A kezdetekről
– A Ferencvárosnak komoly ambíciói vannak. A klub első akar lenni, versenyben lenni, napról napra fejlődni. Fantasztikus vendéglátás fogadott – idézi az ulloi129.hu Dejan Stankovic hazája sajtójában adott nyilatkozatát. – Egy szép üdvözlés, stabil helyzet, bár kiesett a klub a Bajnokok Ligája selejtezőjéből a Klaksvík ellen, ami egy földrengésszerű zavar volt. Egy hatalmas földrengés, ami miatt változtatni akartak. A csapat elég jó, nagyon éhesek az újra, a munkára. Így kezdtünk neki, némileg meg akarjuk változtatni a játékstílust, hogy többet legyen nálunk a labda, több lövésünk, helyzetünk legyen, ehhez pedig szervezettebbnek kell lenni.
A kezdés, az első hónap rendben volt, de a következő már erősebb meccseket, egy keményebb menetrendet hoz, három naponta játszunk majd, többek között oda-vissza a Genkkel, ami bizonyosan el fogja dönteni, ki megy tovább az Európa Konferencia Liga csoportunkból.
A célunk a továbbjutás, bár ez inkább egy Európa Liga-csoport szerintem, mert a második és harmadik kalap legjobbjait kaptuk, valamint a fiatal, energikus Cukarickit, akik focizni akartak és ezt mi is megtapasztaltuk. Egyébként a magyar bajnokság elég erős, kiemelkedő infrastruktúrával, mindenkinek saját pályája van, fantasztikus stadionokkal, megfelelő nagyságú lelátókkal, így nagy élmény itt dolgozni.
Kubatov Gábor elnökről
– Igen, a klub elnöke egy igazi úriember, amikor jöttem, azt mondta, hogy csak én voltam a kiszemelt, mert a személyiségem a Ferencvároshoz illik. Ha az elnök ilyen bátor és mellettem áll, akkor képzelheted, milyen leszek én. Legalább olyan bátor, mint ő. Minden nap egyre jobb akarok lenni. Nagyon ritka, hogy egy klub így az ember mögé álljon, ilyen tárt karokkal fogadjon, így óvjon és ilyen szabadságot adjon a munkához.
Az eddigi állomáshelyeiről
– Valóban, a stressz elkerülhetetlen a Crvena Zvezdánál – egy nagy klub, egy intézmény, mindenek felett áll. Ezt mondtam mindig is… A Sampdoria egy olyan fejezete a karrieremnek, amelyen érdemes volt átmennem.
Mert a Zvezdánál a 134 meccsünkből mindössze tízet vesztettünk el. A Sampdoriánál 10 hónap alatt húszat. És egyensúlyba kerültem önmagammal, megtanultam veszíteni, ami megtanít máshogy viselkedni. Nem feladni!
Feladhattam volna, mert tudtam ki vagyok és honnan jövök… Volt egy ígéret, hogy januárban javul a helyzet, de épp ellenkezőleg, 300%-kal romlott. Újabb hat alapembert vesztettünk, tudtam mi a sorsunk. De abban a pillanatban úgy döntöttem, hogy kitartok a csapat és a klub mellett. Mert a klub, a játékosok, a szurkolók és én voltunk, őszintén szólva. A Sampdoria szurkolói nagyon különlegesek. Soha egy pillanatra nem adták fel, még ha tudták is, hogy milyen sors vár rájuk. Látták, hogy a végsőkig kitartunk a csapat mellett… Ez a tapasztalat felbecsülhetetlen. Nagyon nehéz volt edzőként és emberként is. Örülök, hogy jött valaki, aki megmentette a klubot és most megint versenyképesek lehetnek, még ha egyelőre átmeneti időszakot is élnek. Megszűnhetett volna a csapat, de szerencsére túlélt. Egy nagy tapasztalat volt ez nekem, ami sok helyzet megoldásában segíthet később.
A Zenitben játszó szerb válogatott védőről
Strahinja Erakovicot szívesen látnám a Fradiban. Igen. Imádnám.
(Erakovic nyáron igazolt a Crvenától a Zenithez, piaci értékét 9 millió euróra becsüli a Transfermarkt - a szerk.) Egy jó gyerek, akit láttam felnőni, küzdeni, jó és rossz dolgokat megélni… És most a válogatott tagja. Ez nagy fejlődés. Nagyon elégedett vagyok vele és örülök a sikerének. Nagyjából olyan idős, mint Stefan és Filip fiam. Egy nagyon irigyelni való gyerek. A tipikus Zvezda-játékos prototípusa, aki imádja az egyesületet és kérdés nélkül adna egy liter vért is a klubért.
A fiairól és a családról
– Filipnek és Alekszandarnak többéves szerződése van az Interrel. Ana és én is nagyon büszkék vagyunk rájuk. És persze Stefanra is, aki más utat választott, de nagyszerű srác. Összetartó család vagyunk, Ana a kapocs. Van egy kis lakásom Budapesten, egy kicsi Genovában, egy Milánóban. Ana hozza a legtöbb áldozatot. Jól vagyunk, hála Istennek, boldogok, mosolygósak, elégedettek… Ale a korosztályos válogatottal megverte az olaszokat. Filipet most nem hívták be, de nem számít, készen áll, ha számítanak rá. Ő folytatja a harcot a Sampdoriában, ott ahol én abbahagytam, lehajtott fejjel, komolyan. Nehéz kezdett, most nem ő véd, de ez a felnőtté válás része. Ezeken a szakaszokon át kell menjen.
