Már a bolgár lapszemlénkben is beszámoltunk arról, milyen kemény szavakkal reagált a balkáni válogatott sima, 3-0-s vereségére Magyarországon.
Ezt tetézve a sportal.bg szerkesztője, Vladimir Stoyanov egy hosszú cikkben sorolta fel a nemzeti csapatukat irányító szerb tréner, Mladen Krstajic hibáit és rossz döntéseit, kiemelve, hogy sem taktikában, sem motiválásban, sem pedig a válogatási elvekben nem tudott felnőni a feladatához a két eddigi elveszített Európa-bajnoki selejtezőn.
&format=webp)
A szerző szerint a kapitány érthetetlen döntéseket is hozott a keret összeállításakor, meghívva a klubjaikban mellőzött vagy épp másodosztályú futballistákat, miközben például a bolgár bajnokság legjobb góllövője, Ivaylo Chochev nem fért bele Krstaljic elképzeléseibe. Mindez a cikk szerint aztán a Puskás Aréna gyepszőnyegén is lecsapódott, például amikor Szoboszlait kellett volna megállítaniuk.
"Esélyt kapnak ezek a játékosok, de a fogaikat, a harci kedvet és a küzdeni akarást is meg kellene mutatniuk, és nem szavakkal, hanem tettekkel.
Tegnap a hazaiak sztárja, Szoboszlai Dominik úgy nézett ki a pályán, mint Alberto Tomba (az egykori háromszoros olimpiai bajnok síelő és szlalomkirály - a szerk.) fénykorában, azzal a különbséggel, hogy a dicső olasznak minden erejét be kellett vetnie, hogy átjusson a pálya kapuin, a magyar kapitány viszont szinte átsétált a bolgár futballistákon anélkül, hogy azok egyetlen sárga lapot kaptak volna.
Ez is jól mutatta a pályán lévő játékosaink karakterét és a mentalitását, és az is, hogy milyen reakciót váltott ki az belőlük, hogy az első félidőben minden szempontból szétverték őket" - fogalmaz a cikk.
A bolgár legenda is megszólalt: "Hozzá nem értő és rosszindulatú futballirányítás"
Eközben nem csak a médiában, de egy másik komoly futballszereplő kemény támadás alá vette a válogatott gyengélkedése miatt a bolgár szövetség elnökét, nem is olyan burkoltan távozásra, illetve bocsánatkérésre szólítva fel Borislav Mihailovot. Az egyik közösségi oldalon az a mondhatni helyi legenda, Stiliyan Petrov szólalt meg, aki a 2000-es években hazája talán legjobb labdarúgójának számított, és a Stoichkov-Lechkov-Kostadinov féle aranygeneráció óta talán a bolgár foci legsikeresebb szereplője volt Dimitar Berbatov mellett.
)
(Mihailov a szövetségi kapitánnyal)
Az egykori 106-szoros válogatott középpályás (aki ezzel csúcstartó a nemzeti csapatban), a Celtic és az Aston Villa klubikonja sem kertelt a budapesti találkozót követően.
"A szövetségnek nyilvánosan bocsánatot kellene kérnie a hozzá nem értő és rosszindulatú vezetésért. A válogatott képviselete hatalmas nyomás és az elvárások kezelésének komoly képességét igényli. Az egész nemzet figyeli, ahogyan olyan ellenfelek ellen lépünk pályára, akik ugyanolyan motiváltak, hogy a lehető legjobban képviseljék hazájukat.
Ezt a képességet csak tapasztalat útján lehet elsajátítani. Senki sem születik ezzel a képességgel, és egyetlen fiatal játékos sem tud tartósan magas szinten játszani nélküle. A játékosokat fokozatosan kell erre rávezetni, egy kicsit kilökni őket a komfortzónájukból, hogy fejlődjenek és megerősödjenek. De ha túl gyorsan és a végsőkig feszítjük a játékosokat, a nyomás megtörheti őket. A negatív eredmények olyan pszichológiai károkat okoznak, amelyekből soha nem tudnak felépülni. A válogatottban való játék olyanná válik, ami szenvedély, izgalom és büszkeség helyett félelmet és tétovázást szül!
Személyes tapasztalatom alapján elmondhatom, hogy képes voltam a legjobbamat nyújtani és a válogatott vezére lenni, de ez csak idővel jött el. Amikor először csatlakoztam a csapathoz, olyan legendák támogattak az előző generációból, mint Stoichkov, Balakov, Mariyan Hristov, Iliyan Iliev és sokan mások. Ők nemcsak a pályán, hanem azon kívül is irányítottak. Tanácsokat adtak, hogyan kezeljem az adrenalint, a nyomást, a nagy intenzitást és az elvárásokat, és hogyan vállaljak felelősséget a nagy meccseken és pillanatokban.
Lassan én és mások is megtanultuk, hogyan kell őket utánozni és alkalmazkodni a válságok és nehézségek idején. Ugyanezt folytattuk, ahogy felnőttünk és új tehetségek bukkantak fel. Ez volt az az örökség, amelyet létrehoztunk és továbbadtunk, így folyamatosan tehetséges labdarúgók generációi születtek meg.
A közelmúltbeli mérkőzéseinket elnézve azonban úgy érzem, hogy ez az örökség egyre inkább erodálódik, és a fiatal játékosokat az oroszlánok elé vetik. Sajnálom a mai játékosokat, mert azon tűnődöm, hogy vajon én is ilyen körülmények között jutottam volna el idáig.
A szövetség nem fedezte fel a legnagyobb tehetségeket az ifjúsági csapataink számára, nem ösztönözte a klubokat arra, hogy neveljék a játékosainkat, nem képezte ki az edzőket, és nem adott jövőképet vagy korszerű felfogást arról, hogyan lehet virágzó és hatékony utánpótlás-rendszert kiépíteni.
A szövetség a tudtunk nélkül olyan stratégiát fogadott el, amely a kritikák elől úgy bújik el, hogy a felelősséget a játékosainkra hárítja, és a "fiatal csapat" jelenlétével ad mentséget a gyenge eredményekre. A sikeres nemzetek egy hosszú távú terv részeként vetnek be fiatal játékosokat. Horvátország nem véletlenül használja még mindig a 37 éves Luka Modricot, hiszen ő bizalmat és irányt mutat a körülötte lévőknek.
A jelenlegi vezetésnek közel 20 éve volt arra, hogy megvalósítsa a bolgár futballra vonatkozó tervét, és ennek a tervnek (vagy annak hiányának!) az eredményeit láthatjuk. Utoljára a 2004-es Eb-n vettünk részt, amikor én még játszottam. A játékosok és a szurkolók egy egész generációja van itt, akik soha nem tapasztalták meg azt a büszkeséget, hogy Bulgáriát a nemzetközi futball legnagyobb színpadán láthatják.
Többször is felkértem a bolgár közösséget, hogy támogassa a szövetségben történő változást. Most úgy gondolom, hogy a szégyen és a bolgár labdarúgás jövőjével kapcsolatos reménytelenség miatt azoknak, akik mind pozíciójukkal, mind tetteikkel felelősek ezért a sorozatos kudarcért, vállalniuk kell a felelősséget azért a száműzetésért, amelybe szeretett játékukat sodorták. Mihailov úr, várjuk, hogy nyilvánosan kérjen bocsánatot mindannyiunktól, akik szeretik a bolgár labdarúgást, a hozzá nem értő és rosszindulatú irányításért" - fogalmazott Petrov nem mindennapi és igen választékosan megfogalmazott nyílt levelében.
