Az NB I-ből való kiesést követően a közösségi médiában kezdett el üzengetni egymásnak Székesfehérvár polgármestere, Cser-Palkovics András és a Fehérvár FC tulajdonosa, Garancsi István. A városvezető kőkemény kritikája után a Vidi első embere egy forintos vételárért felajánlotta a klubot a város önkormányzatának, illetve jelezte, hogy az NB II következő idényére jövő péntekig kell nevezni, ezzel kapcsolatban pedig már nem kíván döntést hozni, ezért javasolja az adásvételi szerződés mielőbbi megkötését.
Cser-Palkovics erre előbb azt írta, hogy Garancsi szinte lehetetlen küldetést akaszt a város nyakába, majd nem sokkal később rövid, de annál fontosabb bejegyzést tett közzé hivatalos Facebook-oldalán, amiből arra lehetett következtetni, hogy a színfalak mögött folynak már az egyeztetések a felek között. Most a város polgármestere a Mandinernek adott interjújában adott helyzetjelentést az ügyről.
– Ha tudunk valamilyen átmeneti segítséget nyújtani, akkor – úgy érzem – az a székesfehérváriak kérése, hogy vizsgáljuk és nézzük meg ennek a lehetőségét.
Ezt tesszük most ezekben a napokban. Elkezdődtek a tárgyalások a klubbal. Kedden megkértük és megkaptuk a szükséges dokumentumokat, adatokat, pénzügyi kimutatásokat, jogi információkat ahhoz, hogy egy gyors, részletes, de az idő rövidsége miatt nem mindenre kiterjedő átvilágítást le tudjunk folytatni. Végső soron a város közgyűlése dönt ebben a kérdésben, de ahhoz, hogy érdemben tudjon határozni, még néhány napra szükség van.
Cser-Palkovics hozzátette, most az a legfontosabb, hogyha a Vidi megmenthető, akkor tegyenek meg érte mindent. Nagyon szorítja őket a határidő, hiszen június 6-ig kell és lehet nevezni az NB II-re, nekik pedig muszáj egy olyan felelős döntést meghozni addig, amit – figyelemmel a nagyon szoros, szinte lehetetlen időhatárokra – megfelelő jogi, pénzügyi garanciákkal alá is tudnak támasztani.
– Ha képesek vagyunk erre, akkor ezt tegyük meg a jelenkori és jövőbeli magyar labdarúgásért, a helyi utánpótlásért, szurkolókért, a város közösségéért. A Videoton ugyanis Székesfehérvár identitásának a része. Nem véletlen, hogy majdnem telt ház volt a Debrecen elleni szombati mérkőzésen, ahogy az sem, azóta milyen visszajelzéseket kapunk – folytatta a polgármester, akitől azt is megkérdezték, mégis milyen okok vezettek ahhoz, hogy az ország egyik legpatinásabb és egykoron legtőkeerősebb futballklubja a legjobb esetben is csak a másodosztályban fog szerepelni a nyártól.
Bekövetkezett egy törés az egyesület életében, amit én egy szimbolikus pillanathoz is kötök. Ez pedig nem más, mint a Videoton-név elhagyása. Egy klubhoz, csapathoz a név és a szín hozzátartozik, és csakúgy, mint egy város esetében, nem cserélhető le csak úgy egy szponzoréra vagy egy támogató kedvéért. Amikor ez mégis megtörtént, az akkori főszponzor és a tulajdonos közösen megígérte a szurkolóknak, hogy erre a jövőkép, a bajnoki címek, a szintlépés vagy – ahogy az szó szerint elhangzott – a nemzetközi kupaszereplés miatt van szükség. Ebből sajnos nagyon kevés valósult meg.
Tisztában vagyunk, vagyok vele, hogy a múlthoz a siker és a kudarc egyaránt hozzátartozik. Tudom, tudjuk, hogy egyik sem végleges. Ahogy a mondás szól: „a siker nem végleges, a kudarc nem végzetes”. A mi esetünkben ez azt jelenti, hogy azoknak, akik a sikerben részt vettek, köszönetet mondunk, akik pedig a kudarcban vállaltak szerepet, azoktól azt kérjük, tegyék lehetővé, hogy a Vidi túlélje ezt a nehéz időszakot. Akár egy átmenet után is találjunk egy olyan tulajdonost, aki lát jövőt, fantáziát az egyesületben, és átérzi annak a súlyát, hogy ennek a vezetése milyen nagy felelősség a közösségünk irányába. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy ennek a klubnak alkalmazottai vannak, utánpótlása, több száz gyermek, fiatal sportol itt, akik között vannak fehérváriak és nem székesfehérváriak egyaránt.
Cser-Palkovics arra a kérdésre, hogy lett volna-e lehetősége az önkormányzatnak, a polgármesternek, hogy közbelépjen a hosszú ideje tartó folyamatokba, úgy reagált, hogy minden negatív folyamat megállítható bizonyos pillanatokban, és bizonyára nekik is meg kell vizsgálniuk, hogy hol hibáztak.
– Ugyanakkor a klubnak volt és van is egy tulajdonosa, a tulajdonosi lét pedig felelősséggel jár. Azért nyilván nem ő a felelős, hogy ki a balhátvéd, de azért igen, hogy legyen egy olyan szakmai stáb a klubon belül, aki tudja, hogy a pénzügyileg alátámasztott és fenntartható célok elérése érdekében milyen balbekkre van szüksége a csapatnak. Két évvel ezelőtt járt nálam a tulajdonos, amikor az akkori főszponzor – amelynek nyilván a város, a közösség és a klub is sokat köszönhet – bejelentette, hogy máshol képzeli el a jövőjét. Ez nyilván az ő szíve-joga volt. Szóval a tulajdonos akkor két dolgot kért tőlem: az egyik, hogy a város támogassa az utánpótlást. Ezt megtettük, azóta évi százötvenmillió forintot biztosítunk erre. A második az volt, hogy vegyük át a stadion működtetését. Megállapodtunk, hogy a létesítményben egy másik konstrukcióban bérel magának helyet a klub, és létrejött a szerződés az ő szempontjukból nagyon kedvező feltételekkel. Mi készek lettünk volna ezt meghosszabbítani, hosszú-hosszú hetekkel ezelőtt el is küldtük róla a dokumentumokat, amelyeket azóta sem kaptunk vissza aláírva. Remélem, hogy ezt a kérdést is rendezni tudjuk a következő napokban, de itt fontos még egy dolgot elmondani a korrekt tájékoztatás érdekében: az önkormányzatnak és a helyi közösségnek soha olyan kevés pénzébe még nem került a labdarúgás, mint az elmúlt másfél évtizedben.
A polgármester kiemelte, hisz abban, hogy Garancsi Istvánnak, a klubnak és a Videoton-családnak is az az érdeke, hogy gyorsan megoldást találjanak a kialakult helyzetre. Lehet ideiglenes, átmeneti is, csak hagyjanak időt arra, hogy a jövőben ezt véglegessé tudják tenni. Megjegyezte, valahogy jó lenne elérni azt, hogy ez a csapat legalább a másodosztályban indulhasson, mert az az életben maradást és az időnyerést jelenti.
– Közben pedig meg lehet találni azt az új tulajdonost, aki szeretné és tudja is vállalni ezt a feladatot. A játékosokon és a szakmai stábon is érzem a hajlandóságot és készséget erre, ők maguk is felelősséget vállalnak ebben. Nekik üzenném, hogy aki tud, maradjon, és vegyen részt ebben az újjáépítési folyamatban. Az akaratot, elszántságot mindig is éreztem rajtuk, de tudomásul kell venni, hogy van olyan, amikor egy keret nem tudja elkerülni a kiesést. Ez most sajnos egy ilyen idény volt.
A portál felvetette, nem lenne-e például kézenfekvő egy olyan szakember segítségét kérni, mint mondjuk Szoboszlai Zsolt, aki szinte a semmiből nevelt ki Székesfehérvárnak és Magyarországnak válogatott játékosokat, és egy olyan nemzetközi sztárt is, mint Szoboszlai Dominik.
– Örülök, hogy Dominik neve szóba került. Fehérváriak jelezték nekem néhány nappal ezelőtt, hogy amikor itt sétált a belvárosban, nem engedték fagyizni, mert mindenki szeretett volna vele egy közös képet. Ő pedig türelmesen tűrte, hogy az emberek fotózkodjanak vele. Tudja, hogy büszkék vagyunk rá, és arra is, hogy nem felejtette el, honnan indult. A pályafutásáról nem is beszélve: egy magyar, székesfehérvári srác, aki meghatározó játékosa tud lenni a Liverpoolnak, egyszerűen elképesztő! Édesapám nagy Liverpool-szurkoló, úgyhogy külön köszönöm ezt az élményt, rengeteg örömet szerzett neki.
Láttunk már arra is példát, hogy a sztárok valamilyen módon szerepet vállalnak a szülőhelyük klubjának megmentésében, de ez még a jövő zenéje. A Főnix tényleg egy fontos utánpótlás-nevelő műhely, ahogy a Vidi és más megyei központok is.
Tudomásul kell azonban azt venni, hogy Székesfehérvár nem New York nagyságú, sőt Fejér vármegye sem az, naivitás lenne tehát azt gondolni, hogy egymás mellett, egymástól néhány kilométerre különböző óriási utánpótlásközpontok hosszú távon sikeresen és fenntartható módon működhetnek.
Ez csak akkor fog működni, ha legalább megyei szinten össze tudjuk fogni az utánpótlást, közösen meghatározzuk a nagycsapatok működtetését, jövőképét. Mi ebben partnerek vagyunk, és mindenkit meg fogunk keresni, akin érezzük, hogy szerepet tudna vállalni ebben, de fordítva is igaz: várjuk a jelentkezőket is.
Az interjúban felmerült az is, hogy pletykaszinten rendre előkerül a több üzletágban érdekelt, Ausztriában alapított világhírű vállalat (Red Bull - a szerk.) székesfehérvári szerepvállalása, de azt is előszeretettel emlegetik, hogy az angol Premier League egyik immár meghatározó csapata (Brentford - a szerk.) is kinézte magának az egyesületet, míg mások egy óriásbank érkezését vizionálják.
– Nézze, én örülnék a legjobban, ha most bármelyikük felvenné velünk vagy a tulajdonossal a kapcsolatot. A mi részünkről azt mondhatom, várjuk őket nagy szeretettel, szívesen megadom a telefonszámomat, csak jöjjenek. Mi nem vagyunk semmilyen információ birtokában, hogy az említett cégek, klubok közül bármelyik hivatalosan, a tulajdonosi szerepkör tekintetében megkereste volna a Vidit. Hallottunk mi is sokféle tárgyalásról, egyeztetésről, de konkrétumokról nem, erről csakis a klub tudna nyilatkozni. Higgye el mindenki, hogy én lennék az első, aki leülne velük és biztosítaná őket arról, hogy a város mögöttük fog állni.
Cser-Palkovics az interjú végén hangsúlyozta, az UEFA-kupa-ezüstérem 40. évfordulóján nem szűnhet meg a professzionális labdarúgás Fehérváron! Egy olyan esztendőben, amikor nemcsak a Vidi, hanem a magyar klubfutball egyik, ha nem legnagyobb sikerére emlékezünk.
– Egy olyan csapatra, amely kiverte többek között a Manchester Unitedet, a Paris Saint-Germaint, a Partizan Beogradot, és Májer Lajos góljával a Santiago Bernabéu Stadionban legyőzte a Real Madridot. Azóta szerencseszámom az általa viselt 7-es, Matyika volt ugyanis a kedvenc játékosom, nagyon sajnálom, hogy ő már nincs közöttünk! Egyszerűen nem érhet véget pont ilyenkor ez a történet, és emiatt mindenkit terhel a felelősség. A labdarúgás vezetőinek is el kellene gondolkodniuk, hogy jó irányba mennek-e dolgok, ha ekkora múlttal rendelkező klubok pillanatok alatt ilyen helyzetbe kerülhetnek. Jó például a licencrendszer, ha csak egy pillanatról szól? Meggyőződésem, hogy ennek az ügynek nem csak a városunkban van tanulsága. Visszatérve a határidőre, június 6-ig tényleg nincs sok hátra, mondhatni, túl rövid az idő addig, pedig elképzelhető, hogy néhány napra, akár egy-két hétre is szükségünk lehet a megoldáshoz. Ez esetben a tulajdonoshoz fordulunk majd, hogy nyújtson segítséget abban, hogy a nevezés a másodosztályba határidőre megtörténjen. Most tényleg a lét a tét.
