Pályafutása eddigi legsúlyosabb sérülése és az azt követő hosszú kihagyás után Dárdai Bence végre fellélegezhet, hiszen a visszatérése egyre közelebb van. A 20 éves középpályás most mindent a VfL Wolfsburg Weimarer Land-i edzőtáborának rendel alá, ahol az a legfőbb célja, hogy fokozatosan bekapcsolódjon a csapattársakkal végzett közös edzésmunka bizonyos részeibe - írta a vfl-wolfsburg.de.
A legifjabb Dárdai egyelőre külön, egyénre szabott felkészülési terv szerint dolgozik. Bár ez még távol áll attól a teljes értékű ritmustól, amire valójában vágyik, a hangulata már érezhetően sokkal jobb, és optimistán tekint a jövőbe.
Fejben nem volt könnyű, de mostanra már nagyon jó úton járok afelé, hogy minden olyan legyen, mint régen - vagy akár még jobb
- mondta a középpályás, aki még 2024 nyarán igazolt a Hertha BSC-től a Wolfsburg együtteséhez, és szinte azonnal letette a névjegyét az első osztályban. A berlini születésű játékos már a Bundesliga második fordulójában, a Holstein Kiel ellen bemutatkozhatott a felnőttek között. Alig egy héttel később az Augsburg ellen már a kezdőcsapatban kapott helyet, az azt követő heidenheimi bajnokin pedig megszerezte élete első Bundesliga-gólját is. Ezzel a találattal beírta magát a történelemkönyvekbe, ugyanis ő lett a Wolfsburg klubtörténetének legfiatalabb Bundesliga-gólszerzője. A fiatal tehetség parádés bemutatkozó szezont produkált, hiszen 16 alkalommal kezdőként, 5-ször pedig csereként lépett pályára, és összesen 4 gólban vállalt szerepet. A legutóbbi szezonban azonban, 2025 novemberében, a Hoffenheim ellen 3-2-re elveszített mérkőzést követő edzésen egy teljesen ártalmatlan, hétköznapi mozdulat során súlyos térdsérülést szenvedett.
- Az ember egyáltalán nem számít az ilyesmire. Soha nem gondoltam volna, hogy ez megtörténhet velem. Amikor az ember egy ilyen diagnózist kap, az a legfontosabb, hogy valahogy a legjobbat hozza ki belőle.
Dárdai a klubhonlapnak elmondta, a fizikai fájdalom mellett a mentális teher is hatalmas volt, ebben a fázisban a szerettei nyújtottak neki menedéket. Dárdai a rehabilitáció egy részére hazaköltözött a családjához Berlinbe, ahol a szülei és testvérei mindenben segítették, levették a válláról a hétköznapi teendőket; legyen szó főzésről, takarításról vagy a mosásról - írták.
A családom sokat biztatott és támogatott, amikor nehezebb időszakaim voltak.
Hozzátette, a meccsnapokon szinte mindig ott volt a csapattal a stadionban.
- Ideges voltam és feszült, pedig én magam nem is játszottam. Hatással akarsz lenni a dolgokra, de nem tudsz.
Az ember aztán hétről hétre kis célokat tűz ki maga elé, és próbál előrébb jutni. Az elején ezek kis lépések, amíg aztán egyre nagyobbá nem válnak.
A fiatal futballista bevallotta azt is, hogy lelkileg neki is voltak mélypontjai az elmúlt hónapokban, amikor legszívesebben már mindent maga mögött hagyott volna.
- Nincs minden nap kedved elindulni a rehabra, és ráfeküdni a kezelőágyra. Tulajdonképpen csak ki akarsz menni a pályára, és újra jól akarod érezni magad.
A hosszú "alagút" vége idén március végén csillant fel, amikor Dárdai végre újra stoplist húzhatott, és elkezdhette a pályás edzéseket Michele Putaro rehabilitációs edző vezetésével. A felépülést azonban a nyári szabadsága alatt sem hagyta abba: a pihenőidőben Magyarország felé vette az irányt, és a siófoki edzőpályán édesapja, Dárdai Pál irányításával végzett kiegészítő tréningeket, hogy még jobb állapotban térhessen vissza klubjához.
A klubbal pontosan átbeszéltük, mit csinálhatok és mit nem. Ez persze mindig különleges, amikor az ember az édesapjával focizhat egy kicsit.
A zárásban kiemelték, egyetlen pillanatra sem volt kérdéses Dárdai jövője: esze ágában sem volt váltani, mindenképpen a Wolfsburg színeiben akar újra bizonyítani.
- Igazán jól érzem magam itt Wolfsburgban. A hangulat a csapatban - az új srácokkal is - szuper. Újra lendületet akarok venni, és egyszerűen egy jó évet akarok megélni a csapattársakkal.
