Mezey Györgyöt természetesen a jelenlegi kapitányról, Bernd Storckról is kérdezte a Magyar Hírlap. Az egykori szövetségi kapitány szerint a szakember remek munkát végez, de egyben tett egy utalást is arra, hogy talán az Eb után abba kellett volna a hagynia, mert alighanem onnan már csak lefelé vezethet az út.

- Storck remek szakember, jó húzásai vannak. Nekem mégis az jutott az eszembe a franciaországi Eb-t követően, hogy amikor 1986-ban, közvetlenül a vb előtt 3-0-ra legyőztük Brazíliát, találkoztam Baróti Lajossal, s megkérdeztem tőle, mit szól a csapathoz? Rövid választ adott: Gyurikám, most kell abbahagyni.

Mezey ma sem tud meglenni futball nélkül, elmondása szerint, ha teheti, a TV-ben minden meccset figyelemmel követ, személyesen viszont leginkább NB II-es találkozókban leli örömét.

- Legutóbb kint voltam a Kisvárda bajnokiján, mert az ott dolgozó Révészéktől láttam valami új elképzelést a játékban. Élénken figyelem a Balmazújváros játékát is. Ott játszik az én felfedezettem, Farkas Balázs, aki nagyon sokra vihette volna, de hát sérülékeny.

A szakembernek velős véleménye van napjaink labdarúgásának aktualitásairól, vagyis a magyar edzők egyre nagyobb háttérbe szorulásáról, akadémiákról és az átalakult edzésmódszerekről.

- Egy pillanatra sem vitatom, hogy az edzők is hibásak a helyzet kialakulásában. De ne felejtsük el, hogy minden megváltozott a magyar futballban. Ma egyedül az edzőtől várják el, hogy tökéletes legyen (…) Építettünk csillogó-villogó akadémiákat, de ott olyan gyerekeket nevelünk milliárdos befektetéssel, akik átlagos képességűek, soha az életben nem lesz belőlük sztár. Ez pedig pazarlás.

- A játék semmit sem változott. Senki sem tudja ma sem jobban megrúgni a labdát, mint Puskás, Pelé, Maradona, de említhetem Détárit vagy Nyilasit is. Cselezni sem tudnak jobban (…) A futball elment a show világába. Ma egy edzésen úgy néz ki a pálya, hogy az erőnléti edző teleteszi bólyákkal, színes lécekkel, kapukkal és még a jó ég tudja mivel. Ugyanakkor a finom apróságok eltűntek a futballból. Nagyon nagy változások kellenek ahhoz, hogy a magyar foci újra erőre kapjon.

Mezey természetesen nem úszhatta meg azt sem, mi történt a mexikói 0-6-os meccsen.

- Az, hogy jól elszúrtuk, és ebben én is vastagon hibás vagyok. Ma is fáj. Először is az a csapat nem volt jobb, mint az akkori szovjet válogatott. Lobanovszkij fantasztikus edző volt és mindent tudott a válogatottunkról. A tragédia az volt, hogy két perc alatt két gólt kaptunk, és én három évig arra építettem a csapatot, hogy előre mozogva próbáljon labdát szerezni. Az ellenfél kétgólos vezetése után a kapunk elé kellett volna húzódnunk, hogy ne kapjunk többet, mert ha csak 2-0 marad az eredmény, továbbjutunk. És itt az én hibám, de azt kapásból visszautasítom, hogy vérdoppingról meg tésztáról irkáltak az újságok. Semmi ilyen nem volt.