Pályafutásod legeredményesebb szezonja van mögötted 11 góllal és 5 gólpasszal. Most vagy a csúcson?
- Mondhatjuk így is, vagy úgy, hogy maximálisan kijött a befektetett munka - kezdte Nagy Zsolt, a Puskás Akadémia válogatott szélsője a csakfoci.hu-nak. - Ha azt nézzük, hogy egy féléves sérülésből jöttem vissza tavaly ősszel és a szezon végére bronzérmesek lettünk és szereztem 11 gólt, akkor ez elég komoly teljesítmény, de nemcsak tőlem, hanem az egész csapattól. Nem görcsöltünk, mindenki tette a dolgát, én szinte balszélsőként játszottam, ezért is értem oda sokszor a kapu elé. Ha még jobb százalékban értékesítem a helyzeteimet, akár 20 gólig is eljuthattam volna.
Pedig számodra nem úgy indult a szezon, hogy a vége diadalmenet lesz. Tavaly áprilisban térdműtéten estél át és csak az őszi idény közepén tértél vissza.
- Kicsit megijedtem, nem tudtam, hogy ilyen hosszú kihagyás után miként tudok majd visszatérni.
Mivel a térdszalagom csak részlegesen szakadt el, felmerült, hogy műtét nélkül is rendbe jövök. Elkezdtük a rehabilitációt, de egy idő után egyértelművé vált, hogy elkerülhetetlen a beavatkozás. A műtét utáni két hét volt a legrosszabb, otthon feküdtem és nem tudtam semmit csinálni, mivel nem állhattam rá a lábamra. Még egy pohár vizet sem tudtam inni a feleségem segítsége nélkül.
Fejben mennyire volt ezt nehéz feldolgozni?
- Örökmozgó vagyok, ezért elég nehéz volt. Kikértem egy mentáltréner segítségét is, vagy két órán keresztül beszélgettünk, de a végén azt mondta, hogy mentálisan rendben vagyok, koncentráljak a rehabilitációra és minden ok lesz. Így tettem, csak az járt a fejemben, hogy teljesen felépüljek és ennek érdekében mindent megtettem. Szeptember végén a Paks ellen csereként már játszhattam, még helyzetem is volt, de Szappanos kivédte a lövésemet. Meccsről, meccsre jobban éreztem magam a pályán, de kellett pár hét mire fizikálisan is 100 százalékos lettem.
Az mennyire adott plusz lökést, hogy Marco Rossi október közepén már újra behívott a keretbe?
- Rengeteget segített és örültem, hogy a szövetségi kapitány továbbra is számít rám. A szerbek ellen ugyan még nem játszottam, de Litvániában és Bulgáriában már igen. Amikor lefújták a bolgárok elleni mérkőzést, leperegtek előttem az elmúlt hónapok történései, hogy nem is olyan rég még a műtőasztalon feküdtem, most pedig az Eb-részvételt ünneplem. Bevallom, meg is könnyeztem kicsit. Az is nagy pillanat volt számomra, amikor kiderült, hogy ott leszek az utazókeretben. Sokan ugyan biztosra vették, de én egy csupaszív gyerek vagyok, nagyon meg tudok hatódni ilyen esetekben.
Németországban lesznek örömkönnyek? A közvélemény, a szurkolók szinte kötelező továbbjutást várnak tőletek.
- Ha továbbjutunk a csoportból biztosan elérzékenyülök. Tudom, hogy a szurkolók a lehető legjobb eredményt várják tőlünk, de azért mi tisztában vagyunk a realitásokkal.
A pozitív forgatókönyv alapján akár hat vagy hét pontot is szerezhetünk, de az is benne van, hogy egyet vagy kettőt.
Nagyon kiegyensúlyozott a csoportunk, senki ellen nem mehetünk biztosra, éppen ezért nem lehet elvárás tőlünk, hogy továbbjussunk. Csináljunk egy jó Eb-t, futballozzunk teher nélkül, élvezzük, adjunk ki magunkból mindent, akkor nagy baj már nem lehet. Ha így teszünk, biztos vagyok benne, hogy a szurkolóink végig mellettünk lesznek és fantasztikus atmoszférát biztosítanak majd számunkra Németországban is.
A posztodon Kerkez Milos a vetélytársad. Hogy látod az esélyeidet vele szemben?
- Az elmúlt időszak is bizonyította, hogy a kapitány mindkettőnkre számít, amikor Milos kezd, én szoktam beállni helyette csereként, amikor pedig én vagyok pályán az első perctől, ő vált engem. A rutin mellettem szól, a fiatalság viszont mellette. Mindketten kemények, harciasak vagyunk, addig futunk, amíg le nem szakad a lábunk, a védekezésből és a támadásból is maximálisan kivesszük a részünket. Milos jó srác, egy egészséges konkurenciaharc van köztünk. Mindketten arra törekszünk, hogy 120 százalékot nyújtsunk.
Életed formájában vagy, egy jó Eb-szereplés után el tudod képzelni, hogy egy nagyobb klubba, esetleg topbajnokságba igazolj?
- Kipróbálnám magam egy erősebb bajnokságban, de nem ez motivál elsősorban.
Tavaly a Fradi szeretett volna leigazolni, de végül hosszabbítottam. Itthon aligha fogok már másik csapatban játszani.
Viszont érzek magamban annyi erőt, elszántságot, hogy akár egy topligában is helytálljak. A mutatóim jók, futóteljesítményben szinte mindig az élen vagyok. De ha úgy alakul, hogy maradok a Puskásban, én akkor is nagyon boldog leszek.
Hétfőn kezdődik a felkészülés az Európa bajnokságra. Hogy pihened ki a szezon fáradalmait, mivel töltődsz fel?
- A családommal. Ennél több nekem nem kell, na jó, meg egy kis peca. A szezonzáró után beneveztem egy horgászversenyre, ahol második lettem. A bajnoki bronz után így szereztem egy ezüstérmet is.
