A Csakfoci elsőként adott hírt arról, hogy a magyar bajnok győri ETO FC csapatkapitánya, a vajdasági születésű Miljan Krpic megkapta első meghívóját a szerb A-válogatottba a Németország és Görögország elleni Nemzetek Ligája-mérkőzésekre. Az FSS honlapjának adott interjújában a hátvéd részletesen mesélt a váratlan hívás érzelmes pillanatairól, valamint a győri bajnoki címhez vezető útról, de felidézte a Marco Rossival folytatott egyeztetéseit, valamint Borbély Balázsról is szót ejt. Az alábbiakban témakörök szerint idézünk a beszélgetésből.
Váratlan telefonhívás az autóban
- Autóban ültem, Magyarországról utaztam Szerbia felé. Hazafelé tartottam pihenni, és őszintén szólva semmiféle meghívóra nem számítottam. A szövetség titkára hívott fel, így értesültem a hírről. Teljesen el voltam ragadtatva; ez egy valóra vált álom, és ezt a legőszintébben mondom.
Az első dolgom az volt, hogy felhívtam a családot – a nagybátyaimat, valamint édesanyámat és édesapámat. Természetesen voltak könnyek is, mégpedig az öröm könnyei.
Döntés a válogatottságról
Korábban beszéltem Marco Rossival, és szóba került, hogy akár én is megkaphatom a meghívót a magyar csapathoz. Ugyanakkor az én igazi vágyam mindig az volt, hogy Szerbiát, a saját hazámat képviseljem a nemzetközi porondon. Végig hittem abban, hogy előbb-utóbb megérkezik a szerb válogatott hívása is. Úgy érzem, most pontosan ott vagyok, ahol mindig is lenni akartam.
Mit vár Krpic a közelgő Nemzetek Ligája-összecsapásoktól?
- Nagyon boldog vagyok, hogy itt lehetek a keretben, és mindent bele fogok adni, hogy a legjobb arcomat mutassam. Figyelemmel követtem a korábbi mérkőzéseinket is; úgy vélem, hatalmas potenciál rejlik ebben a csapatban, és az idő ezt be is fogja bizonyítani. A legfontosabb most az, hogy jó legyen a csapaton belüli hangulat. Két roppant nehéz meccs vár ránk, de bízom a srácokban, és hiszem, hogy sikeresek leszünk. Bízom benne, hogy a legfiatalabb szurkolók minél nagyobb számban kilátogatnak a stadionba. Tudom, hogy minden egyes játékos, aki ide meghívót kapott, a maximumot adja magáért a címeres mezben. Arra biztatom a szerb gyerekeket, hogy jöjjenek el, szurkoljanak nekünk a lelátóról, és reményeim szerint győzelemmel háláljuk ezt meg.
Így látta az ETO és a Ferencváros közötti tavaszi aranycsatát
- A Ferencváros keretében kiváló játékosok szerepeltek, és komoly szakember irányította őket, de mi csapatként rendkívül egységesek maradtunk, és ez hozta meg a végső áttörést.
Ahogy haladt előre a bajnokság, egyre inkább elhittük, hogy mi nyerhetjük meg az aranyérmet, és végül ez valóra is vált. A mostani válogatott meghívóval együtt ez eddigi pályafutásom legfényesebb sikere.
Miért jelent előnyt, hogy korábban védekező középpályás volt?
- Hatalmas előnyt jelent a számomra, hogy korábban védekező középpályásként is játszottam. Most, középhátvédként sokkal könnyebb a dolgom, amikor nekünk kell irányítani a játékot és kihozni a labdát. Természetesen még így is van bőven hova fejlődnöm: leginkább a védekező feladatokban, a fejpárbajokban és a felívelt labdák megítélésében szeretnék javulni. Biztos vagyok benne, hogy a plusz egyéni edzéseknek és a szakmai stábnak köszönhetően hamarosan elérem a kívánt szintet.
Meghatározó edzői
- Topolyán töltöttem az első felnőtt évemet. Zarko Lazetic volt a vezetőedzőm, a második helyen zártuk a szezont, és rengeteget tanultam tőle arról, hogyan is kell egy profi labdarúgónak viselkednie a pályán és azon kívül.
Kiemelném még Borbély Balázst is, aki bizalmat szavazott nekem Győrben, és akivel végül elhódítottuk a bajnoki címet. A mestereimtől mindig azt hallottam, hogy a maximumot kell nyújtanod, és sokkal többet kell dolgoznod, mint mások, ha sikereket akarsz elérni.
- Én magam is abból a szemléletből indulok ki, hogy egyéni szorgalom és munka nélkül szinte lehetetlen érvényesülni.
