A ZTE vezetősége tavaly nyáron komoly, feljutási célokat tűzött ki, azt is kijelentette: a csapat megérett arra, hogy az NB I-be kerüljön. Akkor még úgy gondolták, ha ezzel a csapattal nem sikerül az NB I-be kerülni, akkor melyikkel igen?

Az álmok gyorsan kezdtek szertefoszlani, hiszen 3 kör elteltével az utolsó helyen volt a ZTE. Zoran Szpisljakkal végig jóval a várakozások alatt teljesített a csapat, a trénert akkor rúgták ki, amikor a 12. helyig süllyedtek (az őszt a 14. helyen zárta a klub).

Télen aztán új szakmai stáb jött: Horváth Károly szakmai igazgató, Artner Tamás vezetőedző lett. Akkor újabb ígéretek érkeztek: jövő évre feljutó csapatot akart építeni az új stáb, amely több játékost is szerződtetett, ők választották ki azokat az elérhető labdarúgókat, akikkel az előrelépés megtörténhet. Az őszi együttessel kapcsolatban megemlítették: nagy gond volt, hogy akkor nem volt igazi csapat a ZTE, nem tudtak egymásért küzdeni a labdarúgók. Végh Gábor tulajdonos fél év türelmet kért a drukkerektől, és azt ígérte, hogy ha nem lesz előrelépés, távozik.

Ezek a téli nyilatkozatok a jelen ismeretében meglehetősen furcsán hatnak: a csapat ugyan jól rajtolt tavasszal, ezt azonban óriási visszaesés követte, a ZTE most rosszabbul áll, mint pár hónapja: a kék-fehérek április közepére a 18., kieső helyig süllyedtek, azaz az NB I-es helyett az NB II-es tagság megtartásért harcolnak.

Az indulatok a hétvégi bajnokin már nagyon elszabadultak a lelátón is: a játékosok végig komoly szidalmakat kaptak a Budaörs elleni hazai vesztes meccs során a kilátogató szurkolóktól, de akadtak, akik ennél is tovább mentek: a lefújás után már a VIP páholy kerítését rázták, és a vezetőket is szidalmazták.

A csapat drasztikus visszaesésével, az NB III-ba való kiesés veszélyével a télen érkezett Horváth Károly szakmai igazgatót szembesítettük.

– A ZTE legutóbbi négy bajnokijából háromszor kikapott, és már a 18., kiesést jelentő helyen áll. Mit lehet egy ilyen rossz szériában tenni, mondani a játékosoknak?

– Folyamatosan beszélünk a játékosokkal. A helyzetkihasználáson kell javítani, ez a legfontosabb – kezdte Horváth Károly a csakfoci.hu-nak. – Sorra mennek el úgy a meccsek, hogy vezetünk, majd létszámfölényes gólhelyzetek tömkelegét dolgozzuk ki, de elpuskázzuk azokat. Aztán az ellenfél a végén győztes gólt lő.

– Ilyenkor mindig azt mondják: ez koncentrációs hiba. Tényleg az?

– Az is, meg képességbeli, gondolkodásbeli.

– A vezetőség tavaly a feljutást tűzte ki, ezért már télen elégedetlen volt, pedig akkor még előrébb, a 14. helyen állt a csapat. Ennek érdekében szerződtették többek között Önt is, illetve új játékosokat is hozott a szakmai stáb. Az eredmények láttán nem váltak be az újak. Ön hogy látja?

– A felkészülési időszakban, valamint az első 3-4 meccsen még minden jól alakult. Az NB I-es Puskás Akadémia csak a 116. percben tudott minket kiejteni a kupából, plusz megvertük a dobogós Kisvárdát és a Békéscsabát.

Ezután jött egy érthetetlen visszaesés, pedig nem voltak személycserék, nem volt sem eltiltás, sem sérülés. Számunkra is érthetetlen.

– Kell ilyenkor külön beszélni az új játékosokkal, hogy nem ezt várták tőlük? Vagy mit kell tenni?

– Bizalmat adni nekik a továbbiakban is.

– Nem kell megbüntetni őket?

– Nem, mert nem hozzáállásbeli probléma van. Szokták mondani, hogy az edző vagy a tulajdonos nem tud gólt rúgni helyettük.

– Ha nem hozzáállásbeli a probléma, akkor képességbeli, amint az előbb már említette is. Önök igazolták ezeket a játékosokat a télen.

Igen, én és a szakmai stáb teljes mértékben vállaljuk is érte a felelősséget. De elsősorban a támadószekcióval van probléma.

– Amikor télen kinevezték, azt nyilatkozta, hogy „a ZTE nem csapat, a játékosok nincsenek együtt”. Ezen sikerült javítani?

– A mostani helyzet bizonyítja, hogy igen, mert nincs széthúzás, a csapat összetart, együtt van. Nincs ilyen probléma.

– Csak az eredmények nem jönnek, ami miatt a szurkolók már nagyon türelmetlenek, folyamatosan szidják a csapatot.

Ez sajnos eddig is megvolt, ezzel nem tudunk, mit tenni, együtt kell élni vele. Illetve eredményesebbnek kell lenni!

– A játékosok mennyire ijedtek meg, hogy már kiesőhelyen áll a csapat?

– Mindenki figyeli a tabellát, mindenki tud számolni. De van még hátra kilenc forduló.

– Bízik a csapatában?

– Ha nem bíznék, nem lennék itt.