A mélyben

A Chelsea idénynyitó bajnoki mérkőzésén, a Swansea ellen történt egy eset, ami Mourinho közelgő bukásának előszeleként is felfogható. A 2–2-re végződő találkozón Hazard kisebb sérülést szenvedett, melyet a pályára berohanó csapatorvos és segítője igyekezett kezelni. Mourinho teljesen kikelt magából az oldalvonalnál, nem értette, miért kell egy ilyen ártalmatlan szituáció miatt levinni a játékosát a pályáról, miközben csapata amúgy is emberhátrányban játszott Courtois kiállítása miatt. A kispadhoz visszaérkező csinos doktornőt, Eva Carneirót szitkozódva fogadta, majd kitette a stábból. Az ügy hatalmas port kavart országszerte, Mourinhóra össztűz zúdult, érdekvédelmi szervezetek sora kritizálta őt, miközben rengetegen kiálltak a hölgy mellett. Tette az egész futballtársadalomból ellenérzést váltott ki, beleérte saját közegét is.

Csapata teljesítményével sem tudta elterelni a figyelmet, sőt…

A Chelsea az első öt bajnoki mérkőzéséből hármat elveszített, a begyűjthető tizenöt pontból mindössze négyet szerzett, és a tabella 17. helyére csúszott.

Senki nem értette, mi történik a címvédővel.

Mourinho látszólag még nem aggódott. „Én vagyok a bajnok, és játékosaim is bajnokok. A játékunk nem annyira rossz, ahogyan azt az eredmények mutatják. Egyszerűen minden ellenünk dolgozik” – jelentette ki.

Azonban a folytatás is balul sült el, a Kékek nem kezdték meg a felzárkózást. Mintha kicserélték volna a csapatot. Pedig a nevek stimmeltek: Terry, Ivanović, Cahill, Lampard, Fàbregas, Hazard, Costa és a többiek. De a hozzáállásuk, a motivációjuk és a teljesítményük már más volt. A Courtois-t helyettesítő Begović a bravúrjai mellett rengeteget hibázott, a hátsó sor egyre bizonytalanabbá vált, Fàbregas nem szervezte megfelelően a játékot, Hazard folyamatosan alibizett, Diego Costa góllövés helyett inkább balhézott valamin. Velük ellentétben Oscar, Willian, Ramires és Azpilicueta láthatóan bizonyítani akart, hajtottak, meccseket mentettek meg, mint a Newcastle ellenit, amikor Ramires és Willian csereként beállva egyenlített.

A karrierje legrosszabb időszakát élő Mourinho októberben még úgy érezte, játékosai bíznak benne, miközben egyes lapok ennek az ellenkezőjét rebesgették, a The Guardian szerint a keretből már sokan kívánták a távozását. A felszínen még mindenki tartotta a hátát, a szakvezető csak azt ismerte el, hogy egyes futballistái nagyon rosszul játszanak, de nem nevesített, a játékosok pedig önostorozva kiálltak mesterük mellett. „Tudjuk, hogy nem ott vagyunk, ahol lennünk kellene. Emiatt pedig nem az edzőt, hanem a játékosokat kellene bírálni, hiszen túl magabiztosan jöttünk vissza a nyaralásból. Azt hittük, ugyanott folytatjuk majd, mint ahol tavaly abbahagytuk, azonban hatalmasat tévedtünk” – mondta Costa, beismerve, hogy ő is felelős a pocsék teljesítményért, a sérülés utáni rehabilitációja alatt felszedett néhány kilót, ami meglátszott a játékán. „Mindannyian kiállunk Jose Mourinho mellett” – zárta. Costához hasonlóan Hazard, Cahill és Fàbregas is mea culpázott, a klubvezetés pedig közleményben biztosította a menedzsert a teljes bizalmáról.

Mourinho azon reménye, hogy együttese még mindent megnyerhet a szezonban, október 27-én szertefoszlott a Stoke City elleni Ligakupa-mérkőzés elvesztésekor, a bajnoki tabellán elfoglalt 15. hely pedig nemcsak a címvédést, hanem a következő évi BL-indulást is kezdte a „lehetetlen küldetés” kategóriájába helyezni.

Miután a Chelsea a Liverpooltól is kikapott, Mourinho csak azt hajtogatta a riporternek, hogy „nincs mit mondanom”. Láthatóan kezdett belefásulni a történésekbe, talán már csak az vigasztalta, hogy a Stamford Bridge közönsége továbbra is élteti, s úgy gondolják, ő jelenti az egyedüli utat. Az öltözőben viszont már nem tudott hiteles vezetőként fellépni, egy hitehagyott csapatot felrázni, a labdarúgóit motiválni. Az értesülések szerint sok játékossal mélypontra jutott a kapcsolata, egyre kevésbé tolerálták az indulatkezelési problémáit. Mint ahogy a klub egykori játékosa, Chris Sutton megjegyezte a BBC-ben: „Imádtam Mourinhót, egészen a 2015/16-os szezonig. Karizmatikus, nagyszerű edző volt, aki tökéletesen illett a Premier League-hez és a Chelsea-hez. Ebben az idényben azonban teljesen megváltozott, hisztis gyerek lett belőle…”

Mourinho utolsó esélye Abramovics volt, abban reménykedett, hogy addigi érdemeire tekintettel a tulajdonos továbbra is kitart mellette. Ezt rosszul gondolta. December közepén rendkívüli elnökségi ülést tartottak, ahol az elégtelen eredményekre és az öltözőben tapintható feszültségre hivatkozva megvonták tőle a bizalmat, és azonnali hatállyal menesztették.

Mourinho szomorúan összepakolta a cuccait, és elhajtott.

Black Friday-akció vasárnap éjfélig: –40% KEDVEZMÉNY! Rendeld meg ITT!

A CHELSEA – KÜLDETÉS TELJESÍTVE című könyv 6490 Ft helyett csak 3890 Ft!