Amikor a Zalaegerszegi TE tulajdonost váltott idén nyáron, az új befektetők nem hazai üzletemberek vagy egy, a régióból érkező csoportok volt, hanem két argentin szakember, akik hosszú éveket töltöttek a dél-amerikai futballiparban.
A ZTE új ügyvezető elnöke, Damián Pedrosa (a képen jobbra), valamint korábbi kollégája, Andrés Jornet (a fotón balra), a klub sportért felelős elnöke, illetve sportigazgatója először az argentin Atlético Talleresnél dolgozott együtt: Pedrosa vezérigazgatóként, Jornet pedig a játékosmegfigyelői részleg vezetőjeként.
Pedrosa a Talleres után egy gyorsan növekvő rendezvényszervező céget alapított 2019-ben. Dolgozott többek között az argentin bajnoki döntőn, majd a tavalyi, Egyesült Államokban rendezett Copa Américán is. A cég mára multinacionális vállalkozás - és karrierje könnyen haladhatott volna futballon kívüli világban is.
- A szívem mindig is a futballban volt, hiányzott a klubélet – nyilatkozta Pedrosa az Off The Pitch nevű portálnak.
Ez indította el a közös gondolkodást Jornettel arról, hogy együtt térnek vissza az iparágba. Először Dél-Amerikában kerestek klubot, majd a kör bővült – végül egészen Magyarországig.
- Földrajzi közelsége miatt először Uruguay felé nézelődtünk, de ott nem volt megfelelő lehetőség. Ezután Olaszországban kerestünk csapatot, de egyik projekt sem felelt meg az elképzeléseinknek.
Jornet közben találkozott közvetítőkkel, akik jelezték, hogy egy magyar klub nyitott az eladásra. Pedrosa Madridban tárgyalt a ZTE távozó tulajdonosával, és mint mondta, pénzügyileg is "vállalhatónak" tűnt a projekt.
- Úgy éreztük, ez egy nagyon jó lehetőség - mondta, hozzátéve azt is, hogy szerinte a magyar futball infrastruktúrája sokkal fejlettebb, mint ahogyan azt kívülről sokan gondolják:
- Magyarország labdarúgásának infrastruktúrája az olasz középmezőny vagy a La Liga átlagának felel meg – és jobb, mint az argentin bajnokságban.
De a sportszakmai lehetőségek is vonzóak voltak: a 12 csapatos NB I három európai kupás helyet oszt ki, a kupagyőztessel együtt pedig négyet.
- Körülbelül 33 százalék esélyed van Európába jutni, ez fontos szempont volt - tette hozzá az ügyvezető.
Jornet kielemezte a keretet, a versenyszintet, a szabályokat, Pedrosa pedig a pénzügyeket, a jogi környezetet, a kereskedelmi potenciált és a politikai viszonyokat vizsgálta. Szakértőket is bevontak. A tárgyalások áprilisban kezdődtek és hetekig zajlottak.
- Volt pont, amikor azt hittük, nem fog összejönni, de végül sikerült - mesélt Pedrosa.
Az átvétel júniusra zárult le, augusztusra pedig 100%-os tulajdonrészt szereztek – elsősorban magántőkéből. A klub 2024-ben 5 millió eurós bevételt és 210 ezer eurós nyereséget jelentett.
Pedig Pedrosa szerint a magyar futballközeg nem különösebben nyitott a külföldi befolyásra.
Ez nem egy olyan ország, amely nagyon nyitott a külföldiekre.
Bár nincs légióskorlát, hagyományosan kevés volt a külföldi játékos a Zeténél is. Az első átigazolási időszakuk pedig masszív volt: 17 távozó mellett 16 érkező Brazíliából, Costa Ricából, Argentínából, Mexikóból, Moldovából, Nigériából és Venezuelából. A kezdő tizenegy fele magyar, fele külföldi – és ezt az arányt meg is akarják tartani. ("Fele magyar, fele külföldi játékossal akarunk játszani").
A beilleszkedés azonban nehéz.
- Őszintén szólva kemény volt. És még mindig az - Pedrosa szerint "a magyarok kedvesek, de óvatosak a nemzeti identitás kérdésében, és vannak, akik továbbra is kételkednek a változásban".
- Próbáljuk megértetni, miért jó ez a kombináció a magyar játékosoknak is.
Argentínában a klubok hagyományosan közösségi alapon működő egyesületek, ez pedig hatással van arra, hogyan építik a ZTE-t is.
- A városban látják, mennyire elkötelezettek vagyunk. Tudjuk, hogy a futball sok mindent meg tud változtatni.
Egy új kezdeményezés szerint 10 éves korig ingyenes a stadionbelépés, így igyekeznek új generációt nevelni és erősíteni a klub helyi szerepét.
Az argentin-zalai futballprojekt pedig világos koncepcióra épül: globális játékosmegfigyelés, főként dél-amerikai, mexikói és amerikai kapcsolatokra támaszkodva, értéknövelő játékosképzés, majd továbbadás erősebb ligákba.
A célunk az, hogy játékoseladásokból váljunk önfenntartóvá.
A csapat átlagéletkora 22 év, és ezen nem akarnak változtatni. De fejlesztések zajlanak a humánerőforrás területén és a háttérstruktúrákban is: érkeztek dietetikusok, erőnléti edzők, mentális trénerek, csapatmenedzserek; a pályát és az akadémiát is fejlesztik. A második csapathoz spanyol és argentin edzők kerültek. A legfőbb célok pedig a stabilitás, a fenntarthatóság és Európa.
Önfenntartó klubot akarunk építeni – jelenleg még küzdünk ezzel. Az első évben az egyetlen cél a bentmaradás. Három-négy éven belül pedig szeretnénk rendszeresen Európáért harcolni
- tette hozzá az ügyvezető elnök.
