A korábbi 108-szoros válogatott Király Gábor az m4sport.hu-nak adott interjújában klubjairól, a válogatottról és a jelenlegi életéről is beszélt. Saját kimutatása alapján 882 mérkőzésen lépett pályára profi játékosként, ebben az adatban szerepelnek a bajnokik, a nemzetközi meccsek és a válogatott találkozók is. Sűrű volt a programja játékosként és egy korábbi interjúban azt mondta, hogy majd a visszavonulása után pihen.
– Másképp alakult az élet – kezdte a korábbi kapus. – Ötévesen kezdtem és negyvenhárom voltam, amikor befejeztem. Benne éltem egy rendszerben. Új életet kellett kezdeni, ami nem volt nehéz, mert nagyjából huszonöt évesen már elkezdtem építeni az életemet. A Király Sportlétesítményről beszélek, amit a profi pályafutásom közben kezdtem el kiépíteni. Amikor befejeztem a focit, akkor már tizenhat éves volt a létesítmény és a visszavonulás után nagyobb tempóban tudtam ezzel foglalkozni. Ma már hatvanöt kolléga és négyszáz gyerek munkáját, sportolását kell koordinálni.
Hozzátette, van egy testület, amelyik irányít, de a végső döntést a feleségével ketten mondják ki. Néha vannak kemény döntések, amelyeket nehezen hoz meg, tavaly meg kellett válnia egy-két olyan edzőtől, akik eljutottak a határaikig és nem tudtak tovább fejlődni, a helyükre újakat kellett hozni.
A portál felvetette, sokan úgy vélik, hogy Király Gábornak nem Szombathelyen lenne a helye, hanem inkább a válogatott mellett.
Mikor befejeztem a focit akkor vártam egy kicsit és figyeltem, hogy milyen lehetőségek vannak. Külföldről volt csapataim kerestek meg konkrét pozícióval, de én már nem akartam külföldön élni, hiszen tizennyolc évig ezt tettem.
Ez azért elég hosszú idő. Sok tapasztalattal gazdagodtunk, ezeket haza akartam hozni. Korábban a távolból irányítottam az egyesületet és a pályafutásom végén édesapám mondta, hogy eddig távkapcsolatból vezettem a klubot, csináljam mostantól itthonról.
Én is azt gondoltam, hogy tudnék máshol is segíteni, de ha nem keresnek, ha nem érdeklődnek, ha nem mondják el konkrétan a feladatot, akkor azt kell csinálni, amit elkezdtem felépíteni. Van edzői végzettségem, megszereztem a legmagasabb kapusedzői képesítést, ezekkel Európa bármelyik profi csapatánál lehetnék kapusedző.
Egész életemben az öltözőben voltam. Levetkőztem, felöltöztem, edzettünk, utaztunk, játszottunk, utaztunk – én még egyszer már nem szeretnék ilyen életet. Van másik kihívás. Elvégeztem az akadémiai igazgatói és a sportigazgatói tanfolyamot is. Rengeteg vezetői könyvet olvasok, ezeket be tudom építeni a saját egységünkbe.
Nehéz összehasonlítani az európai csúcsfutballt és az irodai munkát. Ugyanakkor a stadionban szerzett tapasztalatokat lehet hasznosítani a visszavonulás után is.
Amikor Oliver Kahn befejezte a futballt, akkor beszéltünk telefonon és megkérdeztem tőle, hogy azt az adrenalint, amit csak mi ismerünk kapusok, hogy kompenzálja a civil életben. Nevetve mondta, hogy ilyen nincs a privát életben. Ez teljesen más.
Erre mondom én, hogy valami kell, mert mi kapusok úgy tudunk jól dönteni, ha gyorsan kell, ráadásul ezeknek az eredményét azonnal láttam. A privát életben nincs ilyen, egy kicsit lassabb minden, így döntések is. Én nagyon örülök, mikor szorít minket egy-egy feladat vagy idő, mert akkor nagyon gyorsan tudom jó irányba terelni a dolgokat.
A Herthából Angliába a Crystal Palace-hoz igazolt, később megfordult a még a Burnley-nél és az 1860 Münchennél is, mielőtt Szombathelyre visszatérve lezárta a pályafutását.
– Egy meccset akartam a Haliban védeni, de 108 lett. Sajnos voltak olyan vezetői döntések, amelyekből lehetett látni, hogy ez már nem az az irány lesz, ami korábban volt. Amikor aláírtam az utolsó szerződésem, akkor arról volt szó, hogy szép lassan leépítenek és jönnek a fiatalok. Viszont mindig volt valaki, aki azt mondta, hogy ha jó formában vagyok, akkor miért vezessenek ki. Mondtam, hogy azért, mert ez az élet rendje. Magyarországon valahogy nincs kultúrája, hogy egy idősebb játékost vissza lehet vonultatni. Nem is tudjuk, hogy miként kell ezt felépíteni – fogalmazott Király.
Királyt végül arról is megkérdezték, hogy keresték-e télen a Haladás jelenlegi vezetői, hogy segítsen a nagy bajba került NB III-as klubnak.
– Engem nem kerestek. Tudják, hogy ott vagyok, de konkrét feladattal engem nem keresett senki. Biztos azt gondolják, hogy nekem van feladatom, saját egységet építek. A mi Halink tavaly, 2024-ben megszűnt. Ahol én védtem, nevelkedtem, az a Haladás sajnos megszűnt bizonyos vezetők keze alatt. Mindenhol megvannak a felelősök, mindenhol megvannak, akiknek vezetniük kell. Nekem is ugyanígy megvan a feladatom, én sem várom el, hogy más segítsen, ha nem kérem meg. Ha szükséges, úgy is szólnak, ha nem szükséges, akkor úgy is megvan a megoldás – mondta az interjú végén a legendás kapus.
