Davide Lanzafame (Ferencváros)

– Már a második meccsem volt a Honvéd ellen, de persze ez is különleges volt, mert 2 évig az ő játékosuk voltam. Most viszont már a Fradit erősítem, így csak a csapatomra, és a derbi-győzelemre koncentráltam. Amikor a pályán vagyok, nem az ellenfél mezét nézem. Harcolok 95 percen keresztül, aztán a végén sok szerencsét kívánok a másik csapat játékosainak. Nekem ilyen a hozzáállásom, minden meccsen így játszom. Az első mérkőzés nem könnyű, mert ilyenkor még senki sincs topformában. Ennek ellenére 3 pontot szereztünk, jó munkát végeztünk, a Vidi pedig veszített. Természetesen meglepett az ő eredményük, de a labdarúgás ilyen, nekünk a saját dolgunkkal kell foglalkoznunk.

Hallottam a Honvéd szurkolókat, de a rigmusaik teljesen normálisak a labdarúgásban, szerintem nem volt velük semmi probléma. Mindenki azt énekel, amit szeretne, én pedig ettől függetlenül teszem a dolgomat a pályán.

Sigér Dávid (Ferencváros)

– Haratin megcsinált mindent, amit kért tőle az edző. Felkészült, és megértette, hogy Rebrov mit szeretne, így egyszerű volt vele játszani, mert csak azt kellett csinálni, amit gyakoroltunk. Nem először játszottunk együtt. Maga a mérkőzés éppen annyira volt agresszív, amennyire az ezen a hőfokon normális. Első meccshez képest egész jól teljesítettünk. Birtokoltuk a labdát, próbáltunk megszabni a meccsnek a ritmusát, ültek a támadásaink, és több helyzetet is dolgoztunk ki, szerencsére végül meg is tudtuk nyerni az összecsapást.

Nem véletlen, hogy az első mérkőzésünket is csak 1-0-ra tudtuk megnyerni a Honvéd ellen. Itt is csak a 3 pont megszerzése volt a cél, ez most sikerült. Az, hogy most eggyel, vagy több gólt is lőhettünk volna, nem von le semmit az érdemből. Az az egy gól pont elég volt most.

Hallottam a Vidi-meccs eredményét, de próbáltam magam függetleníteni ettől. Próbáltam nem is megtudni, hogy mennyi lett, de az öltözőben óhatatlanul is ment ennek a híre. Az edző is azt kérte, hogy felejtsük el, hogy mi történt azon a mérkőzésen, nekünk nyernünk kell.

A Vidi veresége meglepett, de nem szeretnék vele foglalkozni, mert ők egy jó csapat, akik képesek lesznek ezután is megnyerni a mérkőzéseiket. Nem szabad magunkat elringatni abban, hogy valami nem működik náluk.

Kellett ez a győzelem az Újpest elleni meccsre, jót tett az önbizalmunknak. A felkészülés során nem sikerült egyetlen mérkőzést sem megnyernünk, de azt beszéltük, hogy ha az első tétmérkőzésünket győzelemmel zárjuk, akkor sikerült elvégeznünk azt a munkát, amit akartunk. Így senkit nem zavar, mert nem egy rossz előjel volt ez, hogy esetleg a bajnokság is rosszul indul, csak olyan erős ellenfelekkel játszottunk, meg annyival fáradtabbak voltunk, hogy ez jött ki.

Nevezhetjük ezt Rebrov-féle formaidőzítésnek is akár, ez már az ő Fradija.

Gazdag Dániel (Honvéd)

– Jó iramú mérkőzést tudtunk játszani, voltak jó helyzeteink, a Fradinak úgyszintén. A félidőben megbeszéltük, hogy csináljuk a dolgunkat: egy biztos védekezésből próbálunk kiindulni, és kapott gól nélkül hozzuk le a meccset. Egészen a második félidő végéig jól tartottuk magunkat, küzdöttünk, biztos védekezésből tudtunk helyzeteket is kialakítani, úgy gondolom, hogy jól játszottunk. Gróf Dávid nagyon jól teljesített ma, nagy védései voltak, úgyhogy tényleg gratulálok neki.

Természetesen a Fradi-pályán egy 0-0 se lett volna rossz, de meg is nyerhettük volna a meccset, ez látható volt. Sajnos a végén hibáztunk, és kaptunk egy gólt.

Nagyot küzdött a csapat, több is volt a meccsben. Én büszke vagyok a csapattársaimra, úgy gondolom, hogy jól teljesítettek. Az, hogy Lanzával, vagy bárkivel összecsaptam egy rangadón, fokozott hangulatban, csak jobbá teszi a mérkőzést a külső szemlélőnek.

Batik esetét nem láttam tisztán, de ahogy beszéltem az öltözőben vele, azt mondta – ha pontosan akarom idézni, hogy Angliában megtapsolták volna ezért a belépőért. Én hiszek neki, talán nem kellett volna második sárga lapot kapnia érte.

Szendrei Norbert (Honvéd)

– A hét elején megtudtam, hogy valószínűleg kezdőként fogok pályára lépni, úgyhogy a héten végig úgy készültem. Fantasztikus érzés volt. A meccs előtt volt egy minimális izgalom bennem, de a pályára lépve már nem volt időm izgulni. A mérkőzés elején mi domináltunk, voltak helyzeteink, amiket nem használtunk ki. Később feljött a Ferencváros, ők is helyzeteket alakítottak ki, örültem, hogy megúsztuk. A második félidő elején megint jól játszottunk, a végén feljöttek, és egy szerencsés góllal nyerni tudtak. Az egész csapat szomorúan tért az öltözőbe.

Fantasztikus volt a hangulat, szerintem ez is hozzájárult ahhoz, hogy nem izgultam. Minél többen vannak, annál jobb, mert több embernek tudom megmutatni, hogy igazából mit is tudok.

Supka Attila azt mondta, hogy ami bennem van, azt mutassam meg, és ne izguljak, hanem csináljam, amit az edzőmérkőzéseken, mert az teljesen rendben volt. Nem sikerült azért rosszul a meccs számomra, tudok ennél jobban is játszani, de nem vallottam szégyent.

Remélem, hogy én leszek a helyettese, de ezt a mesternek kell eldöntenie. Vagyunk 4-5-en a középpályán, mindenki tud mindenhol játszani. Banó-Szabó lehet a posztriválisom, de ez a kapcsolatunkat nem fogja elrontani.

WERNIGG MÁRTON