Dzsudzsák Balázs csapatkapitány a vasárnapi, Horvátország elleni Eb-selejtező után több témát is érintve beszélt 100. meccséről, a vb-ezüstérmes legyőzéséről és arról is, mit mondott a csapatnak a találkozó előtt.

A 100. válogatott találkozó és ami előtte történt

Ilyen jubileumról álmodtam és nem azért, mert nyertünk. Kaptam egy lehetőséget a meccs előtt a csapattal, és azt próbáltam hangsúlyozni, hogy ne azzal foglalkozzunk, hogy a világ egyik legjobb középpályája ellen játszunk, hanem azzal, hogy 12 év után, mióta válogatott vagyok, először mondták nekem, hogy “nincs jegy a mérkőzésre”. Azt mondtam a többieknek, hogy ezek az emberek a mi sikerünkre éhesek, a mi csapatunkat akarják látni, nem a horvátokat, nem az aranylabdást!

Miért győztük le a horvátokat?

Minden működött az első perctől kezdve, a szív diadalmaskodott, az ország szíve együtt dobbant a góloknál, ez a hangulat überelte a norvégok elleni meccsét is. Nagyon örülök, hogy megvertük egy olyan vb-ezüstérmes csapatot, amelyben ott volt az aranylabdás is. nem elszállva a sikertől, de most jöttem csak rá, hogy Gulácsinak nem is kellett védenie. Nagyon jól védekeztünk, büszke vagyok rá, hogy ennek a csapatnak a kapitánya lehetek, hogy a 100. meccsemet ilyen társakkal és ilyen közönség előtt játszhattam le. Köszönöm nekik és az edzőknek is! Döbbenetes hangulatot csinált ez a 23-24 ezer ember, nagyon megérdemelték a sikert. Az egyik legtökéletesebb győzelem, amiben részem volt. 

Az “elmaradt” góljáról

Sokszor felvetik, hogy nem lövök elég gólt, én pedig sokszor elmondtam már, hogy sokkal boldogabb vagyok, ha ilyen váratlan gólpasszt tudok adni Szalai Ádámnak, mint most. Az, hogy nyertünk és hogy versenyben vagyunk, azonos pontszámmal a csoport élén, minden Dzsudzsák-gólnál fontosabb. Nem számítanak most az egyének, csak az, hogy egy hatalmas lehetőséget kaptunk az élettől azzal, hogy 2020-ban hazai Eb-meccseket rendezhetünk, hogy hazai közönség előtt játszhatunk, ha kijutunk. Ha valakinek ez nem elég motiváció, annak nincs itt a helye! 

Csányi Sándor MLSZ-elnök köszöntötte 100. meccse előtt:

A meccs utáni könnyeiről

Végig kellett járni az utam, kapok sok rosszat, hideget-meleget, és ezek után…a 90. óta megküzdöttem a válogatott meccsekkel, köztük kudarcos vereségekkel és teljesítménnyel. Most, hogy itt állhattam telt ház előtt, a 100. meccsem után, úgy, hogy 23 ezer ember a Himnuszt énekli. Nem tudtam nem könnyezni. Hála Istennek, hogy nem egy andorrai meccsről beszélünk, most örömömben sírtam. 

A következő, azeriek elleni selejtezőről

Nem lesz nehéz ott sem motivációt találni. Attól, hogy most nyertünk, nem dőlt el semmi, még jobban kell játszanunk, még komolyabban fognak venni minket. Ez a csoport nem rólunk szól, reálisnak kell lenni. Ez nem kishitűség. Minden egyes meccs nagyon-nagyon nehéz lesz, az utolsó utáni pillanatig meg kell szakadni, be kell csúszni. Mi nem az a csapat vagyunk, amely kitermel aranylabdás vagy topligás játékosokat, nekünk csak ez a járható út. Nem kell sokáig ünnepelni sem, a helyén kell kezelni a horvátok legyőzését. 

A legemlékezetesebb válogatott meccseiről

Az első és a 100. azért mérföldkő. De nyilvánvalóan nálam sokkal jobb játékosok is voltak a magyar labdarúgás történetében, akik például Eb-re sem juthattak ki, nekünk ez 44 év után összejött és ott maradandót is alkottunk, visszahoztuk a futball-lázat, azt, hogy a gyerekek magyar játékosok akartak lenni, ez felejthetetlen. De nekem minden egyes válogatott mérkőzés olyan, hogy örülök, hogy ezt a sportágat választhattam, hogy ilyen szülői háttérrel ide jutottam, hogy a 100. válogatott találkozóról beszélhetek. 

Szalai Ádám nyilvános szlovákiai kritikájáról

Négyszemközt és a csapattal együtt is beszéltünk erről, de mi, a csapaton belül nem kerítettünk ennek akkora feneket, mint a média. Mi ezt gyorsan lezártuk egymás között. Ő elmondta, hogyan gondolta, én magam nem is tudtam először, miről van szó, mert nem olvastam. 

Dzsudzsák sírva ünnepelte a horvát-verést: “Nekik is két lábuk van, ma csak mi győzhettünk!”