Dibusz Dénes: – Nem mondanám azt, hogy már az elején eldőltek volna a lényegi kérdések, hiszen volt még hátra 87 perc. Az első félidőben voltak is lehetőségeink gólt szerezni, az egész mérkőzés más lett volna, de rosszul kezdtünk. Gyorsan megszerezte a vezetést a Bayer, rosszul osztottuk el a szélen az embereket, meg tudtak minket futni, Diaby extrémen gyors játékos, tudtuk, hogy ez az erőssége. Szerettünk volna agresszívak lenni, az ellenfél térfelén labdákat szerezni és azokból gyors ellentámadásokat vezetni.
Ez többé-kevésbé működött az első félidőben, de a másodikban érezhető volt, hogy nem tudtuk tartani a tempót, ott jóval kevesebb veszélyt jelentettünk a kapura. Megérdemelten nyertek és a jobb csapat jutott tovább, ez nyilvánvaló. A lehetőségeinkhez képest mindent megtettünk.
Elég kevesen voltunk, Henry pedig még meg is sérült az elején, egyáltalán nem volt ideális a helyzet. Az eddigi menetelésért kalapemelés jár a csapatnak. Sajnáljuk, hogy ezt a mai mérkőzést nem tudtuk győzelemmel zárni vagy legalább gólt szerezni, hogy a szurkolóinknak kicsit jobb kedvük legyen a végén. Mindenki csalódott, de ebben ennyi volt. Nagyon sok mindent tanultunk a nemzetközi porondon, voltak benne nagyon szép pillanatok, voltak benne nagyon fájó meccsek is. Azt megtanulhattuk, hogy sosincs teljesen elveszett helyzet, nincs olyan ellenfél, akit nem lehetne zavarba hozni, aki ellen nem lehetne meglepetést okozni. Fantasztikus hangulatú meccseink voltak, nagyon sok tapasztalatot szereztünk, ezt a nyári selejtezőkön kamatoztatni kell. Gyorsan ki kell pihenni a mai meccset, a vasárnapi találkozót pedig be kell húzni Zalaegerszegen. (M4 Sport)
Vécsei Bálint: – Nagyon rosszul kezdtünk. Készültünk a gyors embereikre, de egy rossz helyezkedéssel olyan pozíciós előnyt adtunk Diabynak, hogy utána az ő gyorsaságával gyerekjáték volt neki. Tudtuk, hogy a 2–0 nagy hátrány. Ettől függetlenül próbáltunk felmenni rájuk az elején, de nagyon labdabiztosak voltak és nagyon jól kihasználták azokat a pozíciókat, ahol üresen hagytuk az embereket. Nem volt könnyű mérkőzés. Sokszor az elején céltalanul játszottuk előre a labdát, miközben sokkal bátrabban lehetett volna játszani.
Ezen kívül megvoltak megint a helyzeteink, sajnálom, hogy a két meccsen egy gólt sem sikerült szerezni. Én is úgy érzem, hogy a második félidőre fizikailag elfáradtunk. Tudtuk, hogy ha letámadjuk őket és nagyobb helyet hagyunk, akkor jönni fognak, de kockáztatni kellett. Nagyon szűkös volt a pad, én is a második félidőben úgy éreztem, hogy kimerültem, van egy sérülésem is, amit már hetek óta tologatok, de próbáltam a legjobbamat hozni, de nem egyszerű.
A sorsolásnál senki nem gondolta volna, hogy csoportelsőként itt leszünk a legjobb 16 között, a csapatban is csak páran játszottak korábban a sorozat ezen szakaszában. Mindenkinek egy jó tapasztalat volt és hatalmas élmény, a tavaszi két meccsen sajnos ennyi volt ebben, szeretnénk a jövőben erre építkezni és a nyáron úgy elkezdeni a nemzetközi kupaszereplést, hogy újra talpon legyünk tavasszal. (M4 Sport)
Kristoffer Zachariassen: – Nagyon nehéz találkozó volt. A Leverkusen remek csapat. Rengeteg sérültünk van, ennek ellenére megtettünk mindent, amit csak tudtunk. Nehéz volt nekem is, főleg az első félidőben jobboldali védőként, a másodikban már jobban ment, mert a szünetben át tudtuk ezt beszélni. Összességében nem volt meg a minőségünk ahhoz, hogy továbbjussunk. Remélem, hogy büszke rám a családom, de ez nem egy olyan meccs volt, ami úgy alakult, ahogy szerettük volna. Nagyon jó csapattal találkoztunk, ahhoz, hogy továbbjuss egy ilyen párharcból, az apróságok mellett az is kell, hogy a szerencse is veled legyen. Nem sikerült betalálnunk, pedig az odavágón még én is betalálhattunk volna, de ha nem rúgunk gólt, akkor úgy nehéz. Két emléket emelnék ki az EL-ből, az egyik a Monaco elleni gólom, a másik pedig a Trabzonspor elleni csapatjátékunk emberhátrányban, ahogyan harcoltunk, ahogyan a szurkolók mögénk álltak. (M4 Sport)
