Korábban beszámoltunk arról, hogy Vadócz Krisztiánt választották a hétvégi uruguayi El Clásico legjobbjának. A Penarol magyar középpályása az El Observadornak adott terjedelmes interjújában beszélt a Nacional elleni 1-1-es döntetlenről, kitért Diego Forlán vezetőedzőre, valamint arra is, érez-e magán extra terhet légiósként.

Normális esetben 50 ezer néző előtt játszottunk volna, így egyértelműen érezhető volt a pályán a szurkolóink hiánya, hiszen az ő buzdításuk mindig tud pluszt adni a játékunkhoz – kezdte az interjút Vadócz, akinek feltették azt a kérdést is, hogy érezte-e, ez a meccs más, mint a többi. – Számomra minden találkozó ugyanolyan fontos. Mindegyiknek megvannak a maga jellegzetességei, de most is, mint mindig, úgy léptem pályára, hogy csak a három pont az elfogadható, függetlenül attól, hogy ki az ellenfél. Csakis magamra koncentráltam és arra, hogy jól végezzem el a feladataimat. Előnye is volt annak, hogy nem voltak nézők a lelátón, hiszen folyamatosan hallhattuk egymás utasításait, tanácsait a pályán, mintha csak egy gyerekmeccsen lettünk volna, ahol szintén mindent hallani.

Nem volt ez egy szokásos El Clásico, hiszen sokkal jobban tudod, mekkora jelentőséggel bír egy meccs, amikor telt ház előtt játszol.

Nincs még tapasztalatom az uruguayi Klasszikusokról, így csak arra koncentráltam, hogy jól teljesítsek, segítsek a társaimnak, átadjam mindenkinek a pozitív hozzáállást és az egyik legjobb legyek a pályán, hiszen máskülönben rögtön hazazavarnak Magyarországra.

Vadócz elmondta, ezúttal is azt kérte tőle Diego Forlán vezetőedző, mint általában, azaz próbálja meg uralni a középpályát és ő legyen a kapocs a védelem és a támadók között.

Elégedett volt velem, és én sem voltam boldogtalan a teljesítményemmel, de sosem szoktam teljesen elégedett lenni, muszáj önkritikusnak lennünk. Pályafutásom során már nagyjából 4-500 tétmeccsen léptem pályára, sokszor átéltem már ugyanazokat a szituációkat, ezeket a tapasztalatokat pedig mindig demonstrálnom kell a pályán is. A köd sem nehezítette meg a dolgomat, játszottam már sokkal hidegebb és ködösebb körülmények között is, általában jelent nehézséget az, ha mínuszos hőmérsékletben kell pályára lépni – folytatta a magyar válogatott középpályás, majd arra is kitért, hogy mennyire volt nehéz emberhátrányban játszani a második játékrészben. – Természetesen sosem jó egy emberrel kevesebben játszani, de az elmúlt félévben már volt ebben részünk a Cerro elleni bajnokin, vagy épp a kupában a Jorge Wilstermann ellen, ezeket a meccseket pedig sikerült így is megnyernünk. Tudtuk, hogy kevesebb rizikót vállalhatunk, de fizikálisan nagyon jó formában voltunk és végül a terveink szerint alakultak a dolgok. Kerestük a lehetőségeket a gólszerzésre, éreztük, hogy jobbak vagyunk a riválisnál.

Ez a pont csak akkor ér valamit, ha a következő mérkőzéseket megnyerjük. Nem nyertünk egy pontot, hanem veszítettünk kettőt.

Meg akartuk mutatni, milyen minőséget képviselünk, ezért nem a legjobb szájízzel távoztunk a pályáról. A vereség is benne volt a pakliban, de a játékunk alapján többet érdemeltünk volna ennél.

A 35 éves játékostól megkérdezték, érez-e plusz terhet amiatt, hogy egy másik országban kell pályára lépnie légiósként.

– Teljesen megértem, amikor azt látják az emberek, hogy aláírt egy játékos, akiről még nem is hallottak,

és  amikor megtudják, hogy Magyarországról jöttem, akkor azt kérdezik, “mit keres itt ez az ember?”,

hiszen Uruguayban magasabb szinten játsszák a focit. Nekem játékosként az a feladatom, hogy folyamatosan megmutassam a szurkolóknak, mire vagyok képes, mindig bizonyítanom kell – válaszolta Vadócz, aki a korábbi világklasszis támadóról, az edzővé avanzsált Forlánról is beszélt. – Még mindig azt gondolom Forlánról, hogy játékos is lehetne, és szoktam mondogatni neki, hogy simán lövöldözhetné még a gólokat, de nem akarja már többé. Ha valaki rendkívüli tapasztalatokat szerzett játékosként, akkor rengeteget tud tanítani edzőként. Az edző az, aki megmondja, hogyan fegyverezzük fel magunkat, milyen út vezethet győzelemre. Ha egy edző megélte ezeket a tapasztalatokat, akkor nagyon könnyű ebből jól kijönni, hiszen majdnem mindig igaza van. Amikor rengeteg ötlet van az edző fejében, akkor könnyű dolga van a csapatnak.

Vadócz szerint az uruguayi foci abban különbözik az európaitól, hogy rengeteg gyors, erőteljes és karakteres játékos játszik a dél-amerikai országban, ennek köszönhetően pedig jobban engedik számukra a kreativitást és az egyéni megoldásokat, míg Európában sokkal inkább a taktika kerül előtérbe és sokkal többet járatják körbe a labdát, keresve az üres területeket. Európában sokkal inkább a csapatjáték a döntő, nem pedig az egyéni megoldások.

Légiósok: Vadócz volt az uruguayi El Clásico vezére – ódákat zengenek a magyar játékosról