Ceglédi lakosok a hétvégén furcsa demonstrációt tartottak: tiltakozásul labdákat pattogtattak egy bezárt lakótelepi focipálya mellett. Nem tudják ugyanis elfogadni, hogy egy napokban hozott bírósági ítélet alapján a környéken két pályát is bezártak, sőt le is kell bontani azokat.
A két pálya mellett egy-egy lakót zavart a labdapattogás és a zaj, ezért ők több konfliktus után beperelték az önkormányzatot, és nyertek. A bíróság ítélete szerint egy-egy lakos érdeke és pihenéséhez fűződő joga felülírja a környékbeli gyerekek egészséges életmódhoz fűződő jogát - írja a telex.hu, amely munkatársa meg is látogatta az említett két focipályát.
Az egyiknél egy lakó 20 éve panaszkodik a pályára, 5-6 éve pert is indított az önkormányzat ellen, mondja Csáky András polgármester, akit a hivatalban látogatott meg a portál. Az önkormányzat első fokon nyert is, igaz, eleget kellett tennie az ügybe bevont alapvető jogok biztosa tanácsainak. A biztos kompromisszumra törekedett, ajánlása szerint időkorlát közé kellett szorítani a labdázást, akkor lett zárható a pálya, és figyeltek arra, hogy ne zörögjön annyira a kerítés. A lakónak ez nem volt elég, folytatta a pereskedést.
Az egyik ott lakó férfi a Telexnek elmondta, a környéken élő mintegy száz ember túlnyomó többségét nem zavarja a gyerekek játéka. Éppen ezért megdöbbenve hallották a hírt a legújabb bírósági döntésről. Aláírást fognak gyűjteni, hogy az önkormányzat mégse zárja be a pályát.
A másik ceglédi pályánál feljelentést tett lakó többször is fellépett a gyerekekkel szemben olyan módon, hogy az sokaknak nem tetszett. A két pálya két fő ellenzője az elsőfokú ítélet után egyesítette erejét, és az egyesített, újraindított pert már meg is nyerték mindkettő esetében.
Csáky András polgármester a Telexnek elmondta, hogy a Kúriához fordulnak az ítélet ellen, a bontási kötelezettséget pedig megpróbálják felfüggeszteni az újabb döntésig. A polgármester azt mondta, szívesen odaadná a bírósági ítéletet, azt azonban még csak szóban ismertették, írásban nem kapták kézhez. A Telex ezért a Fővárosi Ítélőtáblához fordult, hogy próbálják megvilágítani számukra a döntés lényegét.
A panaszosok a keresetben azt kérték a bíróságtól: állapítsa meg, hogy a labdázók (vagyis a perben alperesként az önkormányzat, mint a pálya tulajdonosa) a folyamatos zajártalommal birtokháborítást követnek el, és ezzel sérül a testi épséghez, a magánlakáshoz és a pihenéshez fűződő személyiségi joguk, valamint nem tudják lakásukat rendeltetésszerűen, nyugodtan használni. A felperesek kérték továbbá a labdázók fémkerítésének elbontását is.
Az önkormányzat ezzel szemben azzal védekezett, hogy törvényben előírt kötelezettsége elősegíteni az állampolgárok egészséges életmódhoz, testedzéshez, sportoláshoz való jogának érvényre jutását. Álláspontja szerint jelentősebb közérdek fűződik ahhoz, hogy nagy számú helyi lakos biztonságos körülmények között tudjon a szabad levegőn sportolni, mint ahhoz a magánérdekhez, hogy a panaszosok minden zavarástól mentesen tudják használni lakásukat.
Első fokon az önkormányzat nyert, majd a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az ítéletet és új tárgyalást írt elő. Az új ítélet a panaszosoknak adott igazat, kimondva, hogy az önkormányzat birtokháborítást követett el, megsértve a pihenéshez és a magánlakás sérthetetlenségéhez fűződő jogokat. Az ítélet indoklásában a bíróság az akusztikai igazságügyi szakértő szakvéleményére támaszkodott, miszerint a szükségtelen mértékű zavaró zaj nem csökkenthető és nem szüntethető meg, ezért a pályákat el kell bontani. Az önkormányzat fellebbezett az ítélet ellen, mert sérelmezte, hogy a bíróság nem vizsgálta a közérdek teljesülését a magánérdekkel szemben. Az új, február végi ítéletében a bíróság helyben hagyta a korábbi bontásra vonatkozó döntést, és az önkormányzat érveit azzal utasította el, hogy a polgári törvénykönyv szerint a zaj tűrésére a panaszosok még ideiglenesen sem kötelesek.
Azaz mindenkinek alanyi jogon jár a szükségtelen zavarástól mentes életvitel, még mások egészséges életmódhoz való jogának érvényesülése érdekében sem kell tűrniük a szükségtelen zajt. Az érdekek egybevetésének pedig nincs értelme, mert egyértelműen megállapítható a zavaró (alkalmanként egészségügyi határérték feletti) zajhatás szükségtelensége, és nincs lehetőség a kiküszöbölésére.
