A baon.hu felkereste a partjelzőt, aki fantasztikus lélekjelenlétről tett tanulságot. Jópár nap elteltével is megremegett a hangja, ahogy a történteket felidézte.

- Tőlem 6-7 méterre történt az ütközés. Amint a fiatalember a földre zuhant, rögtön tudtam, hogy nagy a baj. Ordítottam a játékvezetőnek, hogy állítsa meg a meccset, és futottam a sráchoz. Láttam, hogy elvesztette az eszméletét, valószínűleg agyrázkódást kapott. Belülről felszakadt a szája, erősen vérzett. Próbáltam a nyelvét előrehúzni, nehogy megfulladjon, ez szerencsére sikerült is. Ahogy kiszabadítottam a nyelvét, nagyon hörgött, majd elkezdett rázkódni. Azt hittem, epilepsziás rohama van, de szerencsére nem erről volt szó. Nem kapott levegőt, a száját ekkor már a zászlóval kellett szétfeszíteni. Az egyik hazai játékos, Hekkel Zsolt és a Helvéciai SE szakosztályvezetője, Liptai Imre segített oldalra fordítani. Innentől kezdve kicsit jobban lélegzett. Ott voltam vele egészen addig, amíg a mentő meg nem érkezett. Vízzel hűtöttem a nyakát, és beszéltem hozzá, már csak azért is, hogy anyukáját megnyugtassam. Majd a mentő vitte kórházba a fiatalembert.

A baranyai hírportál megérdeklődte, honnan tudta az asszisztens, hogy mit kell ilyenkor tennie.

- Munkahelyemen évente vannak egészségügyi és elsősegély tanfolyamok, de egy ilyen helyzetre nem lehet tökéletesen felkészülni. Hiába tudja az ember az elméletet, más a tanultakat a gyakorlatban alkalmazni.

A rémisztő jelenetet a fiatalember szülei testközelből kényszerültek átélni.

- Lelkileg azért igencsak igénybe vett ez a baleset. De még jobban az, amikor a szülőkkel találkoztam. Ők egyébként szemtanúi voltak az ijesztő ütközésnek, mert kijöttek a fiuknak szurkolni. Rossz belegondolni, milyen nehéz perceket élhettek át. Átérzem a szituációt, hiszen két gyermekem van, ráadásul a nagyfiam focizik, kapus... A történtek után egy hét múlva a Városföld-Kiskunfélegyházi Vasutas meccsen voltam asszisztens, és egyszercsak váratlanul a szülők jöttek felém. Az apuka elsírta magát, majd átadott egy ajándékcsomagot és egy névre szóló kupát, aztán átölelt, és azt mondta: "köszönöm, hogy megmentetted a fiam életét..." Nagyon jólesett ez a gesztus.