Mint ismeretes, egy héttel ezelőtt a MOL Fehérvár FC egygólos előnnyel utazott Vaduz otthonába az EL-selejtező 2. körének visszavágójára. A második mérkőzést a fehérváriak 2-0-ra elveszítették, így 2-1-es összesítéssel búcsúztak a nemzetközi kupaporondtól.
A párharcról a fehérváriak rutinos hátvédje, Juhász Roland nyilatkozott a molcsapat.hu-nak. Elmondása szerint nem volt nagyképű a csapat, nem vették félvállról a meccset.
– Nem játszottunk jól már a hazai meccsen sem, sőt ha már itt tartunk, a ZETA ellen sem. A Vaduz ellen, sajnos ki kell mondanunk, nem érdemeltünk továbbjutást. A végén ugyan kihagytunk egy fél bajnokságra való helyzetet, de a sors ilyenkor már bünteti az embert, és én is azt éreztem, hogy egész éjszaka játszhatnánk, akkor se tudnánk betalálni. Főleg Boban Nikolov helyzeténél éreztem ezt, még ha les is volt – kezdte Juhász Roland a molcsapat.hu-nak. – Az előfordulhat, hogy néhányan a csapatból túlságosan is a komfortzónájukban érezték magukat a Vaduz ellen, azt azonban visszautasítom, hogy nagyképűen álltunk volna a Vaduz elleni párharchoz. Volt egy kis kakaskodás a vaduzi kispadnál, biztosan ezért mondta az edzőjük, amit nyilatkozott, más jelét egészen biztosan nem tapasztalhatta annak, hogy lebecsültük volna őket, mert nem így volt – jelentette ki a 36 éves védő.
Juhász a tavalyi BL-selejtezők első fordulójából a Dudelange elleni párharcot is felidézte, ahol a luxemburgiak a visszavágó utolsó perceiben egy kapufával és egy hatalmas ziccerrel a frászt hozták a fehérváriakra.
– Nem mentséget keresek, csak kapaszkodót, amikor azt mondom, ami a Vaduz ellen kellett volna, az nem tartozik a csapatunk erősségei közé. Mi a gyengébb csapatok ellen sem esünk neki az ellenfélnek, a mi játékunk inkább a szervezettség, a masszív védekezésből indított ellentámadások.
Ez a támadóbb csapatok ellen értelemszerűen jobban működik, és szenvedtünk már meg korábban is kisebb csapat ellen, elég csak a tavalyi menetelés első állomására, a Dudelange elleni párharcra gondolni, ahol könnyedén ki is eshettünk volna.
Végül elismerte, hogy fáj neki az EL-búcsú.
– Egy bajnoki vereség után lehet azt mondani, hogy jön a következő meccs, ahol lehet javítani. De az EL-ben most nem jön következő meccs, csak jövőre, és még azt is ki kell harcolni. Ez nekem azért fáj különösen, mert előfordulhat, hogy a Vaduz elleni 0-2 volt pályafutásom utolsó nemzetközi kupameccse. Kilencvenvalahány nemzetközi kupameccs után egy liechtensteini csapat elleni kieséssel zárni. Pedig ott volt a kezünkben a lehetőség, hogy egy Bundesliga-klub ellen játsszunk ki-ki-meccset.
Ezek azok az esték, amikért érdemes futballistának lenni, és még mindig nem hiszem el, hogy így kiengedtük a kezünkből a lehetőséget. Úgy néz ki, nekem már nem adatik meg, hogy a MOL Aréna Sóstóban, telt ház előtt inthessek búcsút a nemzetközi futballnak.
Ráadásul ez most egy olyan vereség volt, amiről egyből tudod, hogy sokáig veled marad. Régen éreztem magam olyan rosszul, mint csütörtök éjszaka. Talán akkor utoljára, amikor a válogatottal kikaptunk Máltán.
A teljes interjút ide kattintva olvashatod el!
