Bernd Storck kinevezése óta ismert arról, hogy mindig higgadt, soha nem bírózik, a legkiélezettebb szituációkban is rezzenéstelen arccal nézi végig a meccseket, így volt ez a legnagyobb téttel bíró Eb-pótselejtezők, valamint Eb-meccsek idején is. Ráadásul nem csupán a kapitány, de a csapata is nagyon fegyelmezett, eddig a Storck-érában alig kaptunk sárgát reklamálásért.

7/5 - érdekes laparány

A magyar válogatott az elmúlt két mérkőzésen viszont ezen a téren földindulásszerű változás állt be. Válogatottunk hét sárga lapot kapott (Priskin Tamást pedig kiállították Pepe lekönyökléséért), ami ugyan  két meccsre összeadva nem mondható soknak, viszont az érdekes, hogy a hétből mindössze egy járt szokványos szabálytalanságért. A lettek ellen hárman sárgultak be a mieink közül: Szalai Ádám lökdösődésért, Nagy Ádám beszédért, míg Bese Barnabás – tévesen – műesésért kapott lapot. A vasárnapi mérkőzésen Fiola Attilának kakaskodásért, Elek Ákosnak dumáért, Dzsudzsák Balázsnak a játékvezető megtapsolásáért járt a sárga, egyedül Pátkai Mátét büntették szabálytalanságért a portugálok ellen.

A két találkozón kapott 7 sárgából egy tehát jogtalan volt, de 5 olyan lap volt, melyet az ellenfél, illetve a bíró  verbális vagy fizikai inzultálása miatt “érdemeltünk ki”.  A Storck-éra eddigi meccseihez képest durva változással kapcsolatban megkerestük Torghelle Sándort, aki joggal nevezhető a téma szakértőjének, hiszen 42 válogatott mérkőzésén tíz sárgát és három pirosat gyűjtött össze.

A túlpörgés lehet az ok

Akkor szoktam sokat foglalkozni a bíróval, ha túl vagyok pörögve és nem megy a játék az adott mérkőzésen. Ilyenkor egy játékos könnyen elveszíti a fonalat és nehezen tudja kontrollálni az érzelmeit. Szerintem most a portugálok ellen is egyértelműen ez a jelenség állt a magyar sárga lapok hátterében.

Visszagondolva a válogatott mérkőzéseimre, nálam elég vegyes volt a sárga paletta, előfordult, hogy szétrúgtam az ellenfelet, de olyan is hogy dumáltam a bírónak. Ha azonban van egy Torghelle a csapatban, az ő viselkedése nem ragadhat át a társakra.

Az MTK gólerős támadója konkréten beszélt a portugálok elleni „furcsa” sárga lapokról is.

Kívülről úgy tűnt, hogy a kemény játék a taktikánk része volt. Amikor provokálod az ellenfelet, bele kell állnod a pofázásba, nem dobhatod hanyatt magad. Nekünk valahogy meg kellett állítani a portugálokat, hiszen náluk világsztárok játszottak. Érezhető volt szinte a meccs elejétől, hogy folyamatosan ment a kakaskodás, a magyarázás, ez úgy tűnt ezúttal a taktikánk része volt.

Dzsudzsákot mondjuk rendesen faragták, de a bíró nem mindig az ő javára ítélt, ezt Balázs egy idő után nehezen viselte, ezért tapsolta meg, egy neki befújt szabadrúgás után a sporit.  Érdekes volt, mert amúgy a kezdés előtt úgy tűnt, hogy kifejezetten jóban vannak, beszélgetett, pacsizott is a bíróval, de aztán a meccsen nem voltak barátok.

Torghelle arról is beszélt, hogy gesztikulálásban, beszédben meddig lehet elmenni egy bírónál.

- Ez függ a meccs hangulatától. Egy sportszerű mérkőzésen nem valószínű, hogy sárgát ad a bíró, ha az első eset után megtapsolja őt a játékos. Dumálásért is csak akkor jár általában, ha már harmadszor vagy negyedszer foglalkozol a játékvezetővel, persze, ha először elküldöd a k…. anyjába, akkor biztosan besárgáz. Itt érezhető volt, hogy a holland bíró nem szereti, ha a játékosok vele foglalkoznak, mi pedig jóval feszültebbek voltunk a szokásosnál, ezért volt ennyi felesleges lap.