Székely Norbert szövetségi kapitány együttese csoportelsőként, közvetlenül jutott a negyeddöntőbe Ljubljanában, mivel a D jelű kvartettben 89-67-re verte a szlovákokat, 69-68-ra kikapott a törököktől, majd vasárnap 81-75-re legyőzte a címvédő szerbeket. A 2005-ben Európa-bajnok csehek számára rögösebb út vezetett a nyolc közé Tel-Avivban, ugyanis miután 61-58-cal jobbnak bizonyultak az olaszoknál, megsemmisítő, 84-41-es vereséget szenvedtek a favorit belgáktól, végül a házigazda Izrael 61-52-es legyőzésével szerezték meg a B csoport második helyét. A hétfői keresztbejátszás során Romana Ptackova kapitány csapata 79-76-ra verte a görögöket, ezután szállhatott fel a Szlovéniába tartó repülőre.

A magyar és a cseh együttes harmadik összecsapására készült az Eb-k történetében. Az első csatát 2001-ben vívták a franciaországi torna gravelines-i csoportkörében, akkor hosszabbítás után az ellenfél bizonyult jobbnak 57-55-re, a mostani segédedző, Iványi Dalma akkor öt pontot szerzett. A magyaroknak csak 2017-ben nyílt esélyük visszavágni, s azt ráadásul cseh szempontból hazai pályán tették Királyváradon (Hradec Kralove). Abból a csapatból mára csak Határ Bernadett maradt hírmondónak, aki hat éve hat ponttal járult hozzá a 74-70-es sikerhez.

A magyaroknál aggodalomra adhatott okot, hogy a honosított Goree Cyesha lábsérülés miatt kihagyta a szerbek elleni meccset, igaz, szerdán már teljes értékű edzésmunkát végzett. A tavalyi súlyos térdsérülése - és féléves kihagyása - után Határ Bernadett még nem volt százszázalékos állapotban, ő egy fájdalomcsillapító injekció miatt kihagyta az elmúlt két nap gyakorlásait. A 208 centis, negyedik Eb-jén szereplő center azonban ha erősen bekötözött térddel is, de vállalta a játékot a csehek ellen.

A szlovén szervezők a végjáték kezdetével sem igen reklámozták a női Eb-t, de benn a Stozice Arenában látványosabb lett a körítés: füstgépeket, színes reflektorokat, darus kamerát, valamint az atlétikai sprintversenyeknél használt futókamerát is üzembe helyeztek. A nézőszám ugyanakkor nem emelkedett számottevően, az első negyeddöntő előtt mintegy 600-an foglaltak helyet a tribünön, ennek egyik harmada magyar, a másik cseh, a harmadik pedig a második meccsre készülő francia szurkoló volt.

Másfél percnyi "tapogatózás" után Natalie Stoupalova dobta az első kosarat, a magyarok 0-6-nál találtak be először Goree révén. A csapatkapitány Dubei Debóra triplájával lett egyenlő az állás, de a válogatott így is csak hét pontot hozott össze a rendkívül ideges hangulatú nyitónegyedben. A folytatásban Varga Alíz két hármasa visszahozta a lendületet, Kányási Veronika is pontos volt távolról, így 22-20-nál először vezettek a magyarok. A következő hét pontot is Kissék dobták, a nagyszünetben 29-22-t mutatott a nagyóra, Goree ekkor a csapat legjobbjaként nyolc pontnál tartott.

Térfélcsere után az ellenfélnél jött egy négyperces rövidzárlat, ezalatt 15 pontra nőtt a magyar előny, majd 40-24-nél már elérhető közelségben volt az elődöntő. A válogatottnál eloszlott a szerepvállalás, nyolcan is feliratkoztak az eredményjelzőre, Goree pedig 15 pontnál járt. Egy nyolcpontos cseh roham révén a zárószakasz 48-39-ről indult, a gödörből Lelik Réka és Studer Ágnes triplája húzta ki az együttest. Ismét sikerült tíz pont fölé tornászni a különbséget, majd újabb hullámvölgy következett, és 54-49-nél Székely Norbert időt kért. Ez sem segített, de 54-53-nál Kányási végre betalált, két perccel a vége előtt 58-54 volt az állás.

A hajrában Stoupalova hármasa (58-57) után Határ jól büntetőzött (60-57), majd Stoupalova duplát dobott (60-59), Kányási büntetői viszont nem értek célba, ráadásul tíz másodperccel a vége előtt Katerina Zeithammerova révén az ellenfél átvette a vezetést. A magyarok utolsó támadásából Dubei dobott magabiztos kettest (62-61), a fennmaradó három másodpercben pedig az ellenfél már nem tudott komoly dobóhelyzetet kialakítani.

A már biztosan olimpiai selejtezőre jutott magyarok a szombati elődöntőben a spanyol-német csata győztesével találkoznak.

A válogatott eddigi legjobb eredménye két ezüstérem volt: 1950-ben Budapesten, hat évvel később pedig Prágában állhatott a dobogó második fokára a csapat. Bronzérmesek lettek a magyarok 1952-ben (Moszkva), 1983-ban (Budapest), 1985-ben (Treviso), 1987-ben (Cádiz) és 1991-ben (Tel-Aviv). Legutóbb 1997-ben kerültek négy közé, amikor hazai környezetben - Pécsen, Zalaegerszegen és a fővárosban - a negyedik helyet szerezték meg. (MTI)