A szeptember 17-18-án a Magyar Zene Házában rendezett Brain Bar Európa egyik legnagyobb, a jövő kérdéseivel foglalkozó fesztiválja, amelyen tudósok, politikusok, üzletemberek és kulturális szereplők vitatják meg a 21. század fontos kérdéseit.
Ratatics Péter, az Újpest FC elnöke a MOL-t is képviselve beszélt a rendezvényen, többek között a tervezett új újpesti stadion ügyéről, illetve a tervezett beruházás helyszínéről.
A stadion tervezett helyszínét - a Fóti út 141. szám alatti, egykori Tungsram-gyártelepet - az Új Lila Labdarúgó Kft. vásárolta meg, amely a MOL tulajdonában van. Az olajtársaság még 2024 elején vette meg az Újpestet, tavaly nyáron pedig előszerződést kötöttek a gyártelep megszerzésére, ahová egy 18-22 ezer férőhelyes stadiont terveztek.
A helyzetet azonban alapvetően átírhatja az M3-as metró Rákospalota-Újpest vasútállomásig tervezett meghosszabbítása és az állomás fejlesztése.
- Miért éri meg egy stadiont építeni, amikor sok pénzbe kerül, és a cash flow, amit termelni tud, az a bevételektől is függ, meg a rendezvényektől, amiket ott tartasz? És itt nem koncertekről kell elsősorban gondolkodni, hanem egy stadionnak az infrastruktúrájában rengeteg rendezvényi helyszínt tudsz biztosítani. Viszont egy olyat építeni, amit senki nem támogat, se a kormányzat, se az önkormányzat, azt nem éri meg. Viszont én azt látom, hogy az a terület, amit mi megvásároltunk erre a célra, az most ráadásul további infrastruktúra fejlesztéseket kap, hiszen a 3-as metró mellette fog megállni, hogy ha meg tudják hosszabbítani addig, és ez egy bejelentett kormányprogram. Ott van egy hatalmas vasúti megálló, ami az erővárosi közlekedésnek az egyik nagyon-nagyon fontos csomópontja, és viszi be a Nyugati pályaudvarra az elővárosi közlekedőket. Szóval ezek olyan infrastrukturális beruházások, ami mellé szerintem már egy városrész fejlesztést kell végiggondolni.
Tehát itt most nem az a kérdés, hogy stadiont építsünk-e vagy nem, hanem hogy a lakóingatlanokat, társasházakat, boltokat, kereskedelmi központokat, tehát hogyan lehet megtölteni a környezetet úgy, hogy azoknak az infrastrukturális beruházásoknak tömegközlekedési szempontból értelme legyen. Ha ebbe a koncepcióba a stadion belefér, akkor azt megcsináljuk ott. Ha nem fér bele, akkor nem csináljuk meg, mert nekünk ez rengeteg pénzbe kerül. El tudjuk költeni másra is.
A beszélgetés során szóba kerültek a stadion várható környezeti és közlekedési hatásai, valamint az ezekkel kapcsolatban megfogalmazott lakossági kritikák is.
- Válasszuk ketté a kritikákat. Vannak a szomszédok. Szerintem nem csak ezen a projekten, hanem úgy általánosságban igaz, hogy a szomszéd telkén nem tudsz olyat csinálni, ami a szomszédnak jó. Mert az mindig probléma. Mert vagy építkezési zajjal fog járni, vagy eddig nem lakott ott senki, most miért lakik ott valaki. Ezt nem tudod megválaszolni nekem, nem tudsz neki kielégítő választ adni. Neki úgy jó, ahogy van. Semmi ne változzon. Arról nem beszélve, hogy ott régen egy gyárépület volt, ami ráadásul komoly, egyébként hatalmas talajszennyezéssel küzdünk, hogy azokat most rekultiváljuk és kitisztítsuk. De ez nem zavarta őket. Az, hogy egyébként ott felhagyták már a gyártási tevékenységet 5-10 éve, és patkánylakta, róka lakta telepek voltak, ez nem zavarta a szomszédokat. De az, hogyha mi oda most egy rendezett körülmények között olyan stadiont akarunk csinálni, ahol minden második hét hétvégéjén három órán keresztül lesz zaj és fény, az probléma. Tehát szerintem ezek mind olyan dolgok, amit közelről nézed szomszéd szempontjából, akkor persze zavar, de ha a 95 ezer újpestit megkérdezed, akkor alapvetően ez inkább egy pozitív projekt - fogalmazott Ratatics.
