Nagy Ádám klubváltása kapcsán, a Facebookon írt hosszabb bejegyzést Wágner Gábor szakedző, aki ikertestvérével, Ádámmal együtt éveken át segítette, egyengette korábban a fiatal magyar válogatott középpályásának pályafutását.
" (…) Sok klubtól megkeresték őt. Természetesen, voltak köztük komolyabb és komolytalanabb kérők is, azonban a végén (!) a legkitartóbbra, a legszimpatikusabbra és a sportszakmailag is megfelelőre esett a választás. Ebben nagy szerepe volt a klub jelenlegi vezetőedzőjének, Roberto Donadoninak (egykori kiváló olasz labdarúgó, korábbi olasz szövetségi kapitány), aki még múlt hét elején telefonon felhívta Ádámot, majd biztosította arról, hogy várja őt Bolognába, és két lehetséges poszton is gondolkodik a csapatba történő beépítésén. Ádám ennél az együttesnél is egy igazi Eb-sztárt pótolhatna, hiszen attól az Emanuele Giaccherinitől vehetné át a stafétát, akinek lejárt a kölcsönszerződése Bolognában (Giaccherinit egy másik olasz klubnak, a Fiorentinának vagy a Torinónak adhatja el a játékjogát jelenleg még birtokló Sunderland). Amadou Diawarának, a 18 éves középpályásnak is bizonytalan a jövője a bolognaiaknál (őt állítólag a Roma szerződtetné), aki ezidáig szintén a középpályán játszott. Nagyon fontos megemlíteni azt, hogy itt – a protokollnak megfelelően – már csak orvosi vizsgálatokra került sor a kontraktus aláírását megelőzően, avagy a laikusoknak mondanám, hogy ez most nem egy – amolyan szokványos – bevált próbajáték utáni egyezség, és nem is egy azt követő, azonnali kölcsönadás alacsonyabb osztályba valahova, hanem a klub által kiszemelt játékos szerződtetése az első csapat számára (remélhetőleg, a kezdő tizenegyébe).
Közgazdasági nyelven úgy is előadhattam volna mindezt, hogy ebben az esetben nem egy még ismeretlen „terméket” kellett jól marketingelni („hájpolni”), majd megpróbálni rávenni a vevőt, hogy „ugyan, kérlek, vedd már meg”, hanem a „termékre” – a kialakult „brandje” miatt – eleve volt kereslet. Az sem mellékes, hogy a Ferencvárosi TC és a játékos is – viszonylag – jól jár a transzferrel, így mindkét fél elégedett lehet (sőt, még az 5-23 éves koráig, a labdarúgó képzésében ténylegesen résztvevő nevelőegyesületei is örülhetnek, hiszen az átigazolási/kivásárlási díj 5 %-a, a szolidaritási mechanizmus révén – egy FIFA-ráta alapján, arányosan megosztva a náluk eltöltött szezon mennyisége után –, őket illeti meg).
Nagy Ádám a Fradival – 21 esztendős létére – már minden létező címet megnyert Magyarországon. Tény, hogy az EL vagy a BL csoportkörében nem járt a zöld-fehérekkel. Elképzelhető, hogy vele idén sikerült volna bejutni valamelyikbe, persze az is lehet, hogy nélküle is sikerülni fog, legrosszabb esetben pedig vele sem sikerült volna – azt gondolom, ezt Zombori Sándor sem fogalmazhatta volna meg konkrétabban. :D Most egy olyan élethelyzet állt elő, hogy a Fradi értékesíteni tudta fiatal játékosának játékjogát egy – a magyar bajnokságnál jóval magasabban jegyzett – topliga olyan csapata számára, amely – mint mondottam volt – őt akarta magának.
Nekem volt szerencsém egyszer Bolognában járni, kb. 2 évvel ezelőtt. Akkor a DVTK U16-os csapatának edzőjeként (ikertestvérem volt a vezetőedző) sikerült megnyernünk a II. Weisz Árpád Nemzetközi Emléktornát, ahol az AC Milant, az Internazionale FC-t és a Bologna FC-t is megelőztük. Az emléktorna előtti órákban elmentünk a stadionhoz, hogy megkoszorúzzuk honfitársunk, a tragikus sorsú Weisz Árpád emléktábláját, aki egy korszakalkotó sikeredzőként dolgozott a klubnál. Emlékszem, a játékosokkal néztünk körbe az ódon, de egyben impozáns Stadio Renato Dall'Ara-ban (a Serie A legrégebben épült stadionjában), és mindeközben azon fantáziáltunk, hogy 'Úristen', milyen fantasztikus lehet itt több ezer néző előtt játszani! Majd beugrott sokunknak, hogy bizony, Détári Lajos (anno) ezt tette itt – na, ebbe a gondolatba bele is borzongtunk... Szóval, ennek a klubnak már sok szép magyar vonatkozása volt.
Aki nem érti, hogy miért született ez az átigazolás, az nézze majd meg a Bologna csapatának – Juventus, Inter, Milan, Lazio, Roma, Fiorentina, Napoli stb. elleni – bajnoki és/vagy kupameccseit a TV-n keresztül (DIGI Sport)! Hitünk és reményeink szerint, egy magyar fiatalember is játszik majd ezeken – hiszen, pontosan e célból igazolt a Bologna FC-hez! Magyarként Olaszországban futballozni (hétről-hétre 20-60 ezer néző előtt), nos, az maga a beteljesült álom! Aki szerint ez márpedig nem az, annak javaslom, hogy utazzon el egyszer a festői szépségű Itáliába pl. egy Inter – Bologna bajnokit megtekinteni a helyszínen, a Giuseppe Meazza Stadionban (San Siro), és utána gondolkodjon el azon, hogy mit élt át...
Utóirat:
Amennyiben megfelelően alakulnak a dolgok, akkor Ádámnak éppen ezzel a klubváltással vette kezdetét a – remélhetőleg – folyamatosan egyre csak feljebb ívelő nemzetközi karrierje, amely legalább 15 éven át tart majd!
„Aki hisz vágyainak, örökké koldusszegény marad, hisz világának fókuszában mindig az áll majd, ami nem az övé. Aki eloszlatja vágyait, abban megszűnik mindennemű hiányérzet, s az, akinek nem hiányzik semmi, máris a világ minden kincsének birtokosa.” Ez most nem egy vágy, hanem egy komoly lehetőség, ami már biztosan az övé, és ahogy ismerem őt, ezzel élni is fog...
A jövőben minden további információ innen: bolognafc.it!
Hajrá, Ádám! Büszkék vagyunk Rád! Forza Bologna!!!"
