Az NB I legszélsőségesebben szereplő csapata a Mezőkövesd. Ősszel volt egy 14 meccses nyeretlenségi szériátok, aztán pedig egy 8 meccses veretlenségi sorozatotok. Melyik az igazi arcotok?

– Ugyan ősszel még nem voltam a csapat játékosa, de tapasztalatból tudom, hogy egy nyeretlenségi szériából nagyon nehéz kijönni, minden egyes vereség még lejjebb taszít – kezdte Bognár István a csakfoci.hu-nak. – Egy pozitív sorozat viszont egyre több magabiztosságot ad. A három tavaszi győzelmünkkel még sehol nem vagyunk, csak megteremtettük annak a lehetőségét, hogy legyen esélyünk a bennmaradásra. Hétvégén kaptunk ugyan egy pofont hazai pályán, de a tavaszi arcunkkal egyelőre nincs különösebb gond.

Az ősz végén, de még a téli szünetben is szinte mindenki biztos volt benne, hogy az egyik kieső a Mezőkövesd lesz. Te egyszer már kiestél a csapattal, nem merült fel benned, hogy másodszor is megtörténhet?

– Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem gondoltam rá, de nem parázok ezen naponta. Biztos vagyok benne, hogy sokan még mindig biztosak a kiesésünkben. Egyáltalán nem baj, ez inkább csak doppingol minket, legalábbis ha engem folyamatosan negatív kritika ér, akkor egyre nagyobb bennem a bizonyítási vágy. Érdekes volt, hogy télen, amikor idekerültem, senki nem beszélt a tabelláról, nem volt téma a kiesés. Ha nem tudtam volna, hogy az utolsó helyezetthez igazoltam, simán azt hiszem, hogy egy élcsapathoz vagy minimum középcsapathoz jöttem. Ezt lehetett ugyanis érezni az edzéseken, a szakmai stáb és a játékosok hozzáállásán is.

Gyilkos harc jön

Van két gyengébb csapat az NB I-ben a Mezőkövesdnél?

 – Ebben egészen biztos vagyok. A játéktudás, a keret erőssége és a szakmai munka alapján biztosan nem vagyunk kiesők. Egészen hihetetlen, hogy öt csapat szinte egyformán áll a tabella alján, gyilkos kilenc fordulóra lehet számítani. Nagyon élesnek kell lennünk végig, nem engedhetünk meg magunknak olyan meccseket, mint, amilyen a Paks elleni volt, mert akkor könnyen bajba kerülhetünk.

Ebben a gyilkos harcban nagy szerepe van a te játékodnak is. Úgy tűnik könnyen beilleszkedtél, ráadásul egy teljesen új poszton számít rád az edződ.

 – Nem voltam még ennyire előre tolva, mint most. Támadásban sokkal kötetlenebb a feladatom, szinte csatárt játszom. Gyorsan megszoktam, nagyon fekszik nekem ez a poszt és az a sokpasszos játék is, amit hétről-hétre láthatnak tőlünk a szurkolók. Tisztában vagyok vele, hogy meghatározó szerepet kell betöltenem a csapatban, úgy érzem, ez eddig sikerült is.

Szombaton a Fradi vendégei lesztek. Nem életed legszebb évét töltötted a zöld-fehéreknél…

 – Nem erre számítottam, az biztos. Rossz döntés volt, de nem bántam meg, ma is eligazolnék a Fradihoz. Nekünk minden meccs élet-halál harc, nem tehetünk fel mindent csak erre a találkozóra

Egy idő után teljesen mellékvágányra kerültél a Fradinál. Állítólag nem készülhettél a felnőtt kerettel…

 Maradjunk annyiban, hogy egy nagyon kemény időszak volt számomra. Ha ennél bővebben mondanék bármit is, akkor abból most még nem tudnék jól kijönni. Az ember maradjon meg minden esetben embernek…

Sejtelmes. Ha betalálsz a Fradi ellen, lesz gólöröm?

 – Hogyne lenne. Nem fogok kivetkőzni magamból, de gólöröm az biztosan lesz.

Nem ott tartok, ahol kellene

Édesapád pár éve azt mondta, hogy többet elérhetsz a karriered során, mint ő…

 – Nem ott tartok, ahol a saját elvárásaim szerint tartanom kellene. Nem vagyok még idős játékos, de már fiatal sem a 26 évemmel.

Ha csak a válogatottságot nézzük, apa 50-szer szerepelt a nemzeti csapatban, ez nekem már aligha fog összejönni. Ugyanakkor egy-két év vagy akár pár hónap alatt is nagyon sokat fordulhat pozitív és negatív irányba egy futballista karrierje. Azért dolgozom, hogy innen most már csak feljebb tudjak lépni.

A válogatottságot elengedted?

 – Semmiképpen sem engedtem el. Másfél éve még ott voltam Bernd Storck bő keretében, belekóstolhattam, hogy mit is jelent a válogatottal készülni. Azzal tisztában vagyok, hogy külföldről vagy mondjuk egy Ferencvárosból vagy Videotonból könnyebb bekerülni, de természetesen itt is az a célom, hogy a jó játékommal felkeltsem a kapitány érdeklődését.

Mi lehet a következő lépcsőfok a pályafutásodban?

 – Most mondhatnám, hogy a Barcelona vagy a spanyol bajnokság, de ennek az esélyét nem lehet százalékban kifejezni. A szezon végén lejár a szerződésem, akkor hozni kell egy olyan döntést, ami mindenkinek megfelel. Az biztos, hogy szeretnék NB I-es bajnok lenni, anélkül nem akarom befejezni a pályafutásomat. Hogy ez mikor jön el, az szinte teljesen mindegy…

PRIVACSEK ANDRÁS