Dibusz Dénes: – Szerettünk volna azon az úton tovább haladni, amit a Wembleyben elkezdtünk, úgy éreztük, hogy ott nyitottunk egy új fejezetet. Szerettük volna szépen zárni az esztendőt. Ebből a két mérkőzésből a hat ponttal kihoztuk a maximumot. Látszott a csapaton, hogy mennyire motiváltak voltunk és szervezettek, amikor kellett, akkor mindig volt valaki, aki odaért egy esetet eltekintve. Büszke vagyok a csapatra, hogy egy tét nélküli mérkőzésen ilyen odaadással és küldőszellemmel tudtunk pályára lépni. Szerencsére akik csereként beálltak, tudtak lendíteni a játékunkon, ahogyan az ellenfélnél is érzékelhető volt ez, ők előbb nyúltak bele a meccsbe és egyértelműen fölénybe kerültek a második félidőben. Aztán ahogy mi is behoztuk a friss embereket, lendületesebbek, gyorsabbak lettünk előrefelé, ott már nekünk is voltak ígéretes megindulásaink, szerencsére egy ilyen helyzetet ki tudtunk használni és ez elég volt ahhoz, hogy megnyerjük a meccset. (M4 Sport)
Szalai Ádám: – Nem egyszerű, amikor két ilyen albán meccs után még van két mérkőzés a végén. Nem voltunk túl boldogok, ahogyan alakult ez az egész selejtezősorozat. Más kérdés, hogy reális-e vagy sem, a céljaink, álmaink azok voltak, hogy kijussunk egy ilyen Eb után. Nem egyszerű úgy nekivágni egy mérkőzésnek, ha San Marino ellen játszol és főleg nem, ha egy teltházas lengyel stadionban. Már sokszor elmondtam, hogy le a kalappal a csapat előtt, hogy egy ilyen szituációban ilyen mentalitást mutatott ennyi hiányzóval. Pár órával Szoboszlai Dominik kiesése után, 5-6 stabil kezdőjátékos nélkül, fiatalokkal. Ahogyan Kiss Tomi beszállt, ahogy Gazdag Dániel gólt rúgott, ahogyan a Schäfer András fejelt, le a kalappal. Nagyon sajnálom, hogy ez a mérkőzés úgy alakult, hogy már nem volt tétje, mert látható, hogy milyen lehetőségek vannak bennünk, ha csapatként szerepelünk. Ilyen bátor szavakat még nem mondanék, hogy körvonalazódik a válogatott jövője, mert még mindig kevesen vannak azok, akik dörömbölnének az ajtón, remélem, hogy ez a jövőben változni fog, nélkülük nehéz lesz. Több tehetségre, fiatalra van szükség, olyanokra, akik már rólam ráncigálják le a mezt, jelenleg ez még kevés ahhoz, hogy vb-kijutásról beszéljünk, de most már évek óta megvan ez a feladat, hogy ez változzon. Minden játékos, aki ebben a keretben van, képességekkel rendelkezik, még ha nem is topligában játszik, de ezzel a hozzáállással, mentalitással és védekezéssel sok dolgot ki lehet egyenlíteni. Ehhez hozzájönnek ahhoz a képességek, amik a mi csapatunkban is benne vannak, hiszen van 4-5 topligás játékosunk. Most is, Angliában is és az Eb-n is látszódott, ezt kéne még stabilabbá tenni, illetve azok a bizonyos tehetségek. (M4 Sport)
Gazdag Dániel: – Nem volt egyszerű beállni egy jó iramú mérkőzésbe, sok párharccal, szóval, fel kellett venni a ritmust. Nagyon örülök annak, hogy sikerült gólt szerezni, Kiss Tamás egy jó visszapasszt adott, nagyon okosan csinálta, látta, hogy jövök második hullámban, talán a legjobb helyzetben is voltam és elég jól eltaláltam a labdát… Aki elmegy a szélen, az legtöbbször próbálja a védők mögé berúgni a labdát, azt szokták mondani, hogy abból bármi lehet. Azzal, hogy az albánoktól oda-vissza kikaptunk, elszállt az esélyünk a világbajnokságra, de éppen emiatt a két meccs miatt szerettünk volna visszaadni valamit a magyar szurkolóknak, abból, amit kaptunk tőlük az Eb-n. Próbáltuk magunkat úgy odatenni ezeken a tét nélküli mérkőzéseken, hogy örömet szerezzünk nekik. (M4 Sport)
Schäfer András: – Eddig csak két gólt szereztem a nemzeti válogatottban nagy csapatok ellen, fejjel, úgyhogy nem mondanám, hogy ez a védjegyemmé vált volna, de nagyon örültem, hogy be tudtam találni. A bemelegítésnél már éreztem, hogy jól mennek a befejezések, de erre nem lehet felkészülni, vagy jön, vagy nem. Arra készültünk edzéseken, hogy én érkezem a hosszúra, így is történt ezért kicsit tudatosnak mondanám a gólt. Az, hogy a lengyel csúsztatta meg, így egy kis szerencse kellett hozzá. Az első 15 percben nagyon ránk jöttek, kicsit görcsösek is voltunk, viszont le a kalappal a csapat előtt, ahogyan kijött ebből a periódusból. Utána már teljesen más mérkőzést játszottunk, sokkal jobban, sokkal higgadtabban tudtunk focizni. Ki tudtuk hozni a labdákat, tudtuk birtokolni az ellenfél térfelén, a gól is fontos volt, de utána éreztem, hogy nem játszunk alárendelt szerepet. A lehető legszebb módon szerettünk volna búcsúzni a szurkolóktól, ha már nem jutottunk ki a vébére. Amióta kerettag vagyok, azt tapasztalom, hogy felfelé ível a pályánk, egy generációváltáson esett és esik túl a csapat, ehhez képest elég bátran és eredményesen tudunk játszani mindenki ellen. (M4 Sport)
