Pető Tamás a Csakfocinak adott interjújában többek között beszélt arról, hogy:
- Hogyan is történt a menesztése
- Milyen volt a viszonya Garancsi Istvánnal
- Mik voltak a célok akkor, amikor aláírta a szerződését
- Érezte-e bármikor, hogy kieshet a Fehérvár
- Mit gondol a klub jövőjéről
- Visszajut-e a csapat egyből az NB I-be
- Ha úgy adódna, visszatérne-e a Fehérvár kispadjára
- Miért kapnak kevesebb időt a bizonyításra a magyar edzők
Biztosan nem volt egyszerű a menesztése után Fehérvár mérkőzést nézni, de a Debrecen elleni összecsapást azért látta?
- Nagyon nehéz bármit mondani, megmondom őszintén, vérzett a szívem, amikor láttam a mérkőzést. Szakmailag nem is nagyon akarom értékelni ezt, mert ezt nem lehet, borzasztó érzés volt.
Mennyire lepte meg, hogy Tímár Krisztián a kiesés után azt mondta: "Ebben a keretben sokkal több nincsen sajnos." Egyetért ezzel?
- Én ezzel a kerettel végig a középmezőnyben voltam, nyilván a keret arra volt jó, hogy biztosan bennmaradjál, többre nem. Azt nem gondolom, hogy ennyire rossz lett volna, azért mi ezt a Debrecent kétszer oda-vissza megvertük.
A menesztése mindenkit váratlanul ért, volt ennek bármilyen előszele a klubnál, vagy ön érezte azt, hogy ez fog történni?
- Semmilyen előjele nem volt, engem is derült égből villámcsapásként ért. Igazából előtte kikaptunk Nyíregyházán 1-0-ra egy olyan mérkőzésen, ahol szerintem végig kontrolláltunk, de se ide, se oda nem volt döntés. Egy semmilyen mérkőzés lett volna a vége, sajnos a fiatal kapusom elkövetett egy borzasztó nagy hibát, ami miatt gólt kaptunk, de aztán tizenegyesből egyenlíthettünk volna és akkor visszaállhatott volna az élet rendje, sajnos a Szabó Bálint azt kihagyta, de van ilyen egy mérkőzésen.
Akkor azt írtuk a cikkünkben, hogy telefonon közölték önnel ezt a döntést, ez valóban így volt?
Igen, ezt meg tudom erősíteni.
- Engem is teljesen váratlanul ért, bár én már semmin sem csodálkozom, de azt gondolom, hogy ennél azért többet érdemeltünk volna.
Ezek után adódik a kérdés, hogy milyen volt a viszonya Garancsi István tulajdonos úrral?
- Nekem semmilyen viszonyom nem volt Garancsi Istvánnal, a bő egy évem alatt egyszer sem beszéltem vele.
Ettől függetlenül én nem haragszom rá, nincs is miért, ő adta meg nekem a lehetőséget, amiért én nagyon hálás vagyok. Igaz, ő is vette el, de nem haragudhatok rá.
Ha nem haragszik, akkor milyen érzések vannak önben?
- Csalódott vagyok amiatt, hogy nem bízott bennem annyira, hogy benn tudom tartani a csapatot, de nem is kellett, hogy benntartsam a csapatot, hiszen nem voltak kiesési gondjaink. Ezért nem is értettem azokat a hangokat, hogy harcolunk a kiesés ellen, meg hogy segítenek benntartani a csapatot. Négy pontra voltunk a 9. helytől, a Fehérvárnak nem voltak kiesési gondjai, való igaz, hogy toldozni-foltozni kellett a csapatot, de ilyen szűk keretnél talán ez nem csoda.
Említette fiatal kapusa hibáját. Vannak edzők, akik ilyenkor a mérkőzés után azt nyilatkozzák, hogy emiatt meg a kihagyott tizenegyes miatt kaptunk ki. Nem volt olyan gondolata, hogy ezt nyilatkozza?
- Lehet, hogy nekem ez lett volna az egyszerűbb, de ilyen meg sem fordult a fejemben egy percig sem, hogy ezt mondjam. Abba a folyamatba, amit a klub elkezdett tavaly nyáron, abba bele kell kalkulálni, hogy ha a fiatal játékost berakjuk, tapasztalatlan és igenis fog hibázni. A nyíregyházi mérkőzés előtt Dala Martinnak például nagy bravúrjai voltak, ott elkövetett egy hibát, ami miatt mi úgymond kikaptunk, de meg sem fordult a fejünkben, hogy emiatt mi számonkérjük.
A játékosok hogyan fogadták a távozását, elbúcsúztak öntől?
- Nagyon érzelemdús búcsúzás volt, a kapcsolatunk nem csak a játékosokkal, hanem az ott dolgozó csodálatos emberekkel is jó volt, és az a tapsvihar, ami között mi távoztunk, mind a játékosok, mind a stáb részéről, jelzi, hogy milyen viszonyunk volt mindenkivel. Még most is megkönnyezem, ott is nehéz volt tartani magunkat, főleg annak tudatában, hogy mindenkit derült égből villámcsapásként ért az én menesztésem.
Az alapemberek elengedése is meglepett mindenkit. A szakmai stáb mit tudott ezekről?
- Azt tudtuk, hogy ha olyan ajánlat jön egy játékosért, akkor a klub azt a játékost értékesíti, de ez úgy gondolom teljesen érthető, hiszen az elmúlt 14 évben nem sok transzfert bonyolított le a klub. Nyilván más anyagi lehetőségek voltak, ez biztosította a klubnak a jövőjét. Nagyjából ezt elfogadtuk, de azt nem gondoltam volna, hogy nagyjából a fél csapat kiárusításra kerül.
Még ezek után is teljesítettük azt, amit kértek tőlünk, ezért sem értettem a menesztésünket.
Az eladások előtt beszéltek önnel, vagy csak utólag értesült az üzletekről?
- Igazából amikor bejöttek ezek a lehetőségek akkor tudtam róla, Gradisar például az utolsó pillanatig nagyon korrekt volt, de ezt mondhatnám szinte mindenkire. Az ő példája mutatja, milyen különbség van játékos és játékos között. Elmondta, hogy még szeretne maradni, de olyan ajánlatot kapott, ami az egész életét meghatározhatja, nem csak neki, de a családjának is.
A játékosok nyíltan és őszintén kommunikáltak?
- Igen, Gradisarral is leültünk és megbeszéltünk mindent, azt mondta, hogy menni szeretne. Viszont ezek után sem hagyott ki egy edzést sem, ugyanúgy csinálta a felkészülést, játszani szeretett volna a felkészülési mérkőzéseken, még pluszmunkát is végzett, ami azért nagy szó, mert volt olyan, aki ennek az ellenkezőjét csinálta, aztán mégis itt maradt nálunk. Csongvai is nagyon korrekten bejött hozzánk és azt mondta, hogy nagyon sok ajánlatot visszautasított eddig, de ez most egy olyan számára, amit, ha a klub elfogad, akkor szeretne menni. Mi támogattuk őt, még ha ez nekünk borzasztóan fájt, de rengeteget fejlődött, amit az is bizonyít, hogy már válogatott, ebben pedig nekünk is rengeteg munkánk van.
Télen azok a játékosok érkeztek a csapathoz, akiket a stáb szeretett volna leigazolni?
- Saponjic kivételével, akik télen érkeztek játékosok, nem az én kérésemre jöttek, én ugyanis magyar játékosokat szerettem volna a csapatba. Ráadásul ő is előtte nyolc hónapig nem futballozott, mégis óriási erősítése volt a csapatnak, szemben a többi játékossal, akiket nem megbántva, de láthattuk, hogy szinte semmiféle erősítést nem jelentettek.
Én fehérvári kötődésű magyarokat szerettem volna igazolni, akik jöttek is volna, de végül ilyen-olyan okokból ebből nem lett semmi.
A tabella hátsó részében tartózkodó csapatoknak ez volt az előnye a Fehérvárral szemben?
- Mindenképp, hiszen érdemes megnézni, hogy talán csak mi voltunk azok, akik télen eladták az értékeiket és nem pótolták őket, miközben a Debrecen, a Nyíregyháza vagy a Zalaegerszeg megtartotta az értékeit és mellé még erősítette is a csapatát. Ez is vezethetett oda, ami minden fehérvárinak nagyon fáj, a kieséshez.
A szezon elején Tóth, Schön, Christensen, Gergényi vagy télen a Csongvai-Gradisar kettős távozása "fájt" jobban?
- Csongvai és Gradisar távozása, de azért Tóth Balázst sem lehet könnyen pótolni. Volt egy statisztika, amely kimutatta, hogy tavaly 15 kapott góltól mentette meg a csapatot, az pontokban mérve is kimagasló. Schön Szabolcs is remek formában volt, nehezen tudtuk őt is pótolni, de utána azért szépen ki tudtunk egyenesedni.
Hogyan sikerült ezek után kiegyenesedniük?
- Belülről is voltak jó játékosaink, de kellett a külső erősítés is, őket azonban be kellett építeni a csapatba, meg kellett szokniuk a légkört, de azzal elment egy hónapunk. Jól kijöttünk azonban ezekből, és az ősz közepétől nagyon jó teljesítményt nyújtottunk, ugyanígy kezdtük a felkészülést is,
Csongvai és Gradisar távozását viszont már nem bírta el a csapat.
Tavasszal volt egy olyan nyilatkozata, hogy harmadjára épít csapatot, ennek volt klubon belül bármilyen visszhangja?
- Klubon belül nem tudok ilyesmiről, mert nekem nem szólt senki. Ezt egy Ferencváros elleni mérkőzés után mondtam, ahol egy olyan védelmet kellett felraknom a pályára, akik még soha nem játszottak együtt. Ez meg is látszott, 10 perc alatt két gólt kaptunk, ilyen velünk sosem fordult elő, mert rendben volt a védelmünk. Ez nem megy egyik percről a másikra, nem volt idő arra a felkészülésen, hogy összerakjam a csapatot, hogy megszokják egymást, nekünk menet közben kellett őket pótolni, beépíteni az újakat a csapatba, ami egy borzasztóan nehéz feladat. Lehet, hogy ez a mondatom nem tetszett valakinek, de ez volt a realitás, ezzel sok újdonságot biztosan nem mondtam.
Említette, hogy a "kiárusítás" után is teljesítettek minden kitűzött célt, ezért sem érti a menesztését. Mik voltak ezek a célok a szerződés megkötésekor?
- Az volt, hogy magyarosítsuk a csapatot, fiatalokat építsük be. Velünk már októberben megvolt a fiatalszabály után járó pénz, erre a klubnál sosem volt példa, sőt, legjobb tudomásom szerint az előző szezonban a volt vezetőedző nem is teljesítette ezt a célt. Az is elvárás volt, hogy építsünk fel játékosokat, ez is megtörtént, elég csak Gradisarra gondolni, akit szinte a nulláról építettünk fel, miután az előző edző mentálisan és minden szempontból leamortizálta. Vele a valaha volt legnagyobb transzfert csinálta a klub. Ezen kívül még csak annyi, hogy ne legyünk kiesőhelyen, velünk egy napig nem volt veszélyzónában a Fehérvár.
Erre jó példa, hogy az őszt a 7. helyen zárták, az első tavaszi mérkőzésen pedig legyőzték a Puskás Akadémiát. Ekkor kis túlzással még az is megfordult bárkinek a fejében, hogy a Vidi az európai kupaindulásért is harcban lehet?
- Nem voltak ilyen gondolatok vagy tervek, egyszerűen akkor az ősz közepétől összeállt a csapat, jó focit játszottunk, kialakult egy nagyon jó közösség. Volt egy jó felkészülésünk, de már akkor gyülekeztek felettünk a sötét felhők, hiszen egy héttel a bajnoki rajt előtt elment tőlünk a csapat gólfelelőse, és a Puskás Akadémia elleni mérkőzés után tudtuk meg, hogy a csapatkapitányunk is távozni fog. Azzal pedig tisztában voltunk, hogy őket pótolni nehéz lesz, vagy nem is lehetséges ilyen rövid idő alatt.
Ekkor érezte, hogy esetleg kiesési gondjaik is lehetnek?
- Nem, abszolút nem, a kiesés szóba sem került. Nem is voltunk olyan helyzetben. Azt láttuk, hogy a keret nagyon hektikus, tudtuk, hogy lesznek jó meccseink és kevésbé jók is. 13-14 felnőtt játékosunk volt az egész évben, az összes többi gyerek, aki még sosem játszott NB I-ben, ötnek pedig még felnőtt mérkőzése sem volt. Mindenkit, akit lehetett, felhoztunk az U19-ből, hogy legalább az edzéseken meglegyünk keretügyileg. Nem volt NB III-as csapatunk sem, onnan sem tudtunk kit hozni vagy esetleg leküldeni játszani.
Hogy látja, ha hagyják dolgozni, elkerülte volna a csapat a kiesést?
- Ezek már fikciók meg minden egyéb más, mi úgy gondoltuk, hogy semmiféle problémánk nem lehet, rendben voltunk, az MTK elleni mérkőzésre készültünk, ahol egyben lett volna újra az egyébként nem túl bő keret, egy percig sem éreztük azt, hogy nekünk bármiféle gondjaink lennének a bajnokságban.
Ha pedig egy edzőt azért ki lehet rúgni, mert a kapusa kiejti a labdát, akkor nem tudok mit mondani.
Megint jön egy átigazolási szezon, ráadásul a Fehérvár az NB II-re erősíthet. Meglátása szerint kik fognak távozni a csapattól?
- Most jelen pillanatban totális bizonytalanság van, amiről én is csak hírekből értesülök. Borzasztó nézni kívülről, hogy egy ilyen nagy múltú klub ide jutott, ilyen helyzetek és állapotok vannak. Biztosan át kell gondolni és értékelni ezt a helyzetet. Sok játékosnak lejár a szerződése, és mi már télen azt kértük, hogy velük kezdjenek el tárgyalni. Akkor azt mondtam, nem a játékunkkal lesz a legnagyobb probléma az utolsó egy hónapban, hanem hogy nem tudjuk majd kezelni az öltözőt. Ez be is jött, 8-10 játékosnak lejár a szerződése, ők távozni készülnek, gondolkodnak a jövőn és kapják az ajánlatokat, a fejük már nem itt van és szétesik a teljesítményük, ez látszott is az utolsó mérkőzéseken, ahol pocsék volt a mentális állapot. Szerintem most csak a fiatal játékosok maradása biztosra vehető.
A fiatalokat többször dicsérte, ki lehet az, aki a jövőben akár vezére lehet ennek a csapatnak?
- Nagyon sok az olyan fiatal, aki még csak 17 éves, vagy a 20-as éveinek elején jár, rájuk vezérszerepet tenni szerintem butaság lenne. Kell még melléjük a rutinos játékosok, akik tudják húzni úgymond a szekeret, hallgatnak rájuk és mindent megtesznek a csapatért. Spandler Csaba ad egy ilyen biztonságot nekik, ahogy Gradisar is tette, mellettük felszántották a pályát, akkor volt jó a mi csapatunk is, amikor ezek a fiúk is felmentek a pályára, mert tudtuk, hogy a legjobbjukat fogják hozni, és nem is csalódtunk.
Hogyan látja a csapat jövőjét, egyből visszajut az NB I-be a Fehérvár?
- Ezt nagyon nehéz megmondani, a Honvéd, a Vasas foggal-körömmel fog harcolni a feljutásért, ahogy a Kecskemét is egyből szeretne visszakerülni az NB I-be. Náluk ráadásul valamilyen szinten rendezett a csapat, itt azt sem lehet tudni, kik fogják jövőre alkotni a Fehérvár keretét. Nyilván egyetlen célja lehet a klubnak, hogy visszajusson egyből, viszont nagyon meg kéne erősíteni a csapatot, de hogy ezt ki teszi meg, ki lesz az edző, az is egy nagy kérdőjel. Nagyon sok a nyitott kérdés.
Nagy valószínűséggel tulajdonosváltás is jöhet a Fehérvárnál, ha esetleg visszahívnák a kispadra, elvállalná?
- Soha ne mond, hogy soha. Én nyitott lennék rá, mert én már a menesztésem után is azt mondtam, hogy egyszer szeretném befejezni azt a munkát, amit elkezdtünk. Mert hiába véreztünk ezer sebből, az egy jó folyamat volt. Kicsit átformálni a keretet, szorosan együttműködni az utánpótlással, ami előttünk sosem működött ilyen jól. Megmutattuk azt a magyar fiataloknak, hogy igenis el lehet érni azt, hogy a Fehérvárban játszanak, és ha ezt a munkát folytathatnánk, én nyitott lennék rá, mert nekem hatalmas öröm és büszkeség, hogy a Fehérvár edzője lehettem.
Korábban említette, hogy a hazai edzők kevesebb türelmet kapnak. Mi lehet az oka, hogy manapság a klubvezetők kapkodva menesztenek egy magyar edzőt?
- Nagyon fontos a bizalom, és mindig mondjuk, hogy a magyar edzőkkel szemben nagyon kevés bizalom van, ellenben a külföldiekkel.
Ott van például az ex-fehérvári edző újpesti ténykedése, amely jóval tovább tarthatott, mint az én, esetleg Márton Gábor munkája. Ő is szintén a semmiből épített egy nagyon jó csapatot, amely jó focit játszott.
- Persze gondjaik nekik is voltak, de a magyar edzők kevés bizalmat kapnak, ha minket hagytak volna dolgozni, most semmilyen probléma nem lenne.
Voltak mostanában más csapattól megkeresései? Korábban az Újpest és a Veszprém érdeklődéséről lehetett hallani.
- A Veszprém csak egy légből kapott információ volt. Már a menesztésem után voltak megkereséseim, de én nem az az ember vagyok, akit ma esetleg menesztenek innen, holnap pedig már leülök egy másik csapat kispadjára, ezt az örömöt megadom másnak.
Mindez nem is lenne túl korrekt, plusz volt olyan csapat, amelyik úgy keresett meg, hogy még volt vezetőedzője, egyből elhárítottam ezt, mert szerintem van korrektség és kollegialitás is, bár kevesen vannak, akik ezt szem előtt tartják, elég csak az én esetemre gondolni. Mondjuk úgy, hogy én ezt elítélem.
- Voltak megkereséseim az NB I-ből és az NB II-ből is, meglátjuk mit hoz a jövő, én nem kapkodok az edzői székért.
Zsóri Dániel jó eséllyel hosszabbíthat az UTA Aradnál, annak ellenére, hogy több ajánlata is van Romániából és az NB I-ből is. (nso.hu)
