Marco Rossi szövetségi kapitánnyal hazája egyik lapja, az Il Napolista készített hosszabb interjút új munkájáról, a magyar fociról és válogatottról, illetve eddigi tapasztalatairól a finnek és a görögök elleni Nemzetek Ligája-mérkőzéseket megelőzően.

Kérdések, témakörök alapján idézünk ebből az alábbiakban.


Milyen állapotban van a magyar válogatott?

Két, vereségekkel tarkított éven van túl a csapat, amely picit elveszített az önbizalmát. De szerintem a gyengébb eredmények nem a valódi képet mutatják a válogatottról.

Talán a 2016-os Eb után a játékosok megelégedtek és mindent túl könnyen vettek.

A játékosokban megvan a minőség, de fel kell pörgetnünk a bennünk rejlő büszkeséget és motivációt. És meg kell találnunk bennük a további értékeket.

A Nemzetek Ligájáról és az építkezésről

Papíron ez az új sorozat jó ötletnek tűnik, mert tétmeccsen, három pontért játszani egészen más és értékesebb, mint barátságos találkozókon pályára lépni. Ez a magyar válogatott összességében már nem fiatal, újjá kell alakítani a csapatot, de erre nincs sok időnk. Keményen kell dolgoznunk a pszichológiai és érzelmi tényezőkön is. Közben a fiatalokat is be kell építenünk, de a barátságos meccsek hiányában nem lehet összerakni egy teljesen új csapatot, olyan játékosokkal, akik soha nem játszottak együtt vagy nem ismerik a válogatott játékát egyáltalán. Automatizmusokra kell épülnie az itteni játéknak.

Válogatott: Szavazd meg Rossi első kezdőcsapatát!

Mit tehet válogatott edzőként?

Véleményem szerint azzal, hogy a válogatottba csak a legjobb és erőnlétileg is a legjobb formában lévő játékosok kerülnek, nincs értelme máson dolgozni, mint a taktikán. Ebben kell felkészíteni a csapatot, például a most előttünk álló két mérkőzésre. Egyrészt a saját játékunkra, másrészt arra, mit tehet az ellenfél a pályán. Alapvetően tehát egy, a taktikára épülő munka a szövetségi kapitányé.

Miért előny a Vidi-Fradi dominancia a keretben?

Ez valóban egy komoly előny lehet. A Vidiben és a Ferencvárosban játszik a legjobb magyar játékosok többsége, mindig van 4-5 ezekből a csapatokból a keretben. Ha pedig akár egy egész csapatrész egy klubból érkezik, az hatalmas lehetőséget jelent. Nézzük csak meg az olasz válogatottat, amelynek védelmét szinte csak Juventus-futballisták alkották évekig. Itt sokkal könnyebb a helyzet, mert az automatizmusok közösen megvannak a játékosokban.

A magyar válogatott kerete Finnország és Görögország ellen:

Kapusok: Dibusz Dénes (Ferencváros), Gulácsi Péter (RB Leipzig), Kovácsik Ádám (MOL Vidi FC)

Védők: Kádár Tamás (Dinamo Kijev), Vinícius Paulo (MOL Vidi FC), Lang Ádám (CFR Cluj), Bese Barnabás (Le Havre), Lovrencsics Gergő (Ferencváros), Fiola Attila (MOL Vidi FC), Litauszki Róbert (Újpest), Tamás Krisztián (MOL Vidi FC)

Középpályások: Kleinheisler László (FK Asztana), Kalmár Zsolt (DAC), Kovács István (MOL Vidi FC), Pátkai Máté (MOL Vidi FC), Nagy Ádám (Bologna FC 1909), Nagy Gergő (Budapest Honvéd FC)

Támadók: Szalai Ádám (TSG 1899 Hoffenheim), Sallai Roland (APOEL Nicosia), Sallói Dániel (Sporting Kansas City), Stieber Zoltán (D.C. United), Varga Roland (Ferencváros), Eppel Márton (Kajrat Almati)


Tartalékok: Gróf Dávid (Budapest Honvéd), Guzmics Richárd (Jenpien), Korcsmár Zsolt (Midtjylland), Holman Dávid (Slovan Bratislava), Vécsei Bálint (FC Lugano), Bőle Lukács (Ferencváros), Nagy Dominik (Legia Varsó)

A magyar bajnokságról, a magyar játékosokról

Itt a stadionok, az infrastruktúra kitűnő, a Honvéd a kivétel az élvonalban, de ott is elkezdődik hamarosan a felújítás. Gyönyörűek az új arénák, de épültek komoly akadémiák is elsősorban a kormány és a futballszövetség intézkedései jóvoltából. A nagyobb bajnokságokhoz képest nyilván az anyagi lehetőségek korlátozottak, az itteni klubok nem engedhetik meg maguknak a legjobb játékosok leigazolását. Pedig ahhoz, hogy akár a magyar, akár a szlovák bajnokság előrelépjen, sok-sok pénzre, befektetésre lenne szükség, emelni kellene a klubok büdzséjén. Ezzel viszont az átlagembereket sértené meg a foci, hiszen egy átlagos magyar már most is nyilván sokkal kevesebbet keres, mint egy labdarúgó.

Magyarországon azt vettem észre, hogy hiába vannak tehetségek, ha túl korán eljutnak egy bizonyos szintre, elfogy belük a vágy a fejlődésre, az előrelépésre. Ez egy nagyon érzékeny pszichológiai, gondolkodásbeli terület és probléma, amivel foglalkozni kell.

Mert a pszichológiát soha nem szabad félvállról venni a labdarúgásban.

Ajánlaná Magyarországot, egy kisebb ligát egy fiatal olasz edzőnek?

Nem is tudom, nem könnyű a válasz. Az biztos, hogy Olaszországban rengeteg edzőt képeznek és ugye nem mindenkinek jut állás a Serie A-ban vagy a Serie B-ben. Emiatt sokaknak el kell mennie otthonról, hogy akár kisebb ligákban találjanak munkát. Ez pedig egy, az egész életet megváltoztató döntés lehet. Én, amikor eljöttem Olaszországból, az első években nem sokat kerestem, miközben komoly kiadásaim is voltak az országváltás miatt.

Három éven keresztül szinte ingyen dolgoztam.

Épp ezért komoly akaraterőre és eltökéltségre van szükség, hogy bizonyítani akarj, hogy feljebb léphess. Ha ez megvan, a pályán már kifizetődik a munkád.