Ritkán áll fel önszántából egy edző annak a csapatnak a kispadjáról, amely felfelé ívelő pályán van, hetek óta veretlen és majdnem 500 perce nem kapott gólt. Ha mégis, akkor általában vagy a vezetőkkel nem jön ki vagy pedig a játékosaival. Te miért döntöttél így?

– Először szeretném megköszönni Végh Gábor tulajdonos úrnak és Sallói István, korábbi sportigazgatónak, hogy a kedvenc csapatom vezetőedzője lehettem – kezdte Waltner Róbert, a ZTE távozó vezetőedzője a csakfoci.hu-nak. – De a döntésemnek több összetevője van, ezekről nem szeretnék beszélni.

A ZTE szűkszavúan kommentálta a távozásodat, melyből úgy tűnt, nem próbáltak meg marasztalni. Valóban ez a helyzet?

– Nekem is úgy tűnt…

Elterjedtek olyan pletykák, mely szerint azért jöttél el ilyen hirtelen a ZTE-től, mert már megvan a következő csapatod…

– Ez természetesen nem igaz.

A játékosaidat és az edzőkollégáidat, mennyire lepted meg a döntéseddel?

– Biztos van, akit megleptem, aki tisztában volt a vívódásaimmal, azt talán kevésbé. Tegnap elbúcsúztam mindenkitől. Nagyon szerettem a csapatot és a stábomat, megpróbáltam erős maradni, de elég emberpróbáló feladat volt. Utána sok megható üzenetet kaptam a játékosoktól, amelyek nagyon jólestek.

Most már aludhattál párat a döntésedre. Nem bántad meg?

– Nem sokat aludtam azóta…. Nem a legvidámabb napjaimat élem, nehéz volt a búcsú, ezt mindenki elhiheti, hiszen a ZTE sokkal több nekem, mint egy klub. Életem egyik legnehezebb döntése volt, de hiszem, hogy jól döntöttem.

Nem lett volna célszerűbb végigcsinálni még a maradék 8 meccset és utána dönteni arról, hogy maradsz vagy mész?

– Rengeteget gondolkoztam, nem egy hirtelen, elhamarkodott döntés volt és mindent végig gondolva, arra az elhatározásra jutottam, hogy szeretném most abbahagyni és átadni a helyem az új szakmai stábnak.

Annak az új szakmai stábnak, amelynek a tagjai a te segítőid voltak. Nem volt benned kellemetlen érzés, hogy ők folytatják a te munkádat?

– Amikor együtt dolgoztam velük, maximálisan megbíztam bennük és megértem a döntésüket. Természetesen szurkolni fogok nekik, hogy minél jobb eredményeket érjenek el a csapattal.

Miként viselted, hogy sorra vált meg a klub a támadóitól? Először eligazolt Babati, majd Zimonyi, most pedig Koszta, a házi góllövőlista vezetője.

– Nyilván nem esett jól, amikor megtudtam, hogy távoznak, de soha nem panaszkodtam, mindig megpróbáltam a rendelkezésre álló játékosokból kihozni a maximumot. Az eligazolásuk után a megoldáson dolgoztam, azon, hogyan tudnánk pótolni őket. Bizonyos időszakokban mindhárom támadó volt a ZTE erőssége.

Ráadásul Koszta pályafutása legeredményesebb szezonja a mostani, büszke vagyok rá, hogy ehhez nekem is lehetett némi közöm.

A ZTE keretének összértéke a legalacsonyabb az NB I-ben. Ez alapján az utolsó helyen kellene állnia. Miért a 4. mégis?

– A munkában és a fegyelemben hiszek, és sikerült azt elérnem a csapattal, amit Kaposváron is. Nyáron 12 új játékos érkezett, de gyorsan kialakítottunk egy nagyon jó csapategységet. Jó játékosokkal és nagyszerű emberekkel dolgozhattam együtt, akik vevők voltak az elképzeléseimre és próbáltam nekik átadni azt a tüzet, szenvedélyt, akaratot, ami bennem is megvan. Örülök, hogy az eredmények hatására több játékos is piacképes lett, például Zimonyi, Koszta, de említhetem Meshackot és Serefimovot is.

A szezon előtt mi volt a célkitűzés?

– A biztos bennmaradás volt a célkitűzés, és az, hogy egy nyugodtabb szezon legyen, mint az előző kettő volt. Aztán az eredmények hatására ez változott, már az első hat volt az elvárás.

Ahogy telt az idő és a csapat jól szerepelt, végül már a 4. hely volt a cél, mert szerettünk volna indulni a nemzetközi kupában, ha a Ferencváros megnyeri a Magyar Kupát.

– A magyar és a fiatal perceket is teljesíteni kellet, amit már a távozásomig sikerült. Emellett a fiatalok beépítését is megoldottuk, több játékos is nálam mutatkozott be az NB I-ben, Skribek pedig olyan jól teljesített, hogy a Puskás Akadémia fél szezon után visszahívta őt.

Ezer szállal kötődsz Zalaegerszeghez, hiszen játékosként is itt érted el a legnagyobb sikereidet. Van még visszaút számodra a ZTE-hez?

–  Soha nem volt kedvenc csapatom, egészen addig, amíg nem kerültem Zalaegerszegre. Ez a klub nagyon sokat jelent nekem, mindig a szívem csücske marad, bízom benne, hogy a jövőben még visszatérhetek. A szurkolóknak és a zalaegerszegi embereknek is sokat köszönhetek. Amikor a csapatnak a bajnokság elején nem ment, kiálltak mellettem. Mindig hálás leszek nekik azért a sok szeretetért és biztatásért, amit tőlük kaptam.

Mikor fogod magad újra késznek érezni arra, hogy NB I-es csapatot irányíts?

– Most talán jó lesz egy kis pihenés és feltöltődés, de bízom benne, hogy hamarosan megtalál egy új kihívás.

PRIVACSEK ANDRÁS