésbé aktuális kérdésre is válaszolva többek között. Az interjúból idézünk az alábbiakban.
Tizenkét év világbajnoki részvétel nélkül - válságban van az olasz futball?
- Nehéz úgy véleményt mondani, hogy az ember ne vegye figyelembe az eddig elhangzott kommentárokat – ezek között vannak jogosak és kevésbé megalapozottak is. Az azonban tény, hogy az olasz futball minden problémája ellenére továbbra is meghatározó.
A Serie A egy topbajnokság, véleményem szerint a Premier League mögött a második vagy harmadik helyen áll. Éppen ezért nehéz megérteni, hogy azok a játékosok, akik élklubokban szerepelnek – akár Olaszországban, akár külföldön –, miért küszködnek ennyire a válogatottban. Voltak balszerencsés pótselejtezők is, ugyanakkor egy olyan válogatottnak, mint az olasz, nem lenne szabad idáig eljutnia: közvetlenül kellene kvalifikálnia magát.
Régen már az olasz himnusznál eldőltek a meccsek.
- Ma ez már nagyon nehéz, mert általános szinten kiegyenlítődtek az erőviszonyok, és főleg a válogatottaknál rendkívül kevés idő jut az automatizmusok kialakítására. Gattusóhoz képest Spalletti gyakorlatilag nem kapott időt. Véleményem szerint a legnagyobb felelősség a norvégok elleni vereség utáni döntést terheli. Akkor a vezetőknek alaposan fel kellett volna mérniük a helyzetet, mert Spalletti menesztése elhamarkodott volt. Futballban nincs bizonyosság, de úgy gondolom, a következő mérkőzéseken – amelyeket végül Gattuso irányított – Spalletti is hasonló eredményeket ért volna el, kivéve talán a Norvégia elleni meccset, amelyet aligha veszített volna el 4–1-re hazai pályán. Gattuso jó edző, de még nem tart Spalletti szintjén. Spalletti számomra nemzetközi szinten is topedző, több bizalmat érdemelt volna. Ha hibát kell kiemelni, akkor az a szövetségi vezetés, különösen Gravina (az olasz szövetség lemondott elnöke - a szerk.) döntése volt.
A háromvédős rendszer is probléma Olaszországban?
- Az, hogy sok csapat négyvédős rendszerben játszik, abból is fakad, hogy utánpótlás-szinten a 4-4-2 vagy a 4-2-3-1 az alap. Ez megkönnyíti bizonyos automatizmusok kialakítását. Ugyanakkor mindig a játékosok karakterisztikája a döntő: ehhez kell igazítani a rendszert. A háromvédős felállás lehet három-, négy-, vagy akár ötvédős is, attól függően, hogyan értelmezik a játékosok. Nem maga a rendszer teszi a csapatot védekezővé. Elég csak Xabi Alonso Leverkusenére gondolni, amely egész Európa figyelmét felkeltette. Nem lehet leegyszerűsíteni a kérdést arra, hogy Olaszországban sokan játszanak három védővel. A probléma inkább szemléletbeli: ha nincs eredmény, nagyon gyorsan elfogy a türelem. Ez egész Európában jellemző, de Olaszországban különösen erős. Nemcsak az edzőket és vezetőket érinti, hanem a szurkolókat is: gyakran ők az elsők, akik elveszítik a türelmüket.
Olaszországban szinte lehetetlen hibázni.
- Valóban nincs türelem. Mindig mosolygok, amikor azt hallom, hogy egy edző ‘projektet választott’ – milyen projekt az, ahol három vereség után elküldenek? Ha nem nyersz azonnal, nincs mozgástered. Ezért is érdemelnek külön tiszteletet azok a neves edzők, akik hosszabb távon is eredményesek tudnak maradni.
Felmerülhet valaha az olasz válogatott kispadja Marco Rossi kapcsán?
Egy dolgot szeretnék kiemelni: Magyarországon a stábommal novemberig kiváló munkát végeztünk. Sajnos néhány másodpercen múlt, hogy nem jutottunk pótselejtezőbe, pedig ez reális cél volt. A csoportban egyértelműen a második legjobb csapat voltunk Portugália mögött. Végül a saját hibáink miatt maradtunk le, és ez a magyarok 20-25 százalékának nem tetszett. A futballmemória mindenhol rövidtávú. Bár hosszú szerződésem van és a szövetség támogatását élvezem, ebben a szakmában mindig látni kell, mi történik körülöttünk.
Az évek során több ajánlatot is kaptam, még a Premier League-ből is, de Olaszországból egyszer sem. Ezt megértem: inkább fiatal edzőkben gondolkodnak, én már nem tartozom közéjük, a tapasztaltabbaknál pedig elvárás a Serie A-s múlt, amivel nem rendelkezem. Ha egy vezető helyébe képzelem magam, Marco Rossi szerződtetése kockázatos döntés lenne, hacsak nem ismernek személyesen. Így jelenleg nem látok nagy esélyt arra, hogy Olaszországban dolgozzak a jövőben - nyilatkozta a magyar kapitány.