Tudtatok arról, hogy Thomas Doll utódját keresi a Fradi hetek óta?

– Nem, abszolút nem, mint említettem nem is lógott a levegőben az edzőcsere. Emlékszem, otthon voltam a párommal, és hétfőn szembesültünk a hírrel. Mondhatni meglepődtem, mert Dollban egy karakteres edzőt ismertem meg az elmúlt hónapok alatt. A sors fintora, hogy Szerhijjel már korábban találkoztam játékosként, amikor edző volt, rendre jó meccseket játszottunk az aktuális csapata ellen, és most itt vagyunk, ahol a legtöbbet tanulhatom tőle.

Szerhij Rebrov lehetséges kinevezéséről tudtál, amikor Dollt menesztették?

– Az ideigazolásomkor még Thomas Doll volt az edző, nem volt előjele annak, hogy esetlegesen edzőváltáson gondolkozik a vezetőség.

A többiekhez hasonlóan, jómagam is a sajtóból értesültünk a történtekről, szinte derült égből villámcsapásként ért minket.

Az élet megy tovább, most már Rebrovval készülünk, érezhetően már voltak változások az edzések minőségén, és a mérkőzésen terén is.

Ismeritek egymást korábbról, sokszor játszottál a Dinamo Kijev ellen. Milyen volt már akkor edzőként?

– Elsősorban egy legendás ukrán játékosként ismertem, de mind edző alig. Volt szerencsém a bajnokságban a csapatai ellen játszani. Fizikálisan rendre jól összerakott csapatai voltak, amivel mi ellenfélként nem sok mindent tudtunk kezdeni. Az egymás elleni mérkőzéseken a hangulat mindig extázisba hozott minket, és ezáltal olyan lelkesedéssel játszottunk, hogy a kilencven perc után sem akartunk leállni.

Rebrov játékosként nagyon elismert volt hazájában és Európa-szerte. Mit mondanak róla edzőként otthon?

– Tisztelik és becsülik a munkáját. Játékosként hatalmas tisztelet övezte mindenhol, bármerre is lépett, hiszen rengeteg mindent letett már az asztalra. Játszott világbajnokságon és Európa-bajnokságon, ettől nem is kell több. Edzőként is elismerik a munkáját, páratlan az, amit a Dinamo Kijevvel elért.

Eleinte kételkedtek benne páran, amikor a Ferencvároshoz igazolt, de úgy gondolom, a játékos és szakmai múltja őt fogja igazolni, azt garantálhatom.

Egy országból származtok és azonos az anyanyelvetek. Mégis milyen a kommunikáció köztetek?

– A félreértések elkerülése végett nem tegeződünk. Azonos az anyanyelvünk, de bármennyire is hihetetlen, mindketten kölcsönösen tiszteljük egymást a pályán és azon kívül is. Egyáltalán nem tegeződünk, úgy túl könnyű lenne a helyzetem.

Miért éppen a magyar bajnokságot választottad?

– A legkomolyabb érdeklődést a Ferencvárost mutatta a többi csapattal szemben. Tetszett a vezetőség által felvázolt jövőkép és a céljuk, így nem volt nehéz meghoznom a döntést.  Ami pedig a célokat illeti, mindenképpen szeretnék segíteni a Fradinak, hogy elérje azokat, erre törekszem hétről hétre, számomra ez a legfőbb motiváció.

Mennyire volt nehéz felvenni az NB I ritmusát?

– Ahogy a mondás is tartja, minden kezdet nehéz, de a csapatnak hála, sikerült ezt az akadályt legyőznöm. Mostanra azt mondhatom, megszoktam. Jól érzem magam a pályán, a csapattársaknak hála, gólokkal sem maradtam adós. Megígérhetem, továbbra is jó játékkal fogok előrukkolni, nem szeretek csalódást okozni a szurkolóknak.

 Más lehetőségeid lettek volna a kölcsönjátékra? 

– Természetesen voltak más érdeklődők is, de erről nem szeretnék nyilatkozni, mert ez már a múlt. A múltból már nem lehet táplálkozni, az már megtörtént, megváltoztathatatlan. Most már minden a Fradihoz köt, szeretném nekik meghálálni a belém fektetett bizalmat. Budapesten élek a párommal, jól érezzük magunkat a városban, ettől nem is kívánhatnék többet.

Az ukrán bajnoksághoz képest szerinted hol tart az NB I?

– A magyar bajnoksághoz hasonlóan, Ukrajnában is szeretik a párharcot a játékosok.

Itt is kőkeményen felvállalják azokat, és nem félnek a kemény belemenésektől sem, valamint a kontrajátékok még a kiscsapatoknál is jellemzőek. Nincs elveszett labda, és ezért a védők és a támadók is mindent megtesznek a mérkőzéseken.

Kellemesen csalódtam, amikor ideigazoltam.

Hétről hétre rendre jó teljesítményt nyújtasz. Hat mérkőzésen három gólt rúgtál eddig. Gondoltad volna, hogy így sikerül a bemutatkozásod?

– Előzetesen nem számítottam rá, hiszen egy teljesen új közegbe és bajnokságba csöppentem bele, ami más, mint eddig Ukrajnában volt. Legfontosabb számomra, hogy a csapat játéka tökéletes legyen, és ezáltal én is ki tudok teljesedni: mind passzok és gólok tekintetében egyaránt. Az eddig elért góljaimat a csapatnak köszönhetem, emellett sokat segít, hogy már a játékosokkal ismerjük egymást.

Említettük, nem régóta vagy a csapatnál. Mégis melyik klub vagy védő ellen gyűlt meg leginkább a bajod?

– Akikkel eddig játszottunk az elmúlt hat forduló során, mind jó csapat volt, és egyénenként is lebontva. A legintenzívebb mérkőzést az MTK ellen játszottuk, ahol két gólt is szereztem, mégis azt kell mondanom, hogy rendesen megizzadtam az ellenfél védői ellen. Akkor fogalmazódott meg bennem, a magyar bajnokságban a labdarúgók szeretik a kemény játékot, felvállalják a párharcot, minden labdáért kemény csata folyik minden egyes meccsen.

 Személyes célod az elkövetkezendő egy évre?

– Inkább azt mondanám, hogy a csapatnak szeretnék segíteni. Az edzéseken teljes intenzitással dolgozok, és szeretném, ha a továbbiakban a góljaimmal a három pont megszerzéséhez segíthetem a csapatot. Örömmel töltene el, ha a bajnokság végén felemelhetnénk a kupát, és a magyar kupában is az elsőségnek örülhetnénk.

LENKÓ PATRIK