Rafa Benítez harmadszor jár Magyaroszágon. Először helikopterrel érkezett a Liverpool svájci edzőtáborából Várszegi Gábor meghívására az MTK agárdi akadémiájára, hogy előadást tartson és megnézze a létesítményt ahonnan Gulácsi Péter és Németh Krisztián is kikerült Liverpoolban. Akkoriban az MTK és a Liverpool között érvényben volt egy többéves együttműködés.
Pár évvel később a Debrecen elleni Bajnokok Ligája-mérkőzésre érkezett, melyet a Népstadionban nyert meg a Pool egy felejthető színvonalú meccsen.
A spanyol edzőlegenda ma este készül legérdekeseb magyarországi fellépésére, hiszen az ellen a Ferencváros ellen meccsel, amely két éve edzőjének akarta őt. Kevesen hittek akkor azoknak a híreknek, mely szerint a távozó Dejan Stankovic helyére Benítezt szemelte ki a Fradi (erről a Csakfoci írt elsőként), és meg is keresték a spanyol szakembert. Alig egy évvel később azonban maga Benítez vallotta ezt be egy angol podcastban, ahol elismerte, hogy kapott felkérést a Ferencvárostól, de nem érezte úgy, hogy az lenne számára a megfelelő következő lépés a karrierjében.
Nos, Benítez azóta a Panathinaikoszt vezeti, és rá jellemző módon a nemzetközi kupában eddig remekel, viszont a bajnokságban szinte minden nagy rangadót elbukik, ami miatt komoly kritikákat is kap. Az EL-ben még nem szenvedett vereséget, és a Pana neki köszönheti, hogy a botrányos rajt után mégis van továbbjutási reménye.
A ma este azonban amiatt lesz igazán durva számára, hogy az ellen a Robbie Keane ellen meccsel, aki edzői pályafutása egyik legnagyobb rémálmát és liverpooli ténykedése mélypontját is jelentette számára.
Ma már kevesen emlékeznek rá, de 2008 nyarán Rafa Beníteznek volt egy olyan igazolása, amely máig sötét foltként szerepel a spanyol edző Anfielden töltött időszakában: Robbie Keane leigazolása. 2008 nyarán a Liverpool közel 19 millió fontot fizetett a Tottenham csatáráért. A szurkolók egy tapasztalt, Premier League-ben bizonyított góllövőt kaptak – legalábbis papíron. A valóság azonban egészen másképp alakult.
Keane sosem találta a helyét Benítez csapatában. Nem illett a rendszerbe, nem volt meg a kémia Fernando Torresszel, és egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ez a házasság rossz döntés volt. Fél szezon, néhány felejthető teljesítmény és mindössze hét gól után a Liverpool csendben visszaadta Keane-t a Spursnek – jelentős veszteséggel.
A liverpooli szurkolók egy idő után tüntettek Keane ellen, akin az sem segített igazán, hogy a pénzügyi és keretépítési mozgástér miatt Benítez elengedte Peter Crouchot a Portsmouthhoz, aki az előző szezonban 42 mérkőzésen 11 gólt szerzett, és kulcsszerepe volt a csapat mélységi játékában és pontrúgásaiban.
Benítez rendszerében Crouch tökéletes „B-terv” volt – Keane viszont sosem tudott igazán együttműködni Fernando Torresszel, aki a 2008/09-es idényben 22 bajnoki gólt lőtt, miközben Keane csupán 7 gólig jutott minden sorozatot figyelembe véve, és ebből is több a Ligakupában született.
Utólag Benítez többször is célzott arra, hogy nem kizárólag az ő döntése volt az igazolás. Az akkori amerikai tulajdonosok, Hicks és Gillett, egy „biztos névben” gondolkodtak, míg az edző inkább megtartotta volna Crouchot, és más profilú támadót keresett. A tulajdonosok győztek, a végeredmény viszont kínos lett.
Ironikus módon a Liverpool a Keane-fiaskó után majdnem bajnok lett: a 2008/09-es szezonban 86 ponttal zárt, mindössze 4 ponttal lemaradva a Manchester United mögött. Sokan úgy vélik, ha a Keane-üzlet – és Crouch elengedése – nem történik meg, ez az idény akár másképp is alakulhatott volna.
Ez az ügy volt sokak szerint Benítez liverpooli korszakának mélypontja. Nemcsak azért, mert az igazolás látványosan megbukott, hanem mert jól megmutatta, milyen feszültségek és zűrzavar uralkodott a klub vezetésében. Egy edző, aki nem azt a játékost kapta, akit akart – és egy játékos, aki rosszkor volt rossz helyen.
Miközben a Liverpool a következő szezonban majdnem bajnok lett, a Keane-epizód megmaradt intő példának. A Robbie Keane-transzfer így nem csupán egy sikertelen igazolás volt, hanem szimbóluma annak a káosznak, amely Benítez utolsó liverpooli éveit jellemezte. Egy drága döntés, amely sportszakmailag és pénzügyileg is rosszul sült el – és amelyet Anfielden ma is Benítez legnagyobb baklövéseként emlegetnek.
