Japánról és a bajnokságról
– Nagyon élveztük ezt a bő 3 hónapot, gyors is volt az egész, de hamar megszoktuk és megszerettük az országot, még többet is adott, mint amit az elején gondoltunk – kezdte Vécsei Bálint a Sportrádió Hazafutás című műsorában. – Teljesen más kultúra, más mentalitás, de könnyű volt megszokni, talán Svájchoz hasonlítanám, ahol előtte is éltünk. Próbálnak minél többet letámadni csapat szinte, akár az egy az egy elleni szituációkat is vállalva az egész mezőnyben, ezért is volt olyan nagy intenzitás. Minden csapat hasonlóan gondolkodik, nem volt olyan együttes, amelyik visszaállt volna, minden meccs nyílt és háromesélyes volt, kiegyenlített volt a mezőny. Talán a svájci bajnokság állt a legközelebb hozzá intenzitásban, de az egész bajnokságot nem tudnám összehasonlítani, mert Európában sokkal jellemzőbbek a taktikai csaták, Japánban meg szinte az össze csapat ugyanolyan stílusban játszik.
A kevés játéklehetőségről
Amikor odaigazoltam, hiányzott nekik erről a posztról egy játékos, feltérképeztek előtte, hogy mik az erősségeim. Sajnos kevés lehetőséget kaptam, mert az edző megtalálta a megfelelő kezdőcsapatot és azt a néhány cserét. Győzelmi szériában voltunk, bajnokok is lettünk, úgyhogy sajnálom, hogy kevés lehetőséget kaptam.
Juan Mata volt a csapattársa
– Nagy szerencsém volt, hogy ő is akkor érkezett, mint én, már az első nap jól megértettük egymást. Külön örültem, hogy ő is odaigazolt, mert a mindennapok is sokkal könnyebbek voltak.
A jövőjéről
December végén lejár a szerződésem, még nem beszéltünk a folytatásról, nem zárok ki semmit, de nagyon úgy áll, hogy elhagyom a Kobét, de még nem tudom, merre visz az utam.
Az Eb-csoportról
– Az első kalapból akárkit lehetett volna kapni, ott nincs olyan csapat, amellyel szívesen találkozna az ember, onnan megkaptuk a németeket, akiket jól ismerünk. A másik két kalapból kaphattunk volna rosszabb ellenfeleket is, meg jobbat is. Olyan csapatok, amelyekre jól fel tudunk készülni és szerintem jól is tudunk majd játszani ellenük. Nyilván az még messze van, de nem rossz csoport. A svájciaknál lesz néhány olyan játékos, aki vagy csapattársam volt, vagy játszottam ellenük, jó kis ellenfél lesz.
Az Eb-keret esélyeiről
– Ehhez meccsek kellenek, játszanom kell, mindent meg fogok tenni ennek érdekében. Ha ez klubváltással fog járni, akkor is az lesz a szemem előtt, hogy olyan klubot találjak, ahol van rá esély, hogy ott lehessek az Eb-n, ez nagy célom a következő évben. Azt érzem, tudom hozni azt a szintet, hogy oda tudjak kerülni a keretbe. Nem zárom ki azt sem, hogy Japánban maradok, de ha Európában lesz lehetőség, akkor átgondolom azt is.
