Majdnem négyszer annyira "profik" vagyunk, mint Szlovákia
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elkészítette és közzétette a 2018/2019-es idényre vonatkozó általános riportját, jelentését a profi labdarúgás vonatkozásában, az adatokat mind a 211 FIFA-tagországtól begyűjtve.
A jelentésből kiderül, hogy közel 129 ezer professzionális játékost tartanak nyilván a világon (a legtöbbet Mexikóban, Brazíliában és Angliában), ebből 1168-an futballoznak Magyarországon, a legfelsőbb három osztályban (NB I, NB II, NB III).
Érdekes adat, de például a legutóbbi vb-ezüstérmes és bronzérmesnél, azaz Horvátországban és Belgiumban is kevesebb profi focista van, mint nálunk (826, illetve 798), igaz, jelentős számú horvát és belga játékos futballozik légiósként más országokban is. Ugyancsak szembetűnő, hogy például Szlovákiában csak 300 profi focista van.
A legtöbb profi játékossal és klubbal bíró országok:
Hazai játékosok vs. légiósok
A hazai és külföldi játékosok megoszlásában a hazai futball nagyjából átlagosat produkál európai, illetve világviszonylatban. A FIFA-tagországok 81 százalékában 75 százalék vagy afölötti a hazai futballisták aránya és nálunk is kevés híján így van:
Magyarországon, a profi osztályokban 71 százalék a magyar játékosok aránya, 29 százalék pedig a légiósoké.
Ha ezt összehasonlítjuk a környező országok számaival, azért találhatunk meglepően nagy különbségeket is. A horvátoknál például csak 60 százalék az otthoni játékosok aránya a jelentés szerint, a szerbeknél vagy az ukránoknál viszont 89-11(!) a számpár. A szlovénoknál 65-35, a szlovákoknál 57-43, a cseheknél 78-22, a románoknál 80-20, a lengyeleknél pedig 64-36 az arány.
Profik profit nélkül
A modern labdarúgás egyik legfontosabb szegmensében, a piaci aktivitásban és haszonszerzésben viszont meglehetősen gyerekcipőben jár még a magyar foci - ez is kiderül a FIFA éves riportjából.
A hazai klubok a 2018/2019-es idényben összesen 104 labdarúgót szerződtettek és 74 távozót regisztráltak. Ez összmennyiségben sem egy magas szám, de különösen árulkodó, hogy ebből mekkora összegek szerepeltek a bevételek és a kiadások oldalán.
A jelentés alapján a magyar profi csapatok mintegy 6 millió dollárt fizettek ki összesen az új játékosokért, viszont csak 2,7 milliós bevétellel számolhattak, azaz hozzávetőlegesen 3,3 millió dolláros veszteséget termeltek összesen az átigazolási piacon.
Ezt természetesen értelmetlen összehasonlítani a dúsgazdag európai topligák adataival, de még a kontinens középmezőnyével is, így megint csak a szomszédos vagy környékbeli tagállamok számait vettük górcső alá.
A horvát labdarúgás és bajnokság közismerten kiválóan manőverezik a futballpiacon, és ez kiderül a FIFA riportjából is: déli szomszédunk profi klubjai 9,9 millióért szerződtettek labdarúgókat a vizsgált időszakban, eközben a bevételi oldalon viszont egy 94,9 milliós eurós(!) végösszeg áll.
Ügyesen gazdálkodtak összességében az ukránok (45,1 vs. 94,3 millió euró), a lengyelek (11 vs. 29,3 millió euró), a szlovákok (5,1 vs. 23,9 millió euró), a románok (11,3 vs. 18,6 millió euró), de a szlovénok is (1,5 vs. 12,6 millió euró), miközben a csehek nullszaldósan zárták az érintett évet (22,9 vs. 22,9 millió euró), míg a szerbek hozzánk hasonlóan veszteséggel, igaz, egy egészen más "súlycsoportot" képviselve (49,7 vs. 47,1 millió euró).
A FIFA-jelentés Magyarországra vonatkozó fejezete:
