Nuno Campos rövid úton sikeredzővé vált a Zalaegerszegnél, fiatal csapatával rendkívül látványos játékstílust és nem mellesleg kiváló eredményeket produkál, az utóbbi 15 meccséből csak egyet veszített el, és kiesőjelöltből tulajdonképpen élcsapattá vált az NB I-ben.
A portugál szakember a filozófiájáról, az első zalaegerszegi lépésekről és a mindennapok csapatmunkájáról is nyilatkozott.
- Korábban már beszéltünk róla, hogy valami fontosat akarunk felépíteni itt, Zalaegerszegen. Mi tartozott ehhez? Egyfelől az, hogy a világ minden tájáról hozzunk fiatal játékosokat a klubhoz, Dél-Amerikából többet, de mindenképpen tehetséges futballistákat. Amint azt tudhatják, mi vagyunk a legfiatalabb csapat, nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában is. Az a célunk, hogy ebből építkezzünk, hogy ezek a játékosok egyénileg és csapatszinten is fejlődjenek, és olyan biztos alapot hozzunk létre, amivel bent tudunk maradni az NB I-ben. Természetesen emellett jó futballt is szeretnénk játszani. Amikor megkerestek, tetszett az ötlet, már csináltam hasonlót korábban, és rábólintottam, hogy akkor ez a jövőben is így lesz.
Szóval úgy döntöttem, megmutatom a magyar futballszakmának, és talán másoknak is, én hogyan dolgozom. Nagyon jó volt ebbe a gyönyörű országba és ebbe a gyönyörű városba jönni, de a kezdet természetesen nehéz volt. A klubnál tudják, hogy az én játékstílusomhoz időre van szükség, mert a játékosokat egyénileg kell fejleszteni ahhoz, hogy később csapatban is jól működjenek. A kinevezésem óta eltelt időszakban elkezdtük a jobbik arcunkat mutatni, és mostanra értünk el oda, hogy komoly eredményeket tudhatunk a magunkénak. Az előző 15 meccsünkből csupán egyet veszítettünk el, de a legjobb dolog, amit fel tudunk mutatni, az a csapat játéka. Úgy gondolom, hogy emiatt a klub sokkal kedvezőbben tudja értékesíteni a játékosokat, akik megmutathatják, hogy mire képesek, a klub pedig tovább tud építkezni a következő szezonokra a befolyt összegből.
Azt hiszem, hogy jó munkát végzünk, nemcsak én, hanem körülöttem mindenki, az egész stáb, akik nagyon fontos szerepet játszanak ebben a fejlődésben - mondta Campos az M4 Sportnak.
A ZTE viszont nem csak a legfiatalabb csapat, de a különböző (futball)kultúrák elég vegyes kombinációja.
- A legelső probléma a nyelv volt. Angolul beszélek a játékosokkal, de emellett spanyolul és portugálul is kell beszélnem néhányukkal. Ezt a három nyelvet beszélem, és még olaszul is.
Az első pillanatban, amikor elkezded elmagyarázni a dolgokat három nyelven, az meglehetősen bonyolult. Egy kis idő elteltével azonban a játékosok elkezdik megérteni, hogy miről van szó, esetleg elkezdenek angolul tanulni, és a kommunikáció, a közös munka könnyebbé válik. Néha kicsit szemtelenek, de hát gyerekek, sokszor úgy is kezelem őket, 19-20 évesek, nagyon fiatalok még. Emiatt kissé engedetlenek, ez jó, erre is szükségünk van, a másik felét pedig megtanítom nekik.
Mentálisan is komoly munkát végeztünk, és taktikai szempontból is. Bizonyos idő után megmutatták, hogy úgy tudnak játszani, mint az érett felnőttek, és ezt követően senki sem tekintett ránk úgy, mint a legfiatalabb csapatra. Most már egy erősek vagyunk, mert férfiakként játszunk, együtt, csapatként - fogalmazott a tréner, aki arról is beszélt, hogyan találja meg a megfelelő egyensúlyt az egyéni fejlesztés és a csapat érdekei között.
- Először is, a megfelelő mentalitásban kell futballoznunk, mindig a győzelemért kell játszanunk. Ehhez azonban időre van szükség, valamint arra, hogy kiírtsuk azokat a félelmeket, amelyeket a játékosokat korábbról magukkal hoztak. Amikor fiatalok vagyunk, sokkal könnyebben rendülünk meg, ha valami rosszul sül el. Amikor érettebb, tapasztaltabbak vagyunk, ez a tapasztalat sokat segít a nehéz helyzetekben. A jó dolgokhoz idő kell, és amikor elkezdtük a munkát, nem minden alakult jól, ezért nehéz volt elhitetni a játékosokkal, hogy igenis eredményesek leszünk. Ez a pályán kívül is nagyon sok munkát igényelt, videókkal jó és rossz megoldásokról, beszélgetésekkel. Kemény munka volt, de mostanra mindenki láthatja, hogy örömmel játszanak, boldogok, amikor pályára léphetnek. Ezt nagyon nehéz elérni, de megváltoztattuk a játékosok hozzáállását, győztes mentalitást hoztunk. Nem az a lényeg, hogy én más vagyok, persze vannak dolgok, amiben igen, de lényegében az az edző vagyok, aki részletekben gondolkozik, a pályán és azon kívül egyaránt. Beszélgetek velük a családjukról, hogy vannak, minden rendben van-e a gyermekeikkel, minden számít és minden fontos. Mindenről beszélünk, ami fontos, nem csak a fociról.
A ZTE hétvégén a Paks otthonában játszik a fizz Ligában - egy esetleges győzelemmel a negyedik helyre is előreléphet akár.
