Mint ismeretes, Bernd Storck távozása óta sajtóhírek, de már hivatalos források is esélyes magyar kapitányjelöltként említik a Honvéd korábbi és a DAC jelenlegi szakvezetőjét, az olasz Marco Rossit.
Az 53 éves tréner a csakfoci.hu-nak beszélt az ügy állásáról, amely jelenleg az MLSZ és a DAC egyeztetéseinél is jár, de a szakember arról is beszélt honlapunknak, hogy őt személyesen megkereste-e már a szövetségtől valaki.
Gratulálhatok...?
- Korai azért még gratulálni, mert élő szerződésem van a DAC-cal, és nyilván a tulajdonos döntésén is múlik, hogyan alakul majd az ügy. Én pedig ezt a döntését – bármi is legyen az – tiszteletben tartom majd. Az biztos, hogy nagyon büszke vagyok arra, hogy egyáltalán felmerült a nevem a jelöltek között - fogalmazott a csakfoci.hu-nak Rossi.
És azt is elmondhatom, hogy ha hívna a magyar válogatott, soha nem mondanék nemet. De egyelőre ennyi a helyzet, hivatalosan az MLSZ-től nem kerestek még meg.
Felvette viszont a kapcsolatot a szövetség a klubjával, ez azért kiderült az utóbbi napok nyilatkozataiból, így Bánki Erik elnökségi tag szavaiból, illetve abból is, amit a DAC tulajdonosa, Világi Oszkár mondott.
- Hivatalosan engem még nem kerestek, így számomra most az a legfontosabb, hogy a DAC-ot megfelelően felkészítsem a legközelebbi bajnokira. Sokszor volt már, hogy itt vagy ott felmerült a nevem, és végül nem lett az ügyből semmi, így nem szeretnék még ezzel bővebben foglalkozni jelenleg. Viszont nagyon nagy elismerés számomra, hogy a magyar kapitányjelöltek között emlegetik a nevem.
Ha kineveznék, mennyire lenne nehéz elhagynia Dunaszerdahelyet?
- Mikor megérkeztünk, picit távolságtartónak éreztem a közeget, az embereket velünk szemben, nem ismertek még minket. Mostanra viszont szerintem megbecsülnek és egyre inkább elismerik a munkánkat, picit közelebb kerültünk már egymáshoz. Nem lenne könnyű elhagyni a csapatot, már csak azért sem, mert jó lenne befejezni a munkánkat itt is, odaérni a legjobb hat közé decemberig, és hogy aztán a csapat a dobogóért, a bajnoki címért küzdhessen a felsőházban. Ami teszem hozzá, nem egyszerű dolog, mert legalább hat egyformán erős csapat pályázik az európai kvalifikációra. Hogy egyszerre vinni a két munkát? Nem tudom, hogy ez mennyire realisztikus őszintén szólva. Az biztos, hogy egy klubot és egy válogatottat vezetni egészen más munkát jelent.
Érdekes, pontosan ugyanezt mondta Ön kapcsán Nebojsa Vignjevic, az Újpest vezetőedzője, amikor az Ön jelöltségéről kérdeztük. Úgy fogalmazott, hogy hiába volt sikeres az NB I-ben, a nemzeti csapatnál egészen más jellegű feladat várhatna Önre minden szempontból.
- És ezzel abszolút egyet is értek! Egy edző sem születik szövetségi kapitánynak, mindenki klubedzőként kezdi meg a karrierjét. Minden nap fejlődnie kell egy edzőnek, dolgoznia keményen, hogy aztán eljusson oda, hogy akár egy válogatottat is irányíthasson. Magyarországon, a stábommal együtt öt idényt húztunk le összesen, lépésről lépésre haladtunk a munkánkkal, évről évre, majd most itt, Szlovákiában folytattuk ugyanezt. Ha pedig megérkezne az esetleges ajánlat az MLSZ-től, és megegyeznénk, ugyanezzel az eltökéltséggel dolgoznék a válogatottnál is. Sőt, szerintem még nagyobb motivációval, hiszen amikor egy edző egy egész országot képviselhet a csapatával, az nem csak megtiszteltetést, de hatalmas felelősséget is jelent. Sokkal erősebbnek kell lenned, pláne egy olyan nagy múlttal rendelkező ország esetében, mint Magyarország.
Bernd Storck távozásáról és menesztéséről is van véleménye? Meglepte vagy elkerülhetetlen lépésnek érzi a vb-selejtezőkön történtek után?
- Őszintén szólva, rendkívül meggyőző volt Bernd Storck munkája az Európa-bajnokság és azt megelőző selejtezők során, szerintem nagyszerűen végezte a feladatát. Nagyon nagy dolog volt eljutni az Eb-ig és utána a csoportból is továbblépni. Aztán az első, Feröer elleni vb-selejtező után valami megtört, tönkrement, de az igazi csapást persze az Andorra elleni vereség jelentette, az megpecsételte Storck sorsát is.
Összességében szerintem jó munkát végzett, de ilyen a szakmánk, az egyik meccsen még hős vagy, a másikon már idióta.
DUDÁS GÁBOR
