Elkészült a FifPro, azaz a profi labdarúgók nemzetközi érdekvédelmi szervezetének 2016-os riportja, amely a nemzetközi munkakörülményeket, anyagi lehetőségeket és a különböző elégedettségi rátákat vette górcső alá, összesen 53 országban, így Magyarországon is.

Itthon 208 futballista válaszolt a FifPro kérdéseire. Az összesített jelentés szerint javult a helyzet a játékosoknál a hazai foci megítélése kapcsán, ugyanakkor 12 százalék jelezte, hogy karrierjük során kerültek olyan helyzetbe, hogy csapatuk kitette őket a keretből, hogy így kényszerítse őket a távozásra, vagy épp új szerződés aláírására.

1, illetve 3% számolt be arról nálunk, hogy erőszakos cselekmény vagy zaklatás érte volna őket a szurkolók részéről, 11 % szerint pedig a klub vagy a csapattársak részéről érték már őket inzultusok. 33 százalékuk elégedetlen a sportorvosi ellátással, 16 százalékuknak pedig főiskolai / egyetemi diplomája is van. 47 százalékuk találkozott azzal a jelenséggel viszont az utóbbi két szezonban, hogy csúszva kapta meg a fizetését. Legnagyobb részük (44,4%) 1000 és 2000 dollár közötti összeget keres havonta.

De lássunk még néhány érdekes részletet!

FIZETÉSEK

A világ, a reprezentatív felmérésben regisztrált labdarúgóinak több mint 45 százaléka 1000 dollárt (hozzávetőlegesen 300 ezer forintot) vagy annál kevesebbet keres havonta. Kevesebb mint 30 százalék bére éri el az 1001 és 4000 dollár közötti havi összeget, 11,5 százalékuk 4001 és 8000 dollár között kap, 14,2 százalék pedig a legalább 8 ezer dolláros (2,4 millió forint) havi juttatásával a legfelsőbb kategóriának a tagja. Mindössze 2 százalék van – az abszolút elit –, akik a kimutatás szerint legalább 720 ezer dollárt (216 millió forintot) keresnek évente.

A legkevésbé megfizetett játékosok javarészt Afrikában játszanak, itt 73,2%-nak nem haladja meg a fizetése az 1000 dollárt, ugyanez az arány Észak- és Dél-Amerikában összesen 46,2%, Európában pedig 32,2%.

Magyarországon a játékosok 36,8 százalékánál nem érik el az 1000 dolláros havi határt a fizetések, ez nagyjából megegyezik a cseh vagy a szlovén adatokkal, de elmarad például a horvát (23,3%), a lengyel (24,2%) és főként a román (9,5%) számoktól. A környező országok közül Ukrajnában több mint 90 százalék nem tudja átlépni az 1000 dolláros fizetési küszöböt.

A megcsúszott, elkésett fizetések kapcsán is készült egy kimutatás a jelentésben, újabb érdekességekkel. A futballisták mindössze 58,7%-a jut időben hozzá a havi béréhez, az 1 hónapos csúszás 13,8%-nál fordul elő, majd jönnek a „súlyosabb” kategóriák: 1-3 hónap: 19,4%; 3-6 hónap: 5,6%; 6-12 hónap: 1,7%; 1 évnél is nagyobb csúszás: 0,8%. 

SZERZŐDÉSEK

A világ focistáinak átagosan 22,6 hónapig szóló szerződése van klubjával – Magyarország hozza nagyjából a világátlagot, 22,3 hónappal.

A játékosok 98 százalékának van egyébként írásos kontraktusa, 2 százaléknak viszont csak szóbeli megállapodása.  Magyarországon a felmérés szerint 0,5 százaléknak nincs aláírt papírja csapatával, ezzel hazánk a „legbiztonságosabb” országok között van a világon e téren, csak hét olyan országot sorol fel a kimutatás, amelyekben a magyar viszonyoknál is jobb a helyzet. Furcsa, de például a nem is olyan távoli Montenegróban ennél sokkalta rosszabb a szituáció, a futballisták 45,6 százalékánál hiánycikk az aláírt szerződéssel, ezzel a felmérésben részt vett országok közül a balkáni állam a második leginstabilabb ebben a tekintetben, csak Kongó előzi meg (89%...).

BIZTONSÁG

A felmérésben részt vett labdarúgók 1-től 5-ig pontozhatták, hogy mennyire érzik magukat biztonságban (az anyagi és munkakörülményeket is figyelembe véve) jelenlegi munkaadójuknál, vagyis klubjuknál. A világátlag 3.58 pont lett, ami majdnem megegyezik a középmezőnyben tanyázó magyar átlaggal (3,67). A legjobban az Izraelben (4.32), illetve a skandináv országokban (Norvégia: 4.46, Izland: 4.46, Dánia: 4.5, Svédország: 4.52) futballozók érzik magukat a csapataiknál.

BUNDAVESZÉLY

A fentebb is sorolt számok és összegek miatt is az afrikai országokban, illetve Grúziában a legmagasabb a vesztegetési kísérletek száma a kimutatás szerint, a játékosok 34,2%-a például a balti államban azt jelentette, hogy már megkeresték bundázás lehetőségével. Azt ugyanakkor hozzáteszik ,hogy például a Romániában regisztrált 0% megkeresés aligha tükrözi a valóságot az ország labdarúgása kapcsán már észlelt bundaügyeket követően. Magyarországon is csak 2 százaléknyi megkeresésről számoltak be a megkérdezettek.