Soha ennyien nem választották a játékvezetői pályát
– Az elmúlt évtizedben szinte folyamatosan csökkent a játékvezetők száma itthon, most úgy tűnik, a negatív trendet sikerült megállítani és soha ilyen sokan nem választották ezt a hivatást, mint tavaly – mondta Hanacsek Attila. Mindez azt is jelenti, hogy országosan 3105 aktív játékvezetővel rendelkezünk és most már csak mindössze öt olyan vármegyét találunk, ahol hiány van a bírókból. Az MLSZ JB elnökétől megtudtuk, hogy 2024-ben 1062-en jelentkeztek a játékvezetői tanfolyamokra, míg Budapesten 120 volt ez a szám. Hanacsek szerint mindkettő rekordnak számít, utoljára 1994-ben volt ennyire népszerű ez a pálya, ami nem véletlen, hiszen Puhl Sándor akkor vezette az amerikai világbajnokságon a Brazília-Olaszország döntőt.

Extra futóteljesítményre van szükség, de mentálisan is topon kell lenni
Hanacsek elmondta: nagyon komoly munkára, elhivatottságra és alázatra van ahhoz szükség, hogy valaki eljusson a profik közé. Kellő kitartással azonban 8-10 év alatt oda lehet érni a legmagasabb szintre. Ugyanakkor kemény fizikai követelményeknek is meg kell felelni, hiszen egy játékvezető mérkőzésenként 8-12 kilométert fut, az NB I-ben ez a szám inkább a felső határhoz közelít. Mindez azt jelenti, hogy egy bíró a legtöbbet futó játékosok futóteljesítményét meghaladó munkabírással rendelkezik. Emellett mentálisan is topon kell lenni, hiszen átlagosan 245 döntést hoznak 90 perc alatt, ami azt jelenti, hogy 22 másodpercenként valamilyen ítélet születik. Az asszisztensek futómennyisége 4-7 kilométer mérkőzésenként és mintegy 45 leshelyzetben vagy lesgyanús szituációban kell állást foglalniuk.
Van következménye a rossz bírói ítéleteknek
A JB elnöke szerint hiába próbálják sokan azt sugallni, hogy rossz irányba halad a hazai játékvezetés, a számok nem ezt mutatják. – Az utolsó nem VAR-os idényhez képest 80 százalékkal csökkent a rossz ítéletek száma, az idei szezonban eddig mindössze három súlyos hibát követtek el a játékvezetők az OTP Bank Ligában, ami rekordalacsony szám, persze még csak a bajnokság felén vagyunk túl – mondta Hanacsek. A hibáknak pedig van következménye, még ha erről a közvéleményt nem is tájékoztatják. A rosszul teljesítő játékvezetőket akár több fordulón keresztül is pihentethetik, ami nem csak erkölcsi, hanem komoly anyagi veszteséget is jelent számukra.

A pontosság és a gyorsaság is fontos
Hanacsek szerint ősszel a döntési pontosság 99,1 százalékos volt, ami soha nem volt ilyen magas. De nem csak az fontos, hogy jó ítéletek szülessenek, hanem az is, hogy minél rövidebb idő alatt. Az idei szezonban ezen a területen is történt előrelépés, hiszen a VAR-vizsgálatok átlagban 29, 5 másodpercet vesznek igénybe és csak tíz olyan összetett vizsgálat akadt, amikor három percnél tovább állt a játék. Az őszi 101 élvonalbeli mérkőzésen összesen 1604 VAR-ellenőrzés volt.
Nem sértődnek meg
A Csakfoci felvetésére Hanacsek Attila beszélt arról is, hogy milyen a viszonyuk azokkal a klubvezetőkkel, akik nyilvánosan bírálják a játékvezetést.
– Nem sértődünk meg a kritikákon, főleg, ha azok jogosak. A Kisvárda vezetője például két esetben is hangot adott nemtetszésének és mindkétszer igaza volt. Egy ízben úgy kaptak gólt, hogy előtte az alapvonalon túlról adta be a labdát az ellenfél, a második esetben pedig nem ítéltek meg a javukra egy jogos 11-est. Hanacsek ugyanakkor kiemelte, hogy a személyeskedő megjegyzéseket a jövőben sem fogják szó nélkül hagyni. A JB-elnök egy ETO-Puskás Akadémia női bajnoki mérkőzést hozott fel példának, amely után a 11-est befújó játékvezetőt „alkalmatlannak” nevezte egy korábbi FIFA-bíró.



