A Kisvárda elleni meccs után megismétlődött nagyjából az, ami a kupadöntő után is történt, azaz a szurkolók egy részét kritizálta.

Nem kritizáltam én senkit, csak egyszerűen nem tetszik, ahogy a szurkolók egy kis csoportja hozzááll a csapathoz, ahogy egy rosszízű atmoszférát akarnak generálni a lelátón, mint ahogy tették a Kisvárda elleni meccsen is. Ezek az emberek szinte csak azt várják, hogy legyen egy rosszabb meccsünk vagy hibázzunk.

Ennek pedig hatása van a csapatra, különösen egy olyan, egyébként sem könnyű mérkőzésen, mint amilyen a Kisvárda elleni volt. Tényleg szükségünk volt a szurkolóink biztatására, meg is kaptuk azt a többségtől, de hallani lehetett azt is, hogy a játékosokat bántják. Ami azok után, ami például a Sevilla ellen történt, azok után, amennyit dolgoztak, utaztak és meccseltek az utóbbi hetekben a futballisták, számomra érthetetlen. Még mi, edzők is fáradtak voltunk, pedig ugye nem is játszottunk...úgyhogy el tudom képzelni, mennyire lehettek kimerültek a futballistáink. És akkor három nappal a Sevilla elleni meccset követően, amikor a játékosok tényleg mindent megtettek, ezt kellett hallaniuk. Tény, nem játszottunk jól - bár végül azért nyertünk -, és egy csapatnak és az edzőnek is meg kell birkóznia a kritikákkal, de ennél azért több megértést és támogatást vártam még ezektől az emberektől is. 

Sokakat meglepett az a kijelentése is, hogy edzői karrierje csúcsa, egy álom volt a Sevilla elleni, 1-7-re végződött Európa Liga-párharc.

- Nyilván nem is az eredményre értettem, amit mondtam...az a helyzet, az a lehetőség viszont, hogy egy ilyen kaliberű csapattal játszhattunk európai kupameccset, mint a Sevilla, igenis a csúcsa volt az eddigi pályafutásomnak, amit szeretnék majd a csapattal együtt minél többször átélni, megtapasztalni, már a következő idényben is. Igenis szerencsénk volt, hogy a Sevillával sorsoltak össze minket, így átélhettük, láthattuk mindazt, ami velünk történt, különösen Sevillában. Belülről láthattuk, hogyan működik egy európai topcsapat, a stadionja, milyen ott az atmoszféra. Játszhattunk argentin és spanyol válogatott játékosok ellen, mint Mercado, Banega vagy Jesus Navas. Én pedig igenis vissza akarok "oda" térni! Újra el kell jutnunk oda, hogy egy ilyen ellenféllel játszhassunk tétmérkőzést.  Nekem ez felért azzal, mintha továbbjutottunk volna egy gyengébb ellenféllel szemben. 

Mit tanulhat két ilyen meccsből az Újpest? Vagy akár az edzője. 

- Rengeteget. Eddig ugye csak a televízióban láthattuk, ahogy a Sevilla például legyőzi a Real Madridot vagy a Barcelonával játszik, vagy épp megnyeri az Európa Ligát. Most viszont alkalmunk nyelt "beleszagolni", hogyan is működnek egy topcsapatnál a dolgok, hogyan futballozik, hogyan gondolkodik egy ilyen klub játékosa. Láthattuk, milyen célratörő és egyszerű is a Sevilla futballja, abban a tekintetben, hogy olyan egészen különleges momentumot nem is tudok felidézni a két meccsről, mégis mennyire speciális volt ott lenni ezeken a meccseken.

Kiderült, hogy igenis képesek vagyunk olyan gyorsan futni, mint ők - nézzük meg Pauljevicet vagy Obinnát -, a labdarúgás több elemében is képesek vagyunk megközelíteni őket, de fejben, gondolkodásban, annak sebességében mennyire előttünk járnak. 

Egy ilyen élmény, álom után mennyire volt ébresztő jellegű három nap múlva a Kisvárda ellen játszani?

- Nekem nem okozott nehézséget, bármelyik ellenféllel szemben meg kell, hogy legyen az ember motivációja. Pláne annak tükrében, hogy igenis el kell oda jutni, hogy az Újpest megint egy Sevilla-szintű ellenféllel játszhasson. Nekünk úgy kell ma dolgoznunk, mintha holnap megint a Sevillával játszanánk. 

Ilyenkor mindig felmerül a kérdés: mégis hogyan tudja az NB I, az itteni meccsek felkészíteni akár az Újpestet egy ilyen szintű ellenfélre?

- Én látom a potenciált az NB I-ben arra, hogy képes legyen a nemzetközi porondra is felkészíteni a csapatokat. Szerintem ezt mi is megmutattuk a Baku ellen, de ugyanígy láthattuk a Vidit, vagy akár a Honvédot is jó eredményeket elérni. Szerintem az is jelent valamit, hogy a foci néhány elemében ha nem is utolértünk, de azért megközelítettünk egy topcsapatot. Ebben a bajnokságban könnyen be tudod csapni magad, ha megnyersz néhány meccset, de ha a tükörbe nézel, ha tényleg európai szinten is versenyképes akarsz lenni, ezen a hozzáálláson változtatnod kell! Mondom, szerintem a potenciál megvan az NB I-ben, lassan, de biztosan emelkedik a színvonal. Nagyon fontos emiatt is, amit a Vidi elért eddig. Már ma keményen melóznod kell azonban ahhoz, hogy holnap is ott legyél és helytállj Európában is. És ez nem a meccseken dől el, azokat nevezhetjük felmérőnek is, az igazi munka az edzéseken zajlik, ott dől el minden, ott fejlődhetsz igazán. Ne rohanj el a problémák elől, próbáld megoldani azokat! - nekem ez a mottóm. Ezt próbálom a játékosok fejébe is verni.

A Vidi példája is megmutatja, hogy igenis lehetséges bármi, ha megdolgozol érte - nem játszanak szép meccseket, de szervezettek, fegyelmezettek, hatékonyak.

Az az Újpest, amely ennyire motivált volt a Sevilla ellen, amely így fel tudta magát pörgetni, az a magyar bajnoki címért is versenybe szállhat? Vagy még mindig nem reális ezt kijelenteni?

- Én ugyanazt várom el a játékosoktól motiváció szintjén, mint a Sevilla ellen, legyen bárki az ellenfél, legyen az a Kisvárda, a Haladás, vagy az MTK. Minden ellenfélnek "Sevillának kell lennie". A játékosok láthatták, hogy oké, jobb az ellenfél, de vannak részletek, amikben nem olyan óriási a lemaradás. Ezeket a momentumokat kell megragadni, ezekre kell építkezni, ezt a szintet kell fenntartani. Koncentrálni kell, türelmesnek lenni, akkor is ha egy gyengébb ellenféllel játszol, nem szabad lemenni a szintjére, nem szabad a kötelező minimumot nyújtani, az veszélyes, annál több kell! A Sevilla épp ezt mutatta meg ellenünk, az első meccsen a kiállítás után, vagy a visszavágón, a 4-0-s első meccset követően sem lassítottak, vettek vissza, nem becsültek le minket, hanem tették a dolgukat a lehető legmagasabb szinten, full gázon. Ami pedig a bajnoki címet illeti: nyilván ezen dolgozunk, nekem az a legfontosabb, hogy ismét kijussunk Európába, egy bajnoki arany vagy egy kupagyőzelem tenné tökéletessé a szezont.

A keret készen áll ehhez? A grúz Giorgi Beridze érkezésével lezárultak az igazolások vagy várható még néhány új arc?

- Még várható új játékos, de nem akarunk túl nagy keretet sem kialakítani. Nem lesz túl sok hétközi kupameccsünk, így nem kell majd annyit rotálnunk sem. Így az a probléma is elkerülhető, hogy azok a futballisták, akik nem játszanak annyit, boldogtalanok legyenek. Egy támadót mindenképpen szeretnék igazolni, de szinte bármelyik pozícióba érkezhet még játékos, ha olyan szintet képvisel, amely erősítést jelent a csapat számára. 

Az idény végén Önnek megfelelne ismét egy 3. hely és a kupagyőzelem?

- Igen. Számomra a trófea a lényeg. Ahogy mondani szokták, a második hely a legnagyobb vesztesé, a harmadik meg mögötte van. Egy kupagyőzelem megint nagy dicsőség lenne az Újpest számára. 

Az elmúlt napokban a hónapokig húzódó Windecker-ügy is végleg lezárult. A volt játékosuk Görögországba igazolását követően nem felejtette el azért megjegyezni, mennyire méltatlannak érezte a bánásmódot, ahogyan Újpesten kezelték őt az elmúlt fél évben.

- Remélem, azért azt sem felejtette el, hogy itt vált jobb játékossá, itt lett csapatkapitány is. Látni kell, hogy a nagy kluboknál is megtörténik, hogy az a játékos, aki nem hosszabbít, az kevesebb lehetőséget kap.

DUDÁS GÁBOR