A Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES) legújabb felmérésében a kapusokat vette górcső alá, őket hasonlította össze a mezőnyjátékosokkal. A kutatás Európa legjobb 31 bajnokságában vizsgálta a korukat, magasságukat, nemzetiségüket, hűségüket és mobilitásukat. Összesen 3672 kapus és 28199 mezőnyjátékos részvételével kutattak az elmúlt hét esztendőben.

Nincs náluk magasabb

Nem meglepő módon az egyes posztokat tekintve a kapusok között találták a legmagasabb játékosokat. A 2009-2016 közötti időszakot figyelembe véve átlagosan 188,8 centiméter magas egy kapus, a védőknél 188,3, a középpályásoknál 179,1, a csatároknál 181,7 ez a szám.  Ez egyedül a hálóőröknél növekedett jelentősen az évek során: 2009-ben csak 188,5 cm magas volt átlagosan egy kapus, 2016-ban már 189,1.

A legmagasabbak az angol bajnokságban voltak az elmúlt hét esztendőben, a legalacsonyabbak Izraelben. Magyarország 11. a 31 bajnokságot vizsgáló listán – nálunk a kapusok átlagosan 189,5 centiméter magasak.

„A kapus olyan, mint a jó bor” - bizonyítva

Nem véletlenül mondják, hogy a kapusok későn érő típusok, és minél idősebbek, annál jobb teljesítményre képesek. A statisztikák szerint is ők ugyanis egy együttes legtapasztaltabb tagjai: átlagosan 28,5 éves egy csapat kezdőkapusa, míg a csatároknál 26,0 ez a szám.

Ami az egyes bajnokságokat illeti, a horvát klubok ahogyan a mezőnyjátékosok esetében, úgy a kapusoknál sem teketóriáznak, és azonnal a mélyvízbe dobják őket. Átlagosan 24,3 éves egy „portás” a horvát élvonalban, míg az angolok (29,1) és az olaszok (29,0) jóval konzervatívabbak ebben a kérdésben.

Az NB I inkább az idősebbeket kedveli, a 10. legidősebb bajnokság a miénk 27,2-es korral.

Az NB I bízik a külföldi kapusokban

A kapusoknál sokkal jobban bíznak a bajnokságok a hazai labdarúgókban. Míg a csatárok esetében akár minden második játékos is külföldi lehet, addig előbbieknél csak minden harmadik, sőt, ha nem a kezdőben, hanem a keretben lévő kapusokat figyeljük, akkor csak minden negyedik külföldi.

Az elmúlt időszakban ráadásul a védők, a középpályások és a csatárok között is nőtt a külföldi játékosok száma, a kapusoknál azonban nem. Ebben a tekintetben nagy a szórás az európai bajnokságokban. Anglia és Ciprus előszeretettel alkalmaz más országból érkező hálóőrt, a horvátok azonban a saját tehetségeikben bíznak. A magyarok a kilencedikek a sorban, nálunk tehát viszonylag magas (27,5 százaléknyi) a külföldiek aránya ezen a poszton.

A kezdőkapus hűségesebb, a tartalék kevésbé

Egy-egy kapus az átlagosnál tovább marad klubja alkalmazásában, mint egy mezőnyjátékos. Már ha éppen játszik, tehetjük hozzá, ugyanis ez a szám jelentősen alacsonyabb lesz, ha a keretben szereplő kapusokat nézzük és nem a pályán játszókat. Ez logikus is persze, hiszen a kapuban kevésbé váltják egymást, ha egy játékos nem kap lehetőséget, akkor más egyesület után néz.

A Németországban játszó kapusok a leghűségesebbek, míg a szerbek, bolgárok, horvátok, románok hamar váltanak. Ez persze azzal is magyarázható, hogy ők általában magasabban jegyzett bajnokságokba is igazolnak, míg a németeknél ez adott.

A magyar bajnokság itt a középmezőnyben, a 14. helyen áll. Nálunk átlagosan 2,68 évig maradnak a kapusok klubjuknál.