NB I
Korábban már beszámoltunk arról, hogy információink szerint kb. 850 millió forinttal minden élvonalbeli egyesület számolhat, amennyiben minden feltételt (4+1-es magyar- és fiatal ajánlás) betart - ezt most Vági Márton is megerősítette.
- Egy átlagos NB I-es klub 3,3 milliárdos költségvetéssel működik, ebben nincs benne a Ferencváros, amely ebből a szempontból még mindig külön szintet képvisel. Az elmúlt öt évben évente átlagban egymilliárd forintot kapott egy NB I-es csapat a tőlük elvont jogokért kapott bevételből. Ez azt jelenti, hogy ahol betartották a magyarszabályt, és jól szerepeltek, ez az összeg elérhette az 1,2-1,3 milliárdot, míg a tabella végén lévők vagy a magyarszabályt nem teljesítők 6-700 milliót kaptak – mondja a főtitkár.
Vági szerint az idei szezonban ezen a csatornán átlagosan 850 millió forinthoz jut egy klub, ez 15 százalékos csökkenés a korábbi évekhez képest. Ebből 400 millió jár a magyarszabály betartásáért, míg 450 millió normatív támogatás, az utóbbi a csapatok kérésére.
- A hozzávetőlegesen 15 százalékos csökkenést könnyedén lehet pótolni játékoseladásból, a bővebb keretek szűkítéséből, illetve becslésünk szerint 10-12 százalékos költségmegtakarítás érhető el csak abból, hogy erősödött a forint az euróhoz képest. Ez azért fontos szempont, mert a légiósok többségében euróban kapják a fizetésüket.
A Ferencvárosról külön is beszélt Vági. Felmerült az UEFA szolidaritási hozzájárulása a nemzetközi kupák ligafázisába nem szereplő NB I-es csapatoknak.
- A Ferencváros joggal kommunikálta, hogy a saját jó nemzetközi szereplésének köszönhetően szezononként és klubonként akár 100 millió forintos vagy annál is magasabb összeggel támogatta a többi NB I-es csapatot. Ez hosszú éveken keresztül így volt, az UEFA azonban két éve változtatott a rendszeren, és az utolsó években és a jövőben már a Ferencváros szereplésétől függetlenül számíthatnak egy ekkora nagyságrendű összegre a magyar NB I-es csapatok – mondta Vági.
NB II
Az NB II-es drasztikus visszaesésről is beszámoltunk itt a Csakfocin - ezt Vági is elismerte, és szerinte megszűnnek a másodosztályban tapasztalt milliós sztárfizetések is.
- Le kell számolni azzal az illúzióval, hogy az NB II az NB I kicsiben, ez mostantól megszűnik.
A másodosztály sokkal inkább egy szakmai előszoba, egy nevelde, a fejlődő fiatal tehetségek bajnoksága kell legyen, nem pedig a kiöregedett, túlfizetett sztároké.
Vági Márton elárulta, hogy korábban egy NB II-es alakulatnak kb. 1 milliárd forint lehetett a költségvetése, amelyből az elvont jogokért kapott összbevételből átlagosan 400 millió jutott egy csapatnak, az idei szezonra azonban ez az összeg a felére esett vissza. A másodosztályú csapatoknak így mintegy 20 százalékkal kisebb büdzséből kell gazdálkodniuk
- Az NB I-ben nem látom azt, hogy csődbe menne bármelyik klub, erős gazdasági háttérrel rendelkeznek, és vannak megtakarítási lehetőségek. Az NB II esetében nagyobb a kitettség, kisebb lenne a meglepetés, ha ez bekövetkezne – jelentette ki a főtitkár.
A vezető szerint a kluboknak élniük kellett volna azzal a lehetőséggel, hogy az utánpótlás-nevelést több mint egy évtizede az állam finanszírozza, de egészen az utóbbi 2-3 évig szinte nem volt játékoseladás külföldre az NB I-ből, minimális számban akadtak komolyabb transzferek.
Végül a Videoton helyzetéről és kérdezte az Index a főtitkárt.
- Az önkormányzat nyilvánvalóvá tette, hogy nem akarja és nem is tudja ezen a szinten eltartani a futballcsapatot, ezért létkérdés, hogy belátható időn belül megfelelő tulajdonost találjanak. Ha ez nem következik be, és az önkormányzat nem tudja tovább finanszírozni a működést, akkor a kiesés is reális forgatókönyv lehet, ami nemcsak a klub, de a sportág számára is hatalmas kudarc lenne – állítja a vezető.
