A tavaszi menetelésről
– Egész ősszel arról volt szó, hogy a ZTE játékoskerete ennél sokkal többre hivatott, jó játékot játszottunk, de nem tudtunk nyerni. Ha visszamegyünk az időben, a Mezőkövesdet úgy lefociztuk, hogy az elnöke, Tállai András azt mondta, nem látott még így focizni újoncot az első fordulóban – kezdte nyilatkozatát az M4 Sporton Sallói. – Nyugodtak voltunk, Végh Gábor tulajdonos mondta egyszer, hogy nem tud haragudni a játékosokra, mert jól fociznak, egyszer majd fordul minden. A télen a kiesőhelyen álltunk, de azonos pontszámmal, mint az előttünk lévő Paks, abban bíztunk, hogy a tavaszi rajton majd ezt megfordítjuk, de ott valami megtört a csapatnál, akkor már nem is néztünk ki jól. Nagyon fájó döntést kellett meghoznunk Dobos Barna menesztésével, sokan kritizáltak minket, hogy későn váltottunk, előbb kellett volna, de azért Dobos felvitt minket az NB I-be hét év után, és azt gondolom, megérdemel az edző annyi bizalmat, hogy a végsőkig kitartsunk mellette, de aztán elérkezett a váltás, amikor ő maga felajánlotta a lemondását. Aztán jött Márton Gábor, aki csodát tett a csapattal.
A "lepattanó" játékosokról és edzőről
– Van egy angol kimutatás az edzőváltás hatásairól, a Fociológia című könyvben leírják pontosan, hogy a teasütemény is ülhetne a kispadon - ami természetesen túlzás - mert gyakorlatilag minden váltásnál jön egy pozitív fellendülés. Márton érdekes választás volt, nagyon beleillett abba a sorba, ahogyan mi a Zalaegerszeget felépítettük, többnyire olyan játékosokkal, akiket máshol kidobtak. Bobál Dávid nem kellett a Paksnak, Tamás Krisztián pedig a Vidinek, Bolla Bendegúzban még nem bíztak Fehérváron, Demjén Patrikot az NB II-ből hoztuk el, de Bőle Lukácsot is említhetem, aki a Fradiban nem kapott lehetőséget, Radó Andrást a Puskástól hoztuk, Bobál Gergőt pedig a Csákvárból kukáztuk ki tavaly. Márton beleillik ebbe a sorba, mert száz éve nem volt edző az NB I-ben, senki nem mert hozzányúlni, mert nehéz ember hírében áll. Amikor Végh Gáborral beszéltünk, mondtam neki, hogy nekem nagyon jó barátom Márton, ismerem az ő egóját, tudom, hogy nem egyszerű eset, de azt mondta a tulajdonos, hogy neki most ilyen ember kell. Arra a kérdésre, hogy Márton tényleg nehéz eset-e, Sallói viccesen így válaszolt:
nem nehéz eset, ha el tudod viselni, hogy nála nincs okosabb, szebb, gyönyörűbb és jobb szakember a világon....
A sportigazgató fontosságáról
– Nem akarok hazabeszélni, de szerintem manapság a sportigazgató a legfontosabb egy klub életében, ő a kapocs a tulajdonos, a klubfilozófia és az edző között, neki kell a játékoskiválasztást irányítani. A klubok lelke a sportigazgatók felé hajlik, persze nagyon fontosak az edzők, de egy edzőnek a hozott anyaggal kell dolgoznia, a lehetőségekből kell kihoznia a maximumot. Például amikor Végh Gábor tulajdonos átvette a ZTE-t, sokat kísérletezett, jobbról-balról igazolt játékosokat.
Egyszer találkoztunk vele, hogy beszéljünk játékosokról, és a korábbi kecskeméti tulajdonos, Rózsa Pál mondta neki, hogy "hülye vagy Gábor? Ne a játékosokról beszélj a Saleccal, hanem őt vidd oda".
Így kerültem Zalaegerszegre, teljesen véletlen találkozás folytán, azóta megnyertük a bajnokságot, és ma már a tulajdonos is belátja, hogy kellett egy ilyen ember.
A ZTE pénzügyi lehetőségei
– Nincs kolbászból a kerítés, korlátozottak a lehetőségeink, talán a Kaposvár után nekünk van a legkisebb költségvetésünk. Az MLSZ-től össze lehet szedni 500 millió forintot, nekünk ahhoz, hogy működni tudjunk, további 4-500 millió forintot elő kell teremtenie a tulajdonosnak, ami nem egyszerű. Nyilván nem nálunk köti meg egy játékos élete szerződését, de adunk egy olyan perspektívát, amivel "fel lehet bukkanni". De most épp az a problémánk, hogy annyian felbukkantak, hogy már "bucskáznak is tovább", ami a sportigazgató életét megnehezíti.
Szenzációs lett a csapat, a közönség tombolt a bennmaradásnál, minden összeállt, az edző, a játékosok. De régóta vagyok a szakmában, tudom, hogy most jön egy új, és újra kell építeni mindent.
Ez nagyon fájdalmas dolog. Három játékosnak van összesen szerződése. Sajnos az MLSZ-nél nem tudtuk elérni, pedig évek óta küzdünk velük, hogy az elosztási szabályzat ne egy, hanem három évre szóljon, hogy tudjunk tervezni. Most maradtunk bent, még csak most beszélünk arról az MLSZ-szel, hogy mennyi lesz jövőre az összeg. A klubok pénzügyeinek jelentős részét teszi ki az, hogy az MLSZ-től hogyan jönnek a pénzek, valamint a tulajdonos sem látja több évre előre, hogy mennyi pénzt tud ebbe beletenni. Van olyan játékosunk, akit 3 éve úgy fizetünk, hogy fél évet játszott nálunk, most végre nyáron lejár a szerződése. Ha a kezdőcsapatot nézzük, akkor úgy gondolom, hogy a 70 százalékát meg tudjuk tartani.
Stieber és Márton jövője is kérdéses
– Amikor ideigazolt, Stieber Zoltán elmondta, hogy vissza kell szoknia. Bármilyen furcsa, a külföldi játékosoknál is türelmetlenek vagyunk, azonnal teljesíteniük kell, de még a Premier League-ben is azt mondják, hogy kell egy év, és a következőben kell számolni a játékossal. Hazard beilleszkedése sem ment zökkenőmentesen a Real Madridnál, és Stieber is azt mondta, hogy idő kellett neki. Debrecenben már szenzációsan játszott a vírus előtti utolsó meccsen, pont ezért sajnálatos, hogy sérülés miatt kiesett. Vele is beszélni kell a jövőről, de súlyoznunk kell a pénzekben, hogy kire mennyit tudunk áldozni. Márton Gábor is csak három hónapra szerződött, lejár a szerződése, le kell vele ülni. Ő is azt mondta, ha nem tudjuk együtt tartani a csapatot, ha nem látja biztosítottnak a minőségi keretet, akkor neki ezen el kell gondolkodnia.
