Csütörtökön vált hivatalossá, hogy a 39 éves Pinezits Máté veszi át a Budapest Honvéd első csapatának irányítását. Az élvonaltól búcsúzott gárda újdonsült vezetőedzője a klub hivatalos honlapjának adott interjút kinevezését követően.
- Nem tagadom, hogy meglepődtem, de olyan ember vagyok, aki az érzéseire hallgat és azt éreztem, hogy ezt el kell vállalnom. Életem során az összes fontos döntésnél az érzelmeket helyeztem előtérbe, ezek vezetnek, továbbá az, amit otthon, a szüleimtől kaptam. Eddig bevált - kezdte Pinezits.
- Bízom a játékosaimban, hiszen a keretben lévő fiatalok közül gyakorlatilag mindenkivel dolgoztam együtt és tudom, mire képesek. De ugyanúgy említhetném a keret rutinosabb tagjait, láttam őket a meccseken, az edzéseken, ilyen tapasztalt futballisták hatalmas segítségére lesznek a csapatnak.
Óriási kihívásról beszélünk, ez nem is kérdés, főleg mert a Honvéd lesz az első felnőttcsapatom, viszont most eldönthetem, hogy álvagány vagyok és megvárom, amíg jön egy edző és ha ő nem jár sikerrel, akkor jövök én, esetleg elmegyek egy kisebb klubhoz, vagy azt mondom, hogy beleállok ebbe a kihívásba. Az utóbbit választottam.
A fiatal szakember három éve érkezett a Magyar Futball Akadémiára, előtte az SC Sopron és az MTK kötelékében is megfordult.
- Új embereket, új szokásokat ismertem meg, ezek mind kellettek ahhoz, hogy tudjak fejlődni. Az U19-es csapatnál töltött három év alatt folyamatosan a korosztálynál fiatalabb együttessel, 16-17 éves tehetségekkel játszottunk, rengeteg munkával járt, hogy versenyképessé váljunk, ami hozzásegített ahhoz, hogy emberileg és szakmailag is fejlődjek. Olyan feladatokkal is foglalkoztam, amivel korábban csak keveset vagy egyáltalán nem kellett. Ráadásul amikor klubot, környezetet váltasz, akkor törvényszerűen érnek olyan dolgok, amelyek váratlanként hatnak rád és bár szeretettel fogadtak a Honvédnál, meg kellett szoknom az új környezetet. Ezek mind kellettek ahhoz, hogy előbbre tudjak lépni - folytatta a Kispest-tréner, kiemelve, hogy tisztában van vele, hogy az első csapatnál nagyobb felelősség lesz rajta.
- Ugyanúgy előre fogok köszönni a konyhai dolgozóknak, a portásnak, hiszen emberileg nem változik semmi. A felelősség viszont sokkal nagyobb lesz, ezzel tisztában vagyok.
Nemcsak fejleszteni kell a játékosokat és képviselni egy korosztályt, hanem képviselni egy klubot és kiszolgálni a közönséget. Az utolsó két hazai bajnokinkon szinte telt ház volt és ezt nem sok klub mondhatja el magáról a közép-kelet-európai régióban, nekünk pedig csúsznunk-másznunk kell és jól futballoznunk annak érdekében, hogy sokszor legyen ilyenben részünk.
Pinezits arról is beszélt, úgy érzi, most jött el számára a felnőttedzőség ideje.
- Egy barátom megkérdezte, hogy biztos vagyok e benne, hogy elvállalom a Honvédot?! Neki is azt mondtam, hogy mikor, ha nem most? Olyan játékosok vannak a csapatban, akiket nagyra tartok és ha jön egy ilyen lehetőség, akkor nem szabad elfutni, bele kell állni a kihívásba. Egyetlen dolgot tehetek, hogy alázattal, őszintén, tisztelettel és a legnagyobb igyekezettel végzem a feladatomat.
Mindig apró lépcsőfokonként haladtam, tudtam, mi a következő lépés, viszont a távlati célok között mindig ott szerepelt a felnőttedzőség. Ahogyan azt is fontosnak tartottam, hogy lehetőleg olyan csapattal kezdhessem ezt el, ahol azokat a játékosokat is edzhetem, akikkel az utánpótlásban már dolgoztam együtt.
- Korábban azt terveztem, hogy 40 éves koromig szeretném megszerezni a pro-licencet és szeretnék felnőttcsapat kispadján ülni. Tavaly és idén is kaptam megkereséseket különböző helyekről, amit jeleztem is vezetők felé, de egyszer sem éreztem azt, hogy én most pakolnék és mennék. Most viszont, amikor azt mondták, hogy rám gondoltak, akkor bár egy pillanatra meghökkentem, a következőben azonban már azon agyaltam, hogy miként alakítsam a felkészülést, kik lehetnek a csapat tagjai, milyen futballt játsszunk, ezzel pedig meg is válaszoltam magamnak a kérdést.
Az interjú zárásában Pinezits elmondta, hogy viszonyul rendszerint a játékosaihoz.
- Játékosközpontú edzőnek vallom magam, ez azonban nem azt jelenti, hogy bratyizom a játékosokkal, hanem azt, hogy megadom nekik a tiszteletet, hiszek bennük és bátran hagyatkozom a tudásukra, ha pedig valami nem megy, akkor próbálok nekik segíteni. A játékosközpontúságnak az is része, hogy nemcsak megadjuk egymásnak a tisztelet, hanem tudjuk, hogy a közös cél érdekében, sőt érdek nélkül is bármiben számíthatunk egymásra, de mindenkinek csinálni kell a dolgát.
A tisztelet az egyik legfontosabb dolog a világon, ahogyan az is, hogy őszinte legyél a másikkal. Ha pedig ezek a jellemzők fontosak a világban, akkor az öltözőben és a pályán is azok.
- Ugyanakkor ha te jófiú vagy, akkor nem lehetsz eredményes, kell a csibészség, kell a dörzsöltség. A ravaszság egy igazi magyaros unikum, amit ki kell vinni magunkkal a pályára, és ha ezek megvannak benned, akkor jobban tudod magadat adni, élvezni a játékot. És ha élvezed a játékot, akkor azt a szurkolók is látják rajtad - zárta.
A teljes beszélgetés itt érhető el!
