FERENCVÁROS - PAKS 2-2
Bognár György (Paks): - A Fradi jobban kezdte a mecset, de ez nem mutatkozott meg nagy gólhelyzetekben, egy-két lehetőségük volt, ahogy nekünk is. Nagyon örülök az egy pontnak, a Fradi közelebb állt a győzelemhez, de nekünk ez az eredmény a Groupama Arénában jó. Azért cseréltem le Pető Milánt, mert a Horváth Kevin hátrébb is tud játszani, az ő mezőnymunkája miatt volt ez a csere. Örültem, hogy mi szereztünk vezetést - ráadásul egy fiatal játékosunk, Pető Milán volt a gólszerző.
Kiegyenlített mérkőzés volt, talán a Ferencváros valamivel jobban, kezdeményezőbben játszott, mint mi, de nem érdemelt győzelmet - ahogy mi sem. A játékunk kissé visszafogott volt, csupán egy-két lehetőségünk adódott. A Fradi azért nyomást tud gyakorolni az ellenfeleire, ránk is. Az Üllői úton nem mindig az történik, amit mi szeretnénk. Előfordul persze ilyen is, de általában itt alkalmazkodni kell az ellenfélhez.
Varga Barni nagyon veszélyes játékos - nemcsak az NB I-ben kiemelkedő, hanem európai szinten is kevés hozzá hasonló van. Szinte bele kell kalkulálni, hogy gólt szerezhet. A meccsen végig lelkesen és odaadóan védekezett mindenki. Voltak egyéni, helyezkedési és technikai hibáink is, amelyekből az ellenfél majdnem gólokat szerzett. Ezeket megúsztuk, sőt a végén Dani majdnem megszerezte a győztes gólt is. De még egyszer hangsúlyozom: nem érdemeltünk volna győzelmet.

KISVÁRDA - DIÓSGYŐR 1-0
Révész Attila: - Egy olyan mérkőzést kaptunk, amilyenre számítottunk. Az elején voltak bizonytalanságaink. Azt gondolom, hogy a tavalyi szezonban már megszokott és automatizmusként működő játékelemek nem köszöntek vissza. Azt gondoltam, hasonló taktikával fölmegyünk, és akkor az működni fog, de nem. Majd 20-25 perc után mindenki megérezte a rengeteg utasítás után, hogy pontosan mit is szeretnénk látni, mert azért az edzéseken mutatott, illetve a mérkőzésen látottak között van különbség, és meccseken lehet a leginkább a játékosokba beleverni, hogy mit is szeretnénk látni. Azt követően minden az elképzelésünk szerint alakult. Ha az első félidőben Matanovic nem akar túlzottan bizonyítani, akkor talán lepasszolja a labdát, de az elmondása szerint annyira fókuszált, hogy nem vette észre, hogy kiabál mellette a Szabó Szilárd, de az egy totál kidolgozott helyzet volt, és akkor másabb lett volna az eredmény. De így sem lehetünk elégedettek, mert a három pont az három pont és sokkal többet ér, mint három döntetlen. Mesanovic megérdemelte a gólt, mert rendkívüli munkát tett bele. Az ő korosodásával a szerepe egy picit megváltozik, viszont a mentalitása, a csapatra gyakorolt hatása az megkérdőjelezhetetlen.
Most mindenképpen olyan edzőre van szükségünk, aki ezt a fegyelmet fenn tudja tartani, mert nagyon sok esetben nem a szakmaiság a döntő, hanem ami elsajátítható, a mi esetünkben az élettan, az, mint a statisztika mutatja rendkívül jó, viszont mellé kell tenni azt, amit tud a csapat játszani. És hiába vannak az edzőknek álmaik, hiába szeretnének "barcelonázni", ha ez a magyar mezőny ezt nem teszi lehetővé, akkor azt kell figyelembe venni, amire a keret alkalmas.
Vladimir Radenkovic (DVTK): - Nem tudtunk a 16-oson belül veszélyt kialakítani. Bejutottunk, de igazából nem voltunk 100%-osan ott a területen. Az első félidőben még jó volt a labdabirtoklásunk, koncentráltunk, de a büntetőterületen belüli szituációk akkor sem működtek teljesen jól. Utána a folytatásban elvesztettük a fókuszt, ekkor már nem minden működött úgy, ez volt a döntő pillanata a mai mérkőzésnek. A második félidőbenfolytattuk ezt a játékot, voltak beadásaink, voltak támadásaink, de igazából a beadások is úgy voltak, hogy csak úgy beadtuk a labdákat a tizenhatoson belülre, nem pedig az érkező játékosnak a fejére vagy lábára, tehát nem volt címzettje a labdának. Illetve a döntéshozatal volt még, ami nem működött ezen a mérkőzésen. Úgyhogy ezért azt kell, hogy mondjam, hogy gratulálok az ellenfélnek, részünkről pedig nincsen más, mint hogy dolgozni kell tovább.



