Bernd Storck 2015 nyarán vette át a magyar válogatott irányítását, és a szeptember 4-i, Magyarország-Románia Eb-selejtező mérkőzésen debütált. A szövetségi kapitány egy kialakult csapatot örökölt Dárdai Páltól, az elmúlt bő egy esztendőben viszont egyre inkább elkezdte a maga képére formálni a keretet. Storck a több mint egyéves időszak alatt 18 mérkőzést játszott a nemzeti tizeneggyel – ebből a nagy része, tizennégy találkozó tétmeccs is volt -, ezeken összesen 36 játékost vetett be. Az alábbiakban azt vizsgáltuk meg, hogyan alakult az egyes játékosok sorsa nála, de azt is megnéztük, kikre épített a leginkább az elmúlt bő egy esztendőben.

Elsőként összevetettük az első és az utolsó meccsének kezdőcsapatát.

Megállapítható: két játékos - Dzsudzsák és Szalai - maradt mindössze a románok elleni tizenegyből (tegyük hozzá, Kádár eltiltott volt Andorra ellen), de a meccseken be- vagy lecserélt Németh, Guzmics, Stieber is megmaradt hírmondónak.

Végigmentünk az egyes formációkon is, kik azok a játékosok, akikre a leginkább épített a kapitány.

Kapusok

Ezen a poszton van a legegyértelműbb a helyzet. Storck egyértelműen Király Gábor mellett tette le a voksát, és a válogatott minden fontos tétmérkőzésen – beleértve az összes Eb-találkozót is – ő védett. A 108-szoros válogatott kapus azonban visszavonult, utódai közül Gulácsi Péternek, Megyeri Balázsnak és Dibusz Dénesnek volt esélye arra, hogy Király örökébe lépjen. Jelenleg úgy tűnik, hogy Gulácsi a befutó, a legutóbbi négy tétmeccsen ő védett.

Védők

Itt találjuk a német szakember két alapemberét, Kádár Tamást, illetve Guzmics Richárdot, akik 15-15 alkalommal szerepelhettek a Storck-éra alatt a 18 meccsből. Ennél magasabb számmal csak az ebben a mutatóban csúcstartónak számító Dzsudzsák Balázs büszkélkedhet (17). Rajtuk kívül, ha egészséges volt, akkor Fiola Attila (13 szereplés), valamint Lang Ádám (12) alkotta még a védelmet - ők biztos tagjai a keretnek.

A helyzet azonban érdekessé válhat azzal, hogy Bese Barnabás is külföldre igazolt. Ő Lettország és Andorra ellen is kezdő volt már, nem kizárt, hogy a jobboldali védő pozíciójában tartósan váltás állhat be.

Egészen fiatal hátsó alakzatról van szó: Guzmics 29, Kádár és Fiola 25, Lang csak 23 éves, míg Bese csak 22, a szintén bevetett Korhut 27. Ez a védelem így együtt egyértelműen Storcké, aki Leandrót, Vanczák Vilmost és Juhász Rolandot is tartósan fiatalabbakra cserélte.

Középpályások

Gera Zoltán és Nagy Ádám szerepe megkérdőjelezhetetlen. Gera egyértelműen a csapat vezére, főként azok után, hogy Király Gábor és Juhász Roland is visszavonult. Amikor bevethető volt, mindig ott volt a pályán, ezt mutatja a Storck-éra alatt játszott 14 meccse is, gyakorlatilag csak sérülés vagy eltiltás miatt hiányzott.

Nagy Ádám a másik bástya ezen a poszton. Egyértelműen Storck embere, aki először az U20-as világbajnokságon számolt vele, majd nem habozott a felnőtteknél sem a mélyvízbe dobni. Tizenötször játszott Storcknál (csak nála volt válogatott), ezzel holtversenyben ő is második a német kapitány alatt felállított szereplési listán.

A támadó középpályásoknál van a csapat legbiztosabb tagja, Dzsudzsák Balázs, a csapatkapitány, aki ennek megfelelően a legtöbbször, 17-szer volt Storck alatt a csapatban.

Kleinheisler László a maga 11 mérkőzésével szintén a rendszeresen játszók közé tartozik ma már. Nagy Ádámhoz hasonlóan ő is Storck felfedezettje, azok közé a labdarúgók közé tartozik, akik folyamatosan ott lehetnek a következő válogatott mérkőzéseken. És, akik abszolút élvezik Storck bizalmát.  

Ezen a területen érdekes még Gyurcsó Ádám szereplése, aki bár összesen csak háromszor volt Storck alatt válogatott, a lettek és az andorraiak ellen is kezdő volt. Az Eb-csapathoz képest Bese mellett ő lehet a másik játékos, aki tartósan a kezdőcsapat közelébe kerülhet.

Támadók

Nem meglepő, hogy Szalai Ádámnak van a legtöbb meccse (14). Bár Storckot sokan támadták, hogy miért Szalai a nemzeti csapat első számú támadója, ő végig kitartott mellette. Németh Krisztiánnak is van 13 mérkőzése, igaz, ő a válogatottban inkább a szélen kap lehetőséget.

Elsősorban inkább csereként, de a többi csatár is sok lehetőséget kapott. Priskin Tamásnak 11, Nikolics Nemanjának 10, Böde Dánielnek 9 meccs jutott - ez a sorrend nagyjából tükrözi is Storck "kötődését" az érintettekhez.

Érdekes azokat is megemlíteni, akik a Storck-korszak elején lehetőséget kaptak, de az utóbbi időben nem találkoztunk a nevükkel a keretben: Tőzsér Dániel és Kalmár Zsolt kétszer, Bódi Ádám egyszer játszott, ám az utóbbi időszakban nem kaptak meghívót. Rajtuk kívül Vanczák Vilmos és Leandro az, aki „eltűnt” a Storck-csapatból, ők a megfiatalított védelemnek estek áldozatul.