Az EuropaCalcio nevű portál görög tudósítója, Manos Staramopoulos készített hosszabb lélegzetvételű interjút a magyar labdarúgás első emberével Brüsszelben. Csányi Sándor - aki 2010 óta az MLSZ elnöke, valamint a FIFA és az UEFA alelnöke is többek között - a magyar foci újratervezéséről, előrelépéséről és a megvalósult, valamint - egyelőre - be nem teljesült céljairól is nyilatkozott.
Mint a szerző fogalmaz, Csányi nem "elvont számokkal érvel, amikor a sikereket sorolja, hanem konkrét alapokról beszél", amelyekre a magyar foci rekonstrukciója épült.
- Büszkék lehetünk arra, hogy a férfi A-válogatott 2016 óta sorozatban háromszor kijutott az Európa-bajnokságra, és az elmúlt években olyan csapatokat győzött le, mint Anglia, Németország, Horvátország vagy Törökország - fogalmazott.
Az eredmények azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik. Mögötte jelentős infrastrukturális fejlesztések állnak: országszerte 28 új stadion épült, köztük a modern Puskás Aréna, amely Bajnokok Ligája-döntőnek is otthont ad. Emellett az utánpótlás területén is komoly előrelépések történtek Csányi szerint.
- A regisztrált játékosok száma 2010 óta több mint duplájára nőtt. Országszerte számos, elsősorban az utánpótlást és az amatőr futballt szolgáló pályát építettünk vagy újítottunk fel.
A fejlődés a klubfutballban is látható: az NB I 12 helyet javított az UEFA-koefficiens rangsorában, a 36. pozícióból a 24. helyre lépett előre – ebben jelentős szerepe van a Ferencváros nemzetközi szereplésének és eredményeinek.
Egy fontos mérföldkő azonban még hiányzik.
Egy célunkat még nem értük el: az 1986 óta tartó világbajnoki távollét után ismét ki szeretnénk jutni a vb-re. Ezt reális célnak tartjuk, és a szövetségi kapitány feladata, hogy a következő tornára kivezesse a csapatot.
A szövetségi kapitány, Marco Rossi munkájában Csányi bízik, különösen az új generáció miatt:
- Vannak játékosaink a legmagasabb szinten, nem csak Szoboszlai Dominik és Kerkez Milos, akik a Liverpool futballistái, hanem a Bundesligában és más élbajnokságokban szereplő fiataljaink is. Ők példaképek lehetnek a következő generáció számára.
Csányi szerint a magyar futballrendszer alapja a kormányzat és a szövetség együttműködése.
- Az akadémiai rendszert a kormány felügyeli, míg a versenyrendszerben szereplő utánpótlás a szövetség hatáskörébe tartozik. A kulcs a közös célok és az egyértelmű jövőkép.
Emellett kiemelte a finanszírozási mechanizmust is, amely ösztönző jellegű.
- Olyan rendszert működtetünk, amely arra ösztönzi a klubokat, hogy magyar és fiatal játékosokat szerepeltessenek. Bár ezt egyes klubok kritizálják, meggyőződésem, hogy a jövőbeni sikerekhez elengedhetetlen.
A fenntarthatóság jegyében a bajnoki struktúra is átalakult (12 csapatos NB I, 16 csapatos NB II), valamint pénzügyi monitoringrendszer is működik.
Ami pedig a közelgő 2026-os világbajnokság esélyeseit illeti, Csányi több esélyest is megnevezett:
Kétszer is játszottunk Portugáliával a selejtezők során, és partiban voltunk velük. Ha ők nyernének, az a mi korábbi teljesítményünket is visszaigazolná.
Az MLSZ-vezér a favoritok között említette még Franciaországot, Angliát, Spanyolországot és Németországot, de külön kiemelte Norvégiát is, amely hibátlan selejtezősorozat során 31 gólt szerzett. A tengerentúli csapatok közül Argentínát és Brazíliát nevezte meg, hozzátéve, hogy az amerikai kontinensen rendezett torna plusz lendületet adhat a helyi válogatottaknak.
Csányi a futball globális fejlődéséről így fogalmazott:
- A labdarúgás egyre népszerűbb, ugyanakkor kihívás, hogy a televíziós és streamingbevételek miatt néhány klubnál koncentrálódik a világ legjobb száz játékosa. Fontos az egyensúly: egy játékosnak nem feltétlenül jobb a padon ülni egy topklubban, mint rendszeresen játszani egy kisebb csapatban - tette hozzá.
