A magyar válogatott négy mérkőzés után oda-vissza legyőzte az Eb-döntős Angliát és vezeti a Nemzetek Ligája A-divíziójának legnehezebb csoportját. A wolverhamptoni 4-0 után Marco Rossi szövetségi kapitány is keresi még a szavakat. Egy, a magyar játékosokat ért komoly kritika viszont szerinte egyértelműen megdőlt.
- Volt egy kis ideje leülepedni a dolgoknak, de még én is csak próbálom feldolgozni, hogy a 6-3 óta először nyert Angliában a magyar válogatott, sőt 1928 óta a legsúlyosabb vereséget mértük az angolokra hazai pályán. Fontos számomra, hogy történelmi rekordokat döntünk meg, de nem önmaguk miatt, hanem azért, amit jelentenek: hogy igenis képesek vagyunk ezekre a tettekre. (...) A meccs előtt azt mondtam a játékosoknak, most lehetőségük adódik beírni magukat a magyar futball történelmébe. Egy olyan aranykönyvbe kerülhetnek be, ami finoman fogalmazva sem üres, de egy ideje nem kerültek bele fontos bejegyzések. Azt mondtam nekik: ha akarjátok, sikerülni fog! Sokszor mondtam, hogy a futballban az eredmény a legfontosabb, és ezt a véleményemet tartom is. Ugyanakkor olyan ellenfelekkel találkozunk, amelyekkel szemben már közepes teljesítménnyel sincs esélyünk eredményt elérni, nemhogy rosszal. Ezért ezt a két dolgot most nem kell szétválasztani, mert a jó eredményekhez számunkra elengedhetetlen a jó teljesítmény.
(...) Korábban mondták nekem kollégák, hogy a magyar játékosokkal az a baj, hogy nem tudnak futni. Az már szemre is látszott, hogy a Nemzetek Ligájában legalább annyit, ha nem többet futottak a fiúk, mint a világklasszis ellenfelek, az pedig a statisztikákból derült ki, hogy minden ellenfelünknél többet sprinteltünk. Szóval nemcsak tudnak, akarnak is futni a magyar válogatott játékosai
- mondta Rossi a molcsapat.hu-nak.
Az olasz kapitány ezúttal is kiemelte a csapategység szerepét a jó teljesítményben, és a dicséreteket elhárítva a játékosait méltatta.
- Én annyit tettem hozzá, hogy önbizalmat adtam nekik, mégis osztozom velük a közönség felénk áradó szeretetében. Azért is szeretem a magyarokat, mert rendkívül őszintén mutatják, ha boldogok. Ma reggel a 6.15-ös géppel repültem Nápolyba, és hajnalban Ferihegyen egy nyugodt pillanatom nem volt, számolatlanul osztogattam az autogrammokat és szelfiztem a hálás szurkolókkal. Még azt is elfelejtettem örömömben, hogy az angolok elleni meccs lefújása óta nagyjából öt órát aludtam - tette hozzá a kapitány, aki kiemelte stábja, így a sport-fizioterapeuták szerepét is a sikerekben.
Angliában, a lefújás pillanatában öt NB I-es játékossal ((Dibusz, Fiola, Nagy Zsolt, Nego és Ádám Martin) állt már fel a nemzeti csapatunk, miközben Gareth Southgate hiába cserélte le és be a nagyobbnál nagyobb nevű futballistákat.
- Amikor már égett a ház, ellenfelünk elkezdte becserélni az Eb-döntős sztárjátékosait, így a lefújás pillanatában már egy olyan angol válogatott volt a pályán, amit nem túlzás a legerősebb csapatuknak nevezni. Egy edző mindig arra a legbüszkébb, ha a játékosai a tudásuk felső határához közel teljesítenek,
ez ugyanis azt jelenti, hogy jól érzik magukat a pályán, ismerik a posztjukat, tudják a szerepüket, de közben képesek csapatszinten gondolkodni. Ha ehhez még önbizalom és erőnlét is társul, akkor náluk jóval többre tartott futballisták ellen is eredményesek tudnak lenni, és persze velük együtt a csapatuk is - fogalmazott ennek kapcsán a trénert.
A csereként remek teljesítményít nyújtó és két gólpasszt is kiosztó Ádám Martin szerepére pedig külön is kitért.
- Jó néhányszor megnéztem Martint, láttam, hogy vannak nemzetközi szintű készségei, de őszintén elmondtam neki, hogy bizonyos feltételeknek meg kell felelnie a meghívóhoz. A gólkirály azzal bizonyította elhivatottságát, hogy keményen dolgozni kezdett, sokkal többet futott és jobban segítette a csapatjátékot a klubjában, és amikor csatlakozott hozzánk, az is kiderült, hogy közénk illik.
Nagyon kedvelem Martint, igazi csapatember, de még mindig nem kész játékos. Jelenleg egy félórát tud játszani a válogatottban, de várhatóan egy erősebb bajnokságba fog igazolni, ami fizikálisan még nagyobb fejlődést jelent majd a számára, és ennek reményeim szerint a válogatottnál is hasznát látjuk majd - tette hozzá.
Rossit a válogatási elveiről is megkérdezték.
- Bízom a szememben, de nem szórom a meghívókat egyből, ha valakiben meglátok valamit. A mai edzők munkájának rendkívül fontos része az adatelemzés, és amikor azt mondom, hogy a stábommal ötven játékost tartunk szemmel, az nem pusztán azt jelenti, hogy látjuk őket játszani, hanem azt is, hogy tudjuk, mennyit futnak, mennyit sprintelnek. Ezen a területen a stábból az elemzőink vannak nagy segítségemre. Abból az alapkövetelményből nem engedhetek, hogy csak a nemzetközi futballra fizikailag is kész játékosokat hívok be (...) Hallom a hangokat, olvasom a reakciókat néhány játékosommal kapcsolatban, de engem ezek semmiben nem befolyásolnak. A saját elveimet követem, ebből soha nem is fogok engedni - zárta a gondolatait a kapitány.
Tovább: A teljes cikk itt olvasható!
