Szabó Zsolt 2018-ban fejezte be a működést. Azóta a háttérbe vonult, de a játékvezetéstől nem szakadt el, legutóbb Máltán tartott előadást a helyi bíróknak és ellenőröknek, tehát szakmai kérdésekben továbbra is naprakész.

Az NB I első tavaszi fordulójában máris volt két olyan játékvezetői ítélet, ami megosztotta a közvéleményt. A Zalaegerszeg nem kapott meg egy jogosnak tűnő 11-est, míg az újpestiek Bacsa kiállítását és a büntetőt vitatják. Jó döntést hozott a bíró ebben a két esetben?
A kezezés elég egyértelműnek tűnt, de Karakó Ferenc nem látta az esetet, az már nagyobb baj, hogy jó szögben lévő alapvonali játékvezető sem. Bacsa kiállítása és a megítélt 11-es már nem volt annyira egyértelmű. Egy mérkőzésen több olyan kontakt is van, mint amilyen a két játékos között történt, én nem biztos, hogy ezért büntetőt ítéltem volna. Viszont, ha Farkas Ádám szabálytalannak ítélte, akkor jogosan állította ki Bacsát, hiszen a mozdulata nem a labda megjátszására irányult. Ha lett volna videóbíró, mindkét esetben egyértelműen jó döntést lehetett volna hozni.

Bacsa Patrik kiállítása és a DVSC harmadik gólja az Újpest ellen

Nem kezdődött jól Bacsa Patrik újpesti karrierje, a Diósgyőrtől érkezett támadó mindössze hat percet töltött a pályán, mielőtt összehozott egy tizenegyest és kiállították a DVSC (Debreceni Vasutas Sport Club) ellen.Jó döntés született?

Közzétette: M4Sport – 2020. január 25., szombat

Vannak, akik szerint elkerülhetetlen, hogy még ebben az évben itthon is bevezessék a VAR-t, de akadnak ellenzői is. Mikor debütálhat az NB I-ben az új technika?
Az új bajnoki szezonban már az NB I-ben is használni fogják a videóbírós rendszert, ezt Csányi Sándor elnök úr már bejelentette. Az MLSZ elnöksége még 2019-ben ennek érdekében létrehozott egy bíráló bizottságot, amely majd értékeli a beérkezett ajánlatokat és kiválasztja a győztest, aki biztosíthatja a technikai hátterét a videóbírós rendszernek. Ugyanakkor nagyon fontos lenne, hogy a játékvezetők minél előbb megkapják a megfelelő elméleti képzést, majd folyamatosan tesztmérkőzéseken kellene gyakorolniuk.

Aki pedig ellenzi, az szinte a magyar labdarúgás ellensége. Ennek bevezetésével maradhat versenyképes labdarúgásunk és a játékvezetésünk.

A VAR bevezetése mennyiben változtathatja meg a játékvezetők munkáját az NB I-ben?
Ez óriási segítség a játékvezetők számára, hiszen minden bíró rémálma, hogy történik valami a pályán, de nem látja. Alapvonali játékvezetőkre nem lesz szükség, de a játékvezetők feladata nem fog változni az új rendszer bevezetésével, hiszen továbbra is arra kell törekedniük, hogy minél kevesebb hibával vezessék le a mérkőzéseket. Ha egy sporit a 90 perc során négyszer is megment a videóbíró, akkor ott nyilvánvalóan képességbeli problémák vannak. Ami fontos változás lehet, hogy nem lesz szükség négy játékvezetői ellenőrre az NB I-es mérkőzéseken, hiszen akár egy ellenőr is el tudja majd látni a feladatát.

Minden NB I-es mérkőzésen lesz videóbíró, vagy csak a kiemelt találkozókon?
A versenysemlegességet sértené, ha nem használnák mindenhol. Ettől függetlenül vannak olyan országok, ahol csak egy-egy mérkőzésen van videóbíró. Biztos vagyok azonban benne, hogy ha itthon bevezetésre kerül a VAR, akkor az MLSZ bölcs döntést hoz és minden mérkőzésen használják majd a technikát.

A VAR mellett a másik slágertéma Kassai Viktor visszavonulása. Mennyire fogy hiányozni Kassai a magyar játékvezetésnek?
Két szempontból kell megvizsgálni a történéseket. Kassai Viktor visszavonulásával Magyarország elit játékvezető nélkül maradt, amivel gyengült a sportdiplomáciánk a játékvezetői platformon. Mivel nincs “kvótánk” az elit keretben, ezért előfordulhat, hogy 6-8 évig nem lesz ilyen magasan jegyzett bírónk. Kassai az orosz játékvezetők szakmai főnöke lett, így mostantól azért kell lobbiznia, hogy az orosz játékvezetők az elitbe kerüljenek.

Mindez azt jelenti, hogy elveszítettünk egy topbírót és egy remek nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező vezetőt is.

Nem lett volna értelme itthon tartani Kassait?
Nyilvánvalóan az lett volna az ideális helyzet, ha itthon kap fontos tisztséget. Szomorú, hogy a tapasztalatát, kapcsolatrendszerét nem a magyar játékvezetés érdekében fogja hasznosítani. Ezen azonban most már felesleges keseregni. Megértem, hogy nem utasította vissza az orosz szövetség ajánlatát. Nagy problémának látom, hogy az elmúlt tíz évben visszavonult bíróink közül senki nem tagja a játékvezetői bizottságnak. Pedig Vámos Tibornak vagy éppen Erős Gábornak biztos, hogy helye lenne benne, hiszen világbajnoki és olimpiai tapasztalatuk is van, de mondhatnám Fábián Mihályt is, aki Ausztráliában a profi játékvezetők felkészítéséért felel. Lehetne még sorolni a neveket, kik nem kaptak lehetőséget tapasztalatuk átadására, amit leginkább a fiatalok tudnának hasznosítani.

Egyre idősebb a profi játékvezetői keret. Van megfelelő utánpótlás?
40 év felett van az átlagéletkor az élvonalban, ami nagyon magas. Vannak tehetséges fiatalok, akiket fel lehetne építeni, de sokkal bátrabban kellene hozzájuk nyúlni. Az nem jó, hogy az NB II-ben van 34-35 játékvezető, ami azt jelenti, hogy 3-4 hetente kap meccset egy-egy kolléga. Így nem lehet felkészülni az NB I-re. Ennél is nagyobb problémának látom, hogy míg országosan mintegy 35 százalékkal túl van töltve a férfi keret és sok olyan kolléga van, akinek nem jut meccs, addig megyei szinten hatalmas visszaesés tapasztalható a létszámot illetően. Amíg hat éve volt 3900 játékvezetőnk, most alig van 3000, ugyanakkor a csapatok száma pedig folyamatosan nő. Az messze van az ideálistól, hogy a megyei bíróknak egy-egy bajnoki forduló alatt akár három-négy meccset is le kell vezetniük. Sajnos a fiatalok hamar elveszítik a motivációjukat, hiszen nincs fluktuáció, alig lehet előre jutni a ranglétrán, már nem vonzó számukra a játékvezetői pálya.

Mivel lehetne megnyerni a fiatalokat?
Leginkább a megfelelő kommunikációval. Érthetetlen, hogy 2020-ban a magyar játékvezetésnek nincs egy Facebook és Instagram oldala, ahol be lehetne mutatni a bírók mindennapjait a fiatal generációnak.

Az is furcsa, hogy a játékvezetők nem kommunikálhatnak ezeken a platformokon a munkájukról. Azt kiposztolhatják, hogy megsétáltatták a kutyájukat vagy lenyírták a füvet a kertjükben, de azt nem, hogy a deres határban január másodikán már edzettek.

Akiket meg akarunk nyerni a játékvezetői tanfolyamokra, azoknak a mindennapjaikhoz tartozik a közösségi média. A szurkolókhoz is közelebb lehetne kerülni azáltal, ha látnák, hogy a játékvezetők milyen komoly munkát végeznek, hiszen ahogy a játékosok, úgy ők is naponta edzenek, a szezon előtt edzőtáborba vonulnak. Meggyőződésem, hogy jelenleg a szurkolók jelentős része csak annyit lát a bírók életéből, hogy hétvégenként levezetnek 90 percet, amiért sok pénz kapnak, de a háttérről semmit nem tudnak, ami nyilván nem az ő hibájuk.

Kit tart a legtehetségesebb fiatalnak, aki akár Kassai Viktor méltó utódja is lehet?
Magyarországnak 20 évente van topbírója. Palotai Karcsi bácsi 1935-ben született, Vágner László és Puhl Sándor 1955-ben, Kassai Viktor 1975-ben. Viccesen azt is mondhatnám, hogy a következő “sztárbírónk” 1995-ben megszületett. A mostani fiatalok közül Csonka Bence viheti a legtöbbre, aki amellett, hogy tehetséges, megfelel az UEFA elvárásainak, vagyis megjelenésben és fizikai felkészültségben is rendben van. Furcsán hangzik, de ma már az is fontos, hogy egy játékvezető jól mutasson a képernyőn, atlétikus legyen a mozgása. Az NB II-ben, NB III-ban, valamint a megyékben is vannak tehetségek, akikkel többet kellene foglalkozni, motiválni őket. Én abszolút fiatal-párti vagyok, és a jövőre is gondolni kellene, hiszen öt év múlva is lesz Fradi-Újpest, és akkor már aligha lehet 50-52 éves bíróra bízni a derbit…

PRIVACSEK ANDRÁS